A könyvtár helytörténeti klubja a Bagolyvár viszontagságos történetét ismertette
Képgaléria megtekintése2018.03.28. - 15:15 | Pintér Bálint - Fotók: Varga András
A Berzsenyi Dániel Könyvtár helytörténeti klubja 2018 januárjában sorozatot indított Helyek – Épületek – Építészek címmel, melynek keretében március 27-én kedden újabb programra került sor: Pintér Bálint művészettörténet mesterszakos hallgató 'A szombathelyi Bagolyvár helye az építészet történetében' címmel tartott előadást.
1851-ben a Nárai út melletti szőlőhegy lejtős területén - a romantikus és az angol picturesque felfogásnak megfelelően - felépült egy különleges kastély, a Bagolyvár. Ezen épület már régóta a lakosság érdeklődésének a középpontjában állt, amelynek kiváló bizonyítékai az évtizedek során kialakult kalandos históriák, történetek, illetve maga a ragadványnév (Bagolyvár) létrejötte. Az épület a népszerűségét a festői elhelyezésének és az erődített várkastély jellegének köszönheti.
Ennek ellenére a Bagolyvárnak a felépülést követően majd fél évszázadot kellett várnia arra, hogy egyáltalán megemlítsék az útikalauzok, illetve általános leírások készüljenek róla. A tudományos feldolgozás hiányosságait bizonyítja azon tény, miszerint Prof. Dr. Sisa József 1996-os tanulmánya óta nem született építészettörténeti szempontból jelentős publikáció a kastélyról. Ennek következtében a Bagolyvár a művészettörténet-írás perifériáján kapott helyet, holott stílusa miatt kulcsfontosságú szereplője lehetne a hazai építészettörténetnek.
A Bagolyvár az egyik legelső példája a félköríves romantikus stílus megjelenésének Magyarországon, amely rendkívül kiforrott és kvalitásos formában nyilvánul meg. Homlokzatát sajátos terrakotta díszek ékesítik, amik a 19. század közepén meglehetősen ritkák a magyar területeken, ugyanis használatuk igazán csak a Zsolnay-gyár beindulása után lett általános az országban. Ezen időszakban a díszítő kerámiák alkalmazását csak a legkiválóbb építészeknél figyelhetjük meg, úgymint az osztrák Ludwig Förster és Theophil Hansen közös munkáin (pl.: bécsi Arsenal), valamint Ybl Miklós 1845 és 1860 között tervezett világi és egyházi épületein (pl.: ikervári Batthyány-kastély, Unger-ház, nagycenki plébániatemplom).
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1884 szavazat
Új hozzászólás