A hely, ahol megállt az idő - útibeszámoló Pompeii-ből
Képgaléria megtekintése2009.10.25. - 00:45 | Tóth Péter
A történelem egy érintetlen szegleteként, a Vezúv működésének örök mementójaként őrzi az idő Pompeii utolsó pillanatát. A Föld némán szunnyadó ereje néha megmutatja magát egy-egy drámai momentumra, de Pompei történetében ez a pillanat örökre megmaradt, és a majd két évezredre eltemetett városban újraélhető. Az utolsó pillanatokon keresztül pedig segít megismerni egy elfelejtett korszak életét.
A tragédia kezdetei...
A drámának az első előjele i.sz. 62-ben történt. Ekkor a várost egy hatalmas földrengés rázta meg, ami elővetíthette, hogy a Vezúv magához tér korábbi némaságából. Ezt a lakók még nem sejtették, és a komoly károkat szenvedett várost megpróbálták magához téríteni, a romok helyén új épületeket emeltek. Tizenhét év maradt a helyreállításra, melyet a lakók ki is használták. Ám a megtörtént események tudatában már csak vihar előtti csendként emlegetheti ezen időszakot az utókor. 79. augusztus 24-én, a délutáni órákban hirtelen kitört a Vezúv és a feltörő hamu maga alá temette ezt a virágzó campaniai települést. A kitörésről írásos beszámoló maradt fenn az ifjú Plinius és Tacitus közti levélváltás nyomán. A levelek az idősebb Pliniusról szólnak, aki természettudós és a közelben állomásozó római flotta admirálisa volt. Plinius segíteni akart a menekülőknek, de a hirtelen lezúduló mérges gázok őt magát is megölték. A levelek részletesen leírják a kitörés mikéntjét és pusztító erejét. 
Ekkor az eltemetett város úgy tűnt, örökre kiradírozódik a történelemből, első rátalálása véletlenszerűen történt a XVI. században egy csatorna ásása közben. Ekkor azonban még nem sejtették, hogy Pompeii romjaira bukkantak. A XVIII. században kezdték a komolyabb feltárást Bourbon Károly király megbízásából. A XIX. században Giuseppe Fiorellinek köszönhetően megkezdődtek a tudományos ásatások is, neki köszönhető a ma is megtekinthető, óriási döbbenetet kiváltó „lenyomatok" létrejötte.
Az idő fogságában...
A „lenyomatok" az élőlények (köztük emberek) testének megkeményedett hamuval betemetett körvonalai, amit Fiorelli gipszel kiöntött, és miután az megkötött, lebontotta a hamuréteget. Így vált kézzelfoghatóvá és láthatóvá a dráma, hiszen a lenyomatok megőrizték az eltemetett emberek életének utolsó pillanatait, a fájdalomba torzult testeket és arcokat. Pompeiben minden megtalálható, ami egy korabeli városban létezhetett. Találunk itt színházat és amfiteátrumot is. A különbség köztük, hogy míg a színházban csak valódi színházi előadások folytak, addig az amfiteátrum adott otthont az állat és gladiátor viadaloknak. A gazdag előkelők rendezték őket, plakátokkal hirdették a műsort az utcán. Ezek közül néhány ma is látható. Felkereshetünk közfürdőt és magánházakat. A magánházak nevüket feltárójukról, vagy az ott talált jellegzetes festmények, tárgyak, szobrok után kapták. A „kis szökőkutas házat" például a nimfáknak szentelt szökőkútról nevezték el. A „nagy szökőkutas ház"-ban egy hatalmas gipszalakokkal, mozaikkal, bronzszobrokkal díszített szökőkút áll. A legnagyobb magánház az un. „Faun háza", melynek hatalmas mérete bizonyítja, milyen gazdagságra tettek szert az arisztokrata, vezető rétegek az ókori Római Birodalomban. Ebben a házban találtak egy több mint egymillió darabból álló mozaik képet, mely Nagy Sándor és III. Dareiosz csatáját ábrázolja. A ház a nevét az ott található „táncoló Faun szobra" után kapta. (A helyszínen található szobor másolat, az eredeti a nápolyi Régészeti Múzeum tulajdona)
Látnivalók...
Érdemes - a teljesség igénye nélkül - megnézni Dioscuri házát (látnivalók: korinthoszi átrium és falfestmények), Meleagrosz házát (freskó, márványasztal), Apolló házát (piramis alakú szökőkút), a tragikus költő házát (mozaikkép és freskó). Majd tanácsos Pansa házával (korabeli bérház), a Pékség épületével (egyike az ásatások során előkerült 35 nagy pékségnek), Sallustio házával (vélhetően Pompei egyik legrégibb háza) és a sebész házával (nevét a megtalált negyven bronz és vas sebészeti eszközről kapta) folytatni a sort. Továbbá Pompei központjában megtekinthetjük az Apolló templomot, a Bazilikát, Jupiter templomát, Fortuna Augusta templomát, Vespasianus templomát, a Foro Civile-t (a város központja), és a népgyűlés (Comitium) épületét. Itt található a Macellum, a város nagy piactere is. Ennek közelében van a Foro Olitorio, ami zöldség-és gyümölcspiac volt, ma viszont a feltárt régészeti anyagok tárolására szolgál. Az egyik legkülönlegesebb épület a Misztériumok Villája, a város szélén található.Visszafelé vezető utunkon az ókori vadászházat (gazdagon díszített vadászati témájú freskók), a bordélyházat (nem részletezzük, nézzük meg!), a Nave Europa házat (egy rakományt szállító hajót ábrázol EUROPA felirattal) keressük fel mindenképpen. Ha már elfáradtunk, itt pihenhetünk, de utána folytassuk az utat! Octavius Quartio házát (gyönyörű oszlopos ház, csodás falfestményekkel díszítve) és a Kagylóban lévő Vénusz házát (az előző házhoz hasonló, mintha még most is ott lakna valaki) ne hagyjuk ki a látnivalók sorából.A főutakról valamikor mindenképpen le kell térni ahhoz, hogy a színházat, a nagy tornacsarnokot és az Amfiteátrumot vagy a Menekülök kertjét (egy család 13 tagjának lenyomata, akiket menekülés közben ért a halál) megnézhessük, de a látvány igazán megér egy kis kerülőutat. 
Pompeii panorámáján derűs és páramentes időben a Vezúv néma sziluettje uralkodik. Egy régen volt gazdag kereskedőváros mindennapi - kétezer éves - életébe tekinthet be a turista.
Pompeii bebarangolásához több nap is kevés lenne, de a helyszínen kaphatóak részletes térképek 2, 4 és 6 órás útvonal-javaslatokkal.Természetesen a 2 órás túra a látnivalók töredékét érinti, de ha csak ilyen rövid idő áll a rendelkezésünkre, akkor is ízelítőt kapunk az időszámításunk kezdete körüli életről.Ha viszont van időnk, barangoljunk mindenfelé, hagyjunk időt az élményeknek és látnivalóknak, néha üljünk le egy ház kertjében. A kerteket gondozzák, a tujákat rendszeresen nyírják, néha szinte már várja az ember, hogy hazaér a tulajdonos...
Az élmény megfizethetetlen!
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1913 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Amire még szívesen gondolok, hogy felmehettünk a Vezuvra ill. egy kicsit bele is lehetett sétálni... Nnno... onnan hoztam haza egy-két lávadarabkát (persze, szilárd állapotút...)
köszönöm a cikket és a képeket!