Nemrég jelent meg Kuglics Gábor második könyve, a 100 újságcikk Püspökmolnári múltjából. Főállásban az NMI Művelődési Intézet munkatársa, "másodállásban" helytörténeti blogger, egyébként pedig végzett földrajz-történelem szakos tanár, politológus, aki ebben a kötetében az elmúlt 20 év során összegyűjtött több mint 2000 régi újságcikkből válogatott, amelyekben egyetlen közös pont Gábor szülőfaluja, Püspökmolnári. Előző könyvében, a Püspökmolnári története című monográfiájában már megismertette az olvasókat a település történetével, így most ideje volt egy kicsit "könnyedebb" vonalon bemutatni Vas megyének ezt a kis szeletét.

Miért éppen Püspökmolnári? Honnan jött a második könyv ötlete?

Püspökmolnári a szülőfalum, és mindig itt éltem. 2000-ben kezdtem el helytörténettel foglalkozni, akkor még csak a községi újságba írtam a településről. Az első nagy fordulópont 2010-ben jött el, amikor megjelent a Püspökmolnári története című monográfiám. 2011 őszén indítottam el a blogom, ami szintén a helytörténeti kutatásaimnak ad helyet. Az elmúlt majd 20 évben pedig több mint 2000 újságcikket sikerült összegyűjtenem a faluról, így adta magát, hogy ezekből kellene egy kötetet összeállítani.

A másik lényeges adaléka a történetnek, hogy szeretem a történelmet, de jelenleg ez csak hobbi, mivel a jelenlegi munkám nem kapcsolódik szorosan a történelemhez, bár az Intézetnek (NMI Művelődési Intézet - a szerk.) is vannak olyan projektjei, amelyek a helyi értékek felkutatásával, megőrzésével foglalkoznak.

Milyen témákat érint a kötet? Mi volt az alapkoncepció?

Olyan cikkeket igyekeztem összeválogatni, amelyek sokakat érdekelhetnek, helyi híres emberekről, vagy épp olyan építményekről, amelyek sajnos ma már nem találhatóak meg, például a kastély, a malom, vagy épp a régi Rába hidak. A könyv alapvetően 9 fejezetre oszlik, ezeket kellett először meghatároznom, és ezekbe próbáltam nagyjából egyenlő arányban elosztani a 100 újságcikket.

Természetesen, az elején a kastélyról szóló részbe kevesebb cikk tudott bekerülni, míg a mindennapokról szóló, vagy épp a bűnügyek és bulvár fejezetekbe sokkal több anyag jutott. Mindent igyekeztem bemutatni, ami a településről szól.

Fontos persze az is, hogy tartalmasak, adatgazdagok legyenek a cikkek, ugyanakkor egy két-három mondatos mínuszos hírnek is lehet jelentőssége, ha olyan valamiről szól, ami ma már nincs, mert ezáltal emléket állít például annak a malomnak, amit régen elbontottak.

Egy kicsit mesélj a fejezetekről, miért ezeket tartottad a legfontosabbnak?

Úgy gondoltam, hogy az élet minden területéről, ami szóba jön írok, illetve közlök cikkeket. A kastély sajnos ma már nem áll, 1927-ben lebontották, pedig a régi szárnya 1744-ban épült, az újabb meg az 1860-as évek végén, és a Sallér, majd Festetics családok tulajdona volt, végül egy cseh gróf lett a birtokosa. Szóval ennek mindenképpen bele kellett kerülnie a könyvbe.

Az egyházi élet, katolikus és evangélikus felekezet is működött a faluban, mindkettőnek volt iskolája, amiket később államosítottak és összevontak. A közlekedés is fontos volt, hiszen a vasútvonal érinti a települést, közutakat és hidakat építettek, köztük két olyat is, ami ma már nem áll. Emellett Püspökiben és Molnáriban is volt malom, több bolt és kocsma.

Mivel ez egy alapvetően mezőgazdasággal foglalkozó falu volt, így erről is kell beszélni, a földműves nép életéről, majd a második világháború után a téesz-szervezésről írtak sokat. A A Monarchia és a Horthy-korszak a civil szervezetek fénykora volt községünkben (is), de a bűnügyekből is jutott bőven a három falu lakóinak.

Na meg, a bulvár, itt tényleg minden előfordult, boszorkányjárástól a nyolclábú malac születéséig, viszont a Mindennapok fejezetben már szociográfiai mélységű riportok is helyet kaptak, ezek főleg a második világháború utániak.

Ezek a cikkek mindig az adott pillanatnak a fényképei, ez tükröződik a nyelvezeten, a témaválasztáson és a megközelítésen. Látszik belőlük az adott kor, a laptulajdonosok elvárásai, vagy épp az 1950-es évek politikai pártutasításai.

Említetted, hogy több mint 2000 cikket gyűjtöttél össze, milyen szempontok alapján válogattad össze az egyes cikkeket a fejezetekhez?

Például, volt egy olyan cikk, ami a második világháború utáni hároméves tervről szólt, illetve arról, hogy miként részesül a falu ennek "áldásaiból", javaiból. Ez bár történetileg fontos lett volna, mégis kimaradt, mert a háború után - a papírhiány miatt - nagyon silány minőségű papírra nyomták az újságot. Csak egy ilyen hároméves terv volt, amit lefuttattak, de helyenként már alig olvasható, ezért ki kellett hagyni.

De, a legrégebbi cikk bekerült a kötetbe; ez az apátság alapításáról szól és 1857-ben íródott, tehát tíz évvel a kiegyezés előtt. A "legfrissebb" pedig egy mindennapokról szóló újságcikk, 1995-ből, ma már ez is történelem, hiszen bő 22 évvel ezelőtt jelent meg. Emellett több 19. századi cikk is helyet kapott a könyvben, ezek a kiegyezés utáni egy-két évben íródtak.

Ha már történelem, és hírek, mi az első olyan írásos forrás, amiben megemlítik Püspökmolnárit?

1275-ben említik először Molnárit - a mai Püspökmolnári három falurészből állt össze, Püspöki, Molnári és a kettő között Szenttamás -, mint a nemes Molnár nemzetség lakhelyét, egy családi viszály, konkrétan egy gyilkossággal kapcsolatos ez a történet. A család egyik ágába tartozó személyt meggyilkoltak a másik ágába tartozók, majd utána - akkoriban lehetőség volt erre - a közeli hozzátartozókat pénzzel kárpótolták.

A legrégebbi sztori viszont nem ez, hanem az emberevő ősember lelet, egy nagyjából 3000 éves történet. A Rába kimosott egy cserépedényt, amiben olyan gyerekcsontok voltak, ahol a lábszárcsontot elhasították, feltehetőleg azért, hogy a velőt kiszívják belőle. Az edényt egyébként körbevette a hamu, így valószínűleg megsütötték, vagy megfőzték a húst. A lelet megtalálásáról szóló cikk benne van a könyvben. Az írott történelem egy gyilkossággal kezdődik, az íratlan meg egy emberevő ősemberrel, szóval veszélyes hely a miénk!

Mik a terveid a jövőre nézve? Lesz folytatása ennek a könyvnek, vagy marad a blogolás?

Ennek a könyvnek az anyaga tavaly késő ősszel, november környékén már összeállt, azóta pedig folytatódtak a kutatásaim, és már most is jöttek elő olyan cikkek, amiket szívesen megosztanék, például egy olyan, ami arról szól, hogy 1867-ben hogyan fogadták a lakosok a kiegyezést. Szóval, évek múlva lehet még folytatása ennek a kötetnek, de más ötletek is vannak a fejemben. Például hamarosan 130 éves lesz a községi önkéntes tűzoltó egyesület, és jó lenne feltárni az egyesület múltját. A kastély sztorija pedig adott, erről igyekszem képeket feltárni, így akár ebből is lehet egy kötet a közeljövőben.

Kapcsolódó írásunk:

Püspökmolnári nagyjai: a múltjukat már ismerjük - Kuglics Gábor helytörténeti bloggerrel beszélgettünk

2014.11.03. - 00:20 | Bangó Mária 'Mira' - Fotók: Kuglics Gábor

Blogja Püspökmolnári történetéről szóló bejegyzéseket tartalmaz az őskortól a közelmúltig. Egy ideig rendszertelenül írta, de ma már heti három bejegyzést tesz közzé. Az egyes posztokat képekkel, régi dokumentumokkal, térképekkel illusztrálja, így azok számára is érdekes lehet, akik nem itt élnek, nem ismerik a község múltját, jelenét, lakóit. Interjúnk alanya Kuglics Gábor helytörténeti blogger.