Azt az elején le kell szögezzük, hogy a Valami Amerika harmadik része a trilógia leggyengébb darabja, és reméljük, hogy negyedik nem lesz. Mindazonáltal a kritikusok haragján azt érzem, hogy nem sikerült a helyén kezelni ezt a filmet, mert lássuk be, a Valami Amerika-filmektől nem várunk mélyenszántó, magvas gondolatokat, ez mindig is a társadalom szürreális, görbetükre volt, ahol mindenki egy kicsit zakkant, esetleg kretén, vagy mindkettő egyszerre. De a karakterek jók, a poénok jobbára ülnek, vagyis ez az a film, amire beülsz, szórakozol, de a filmszínházból távozóban már nem erről akarsz beszélni. Ezt nem kell - és nem is lehet - túlgondolni, a 3. rész megmaradt annak, aminek készült: egy elfogadható vígjátéknak.

Teszi mindezt úgy, hogy gyakorlatilag az első percben megbukik a történet fő sodra, hiszen Toni (a Balaton másik felének tulajdonosa) rajtaüt Balán és emberein, hatalmas tűzharcot és felfordulást okozva. Ennek fényében, akik ennyire könnyen rántanak fegyvert és nyitnak tüzet, valószínűleg nem hagytak volna életben egy olyan piti csalót, mint Alex Brubeck, főleg akkor nem, ha párszor már átverte őket a múltban. És mindez azért lényeges, mert a film egy pontján utalnak arra, hogy a 2 és a 3 közt eltelt időben Bala és gengszter sameszai valahogy elkapták Alexet, fogva is tartották, de utóbbi megint meglépett...

Nincs semmi változás, a film ragaszkodik a régi beidegződéseihez, kliséihez és fordulataihoz, ami egyrészt a forgatókönyvírók fantáziájának hiányát jelzi, másrészt a rendező fásultságát, vagyis ezt egy lóvéfilmnek szánták, amiből meg lehet élni a következő mozis sikerig valahogy. Ez pedig azért rendkívül szomorú, mert színészi oldalról teljesen rendben van a film, a stáb jól hozza a karaktereit, nyoma sincs a Csányi Sándor - Fenyő Iván féle alibi színészkedésnek, illetve a színészet hiteltelen imitálásának. Az sokkal inkább zavaró, hogy Dancsó Pétert csak azért szerződtették statisztának, hogy megnyerjék vele a YouTube felhasználókat.

Jó ötlet volt a börtöntéma, és nagyon élnek a színészek, Döglégy hiteles a szerepében, Stohl András pedig zseniálisan szállítja le önmaga paródiáját, mondjuk volt honnan merítenie. Oroszlán Szonja is ügyesen adja a kivénhedt cicababát, aki nem képes észrevenni, hogy kezd eljárni felette az idő, míg a Szabó-Pindroch-Hujber trióról elhisszük, hogy tényleg tesók. Szegény Scherer Péter megint egy ügyefogyott nímandot játszik, csak ezúttal nem tették mellé Kapát, mert itt az ügyeletes idegbeteget Kovács Lehet játssza, brutálisan jól.

A Csuja Imre (Bala), László Zsolt (Toni) és Nagy Ervin (Rezsó) hármas is egész szépen működik, mint a három megjelenő érdekcsoport vezetői, bár a motivációik nem mindig tiszták, de a forgatókönyv hiányosságairól már írtunk fent. Tompos Kátya karaktere sajnos marginálisra lett redukálva, Szervét Tibor Alexe pedig hiába a nagy nemezis, mert ezen kívül nincs semmilyen egyéb eljátszható tulajdonsága, ami rendkívül szomorú.

A filmzene csapnivaló, a főcím muzikális aláfestése egy retróba oltott remix szutyok, talán nem a vége főcím zenére és Halott Pénzre kellett volna a költségvetés idevonatkozó részét elherdálni, lett volna más és jobb olcsóbban ezekre a posztokra.

A 35 napos forgatási idő és a kényszer érződik a filmen, mégis azt mondom, hogy a Valami Amerika 3 egynek elmegy, nem a világ legjobb vígjátéka, de lehet rajta röhögni az adott szituációkban. Ennyi, ennél többet ettől nem kell, és nem is lehet várni. Kicsit olyan, mint Pelikán elvtárs narancsa, vagyis kicsit sárga, kicsit savanyú, de a miénk. A népítéletünk 6,4 vaskarika a 10-ből, egy viccnek jó!

Fotók via Vertigo Média