Wilde-vígjáték duplafenekű poénokkal - Ernst (komoly) az élet (Bunbury)

Képgaléria megtekintése2018.03.24. - 01:00 | NagyRobert - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Wilde-vígjáték duplafenekű poénokkal - Ernst (komoly) az élet (Bunbury)

Érhet-e nagyobb tragédia egy férfit annál, ha a jól kitervelt hazugságai végül tényekké válnak? A társadalmi képmutatás mezsgyéin kalauzol végig minket ez a szatíra, ahol mindenkinek van valami groteszk kattanása, de legalább addig lehetünk 35 évesek, amíg csak akarunk. Spoilermentes kritika a Weöres Sándor Színház legújabb darabjáról.

1895-ben Oscar Wilde Bunbury - avagy jó, ha szilárd az ember című komédiája hatalmas sikert aratott, és nem kicsit kavarta fel viktoriánus kor Angliáját. Az előadás után néhány hónappal Wilde már kétéves börtönbüntetését töltötte, mivel bűnösnek találták fajtalankodás bűntettében, ugyanis viszonya volt Queensberry márki fiával...

Itt kapcsolódunk be a történetbe, ahol az abszurd humor keveredik a groteszkkel, a végeredmény pedig egy burleszk elemekkel teletűzdelt szatírává alakul, mely ugyanolyan szórakoztató, mint 120 éve. Az agyonszabályozott, önmagát túlélt, már csak külsőségeiben létező, képmutató társadalom képe alig változott, csak minden kicsit modernebb lett. Az Ernst (komoly) az élet (Bunbury) azért rendkívül zseniális, mert tele van olyan kétértelmű kijelentéssel, amelyek mindkét értelmezése vicces, köszönhetően a kettős életet élő aranyifjak léha, helyenként "erkölcstelen", és a kor szellemével szembemenő viselkedésének és kapcsolatának.

Zsótér Sándor színpadi víziója, a díszletekkel, jelmezekkel és kellékekkel együtt válik teljessé, ahol mindkét helyszín inasa-lakája Endrődy Krisztián (Merriman és Lane), aki mindkét ház szolgája amolyan Stephen Fry féle Jeeves (P. G. Woodhouse novelláinak egyik hőse), az egyik egy kicsit szabadelvűbb, városiasodott példány, míg a másik a klasszikus, hűvös angol, akinek jégkockák csörgedeznek az ereiben, és nem átalkodik fanyar humorral kommentálni gazdái kívánságait.

Bajomi Nagy György (John Worthing) és Kenderes Csaba (Algernon Moncrieff) remek párost alkot a színpadon, nagyon érzik egymás legapróbb rezdüléseit is, a jelenlétük egy konstans tánc, ahol mindketten vezetni akarják a másikat, de szerepükből fakadóan ez abszolút lehetetlen. Önzők, szerelmesek és rendkívül emberiek, minden groteszk vonásuk, perverziójuk és hibbantságuk ellenére.

Kiss Mari (Lady Bracknell) az ék, ami mindennemű (pár)kapcsolatot megpróbál szétbombázni a színen, illetve csak addig, amíg az érdekei mást nem kívánnak. Az ő ellentéte Fekete Linda (Cecily Cardew), aki egyrészt nagyon dögös, hiszen végig fürdőruhában "szexiskedik", ártatlan kislányos bájjal, másrészt pedig próbálja elsimítani a konfliktusokat, igaz egy ponton túl már inkább gerjeszti a folyamatokat, amolyan visszafelé jössz, ha már ennél messzebb mentél formában.

A két mellékszereplő Trokán Péter (pásztor Chasuble, a teológia doktora) és Vlahovics Edit (Miss Prism, nevelőnő) fontos fogaskerekek ebben a hatalmas gépezetben. Remekül hozzák szürke karaktereiket, akik egy-egy ponton mégis képesek megfordítani a történet menetét. Ugyan a szerepük a másodvonalba "száműzte" őket, mégis hasonlóan a Bajomi Nagy-Kenderes duóhoz, kiváló összhangban vannak jelen.

És aki titokban ellopta az egész show-t, az Hartai Petra (Dicséretes Gwendolen Fairfax). Petra tehetsége eddig sem volt titok, de amit ebben a darabban nyújt, az valami egészen elképesztő. Borzasztóan nehéz karakter az övé, mert egyszerre infantilis és szervilis, akinél időről időre beakad a lemez és kényszeresen ismételgeti önmagát, de emellett a végletekig tisztában van saját nőiességével, és amolyan femme fatale, aki kiskosztümben képes elcsavarni bárkinek a fejét.

Összességében ez egy kiváló darab, a színészi játékra, a rendezésre és az alapanyagra, azaz a történetre sem lehet panasz. Kellően pikírt humorral megáldott mű, tele duplafenekű poénokkal, amik mindig kicsit alattomosan támadnak, de akkor nagyot ütnek. A dinamikán még lehet javítani, helyenként kicsit lassan halad a történet, de ezek mind olyan apróságok, amik idővel kikopnak. Minden percét megéri!

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás