11 éves koromban jelentkeztem az általánosban gitározni tanulni, de ez nem indult, és beosztottak zongorára. Végül ez nagyon hasznos volt később a punk hőskorban, egyedül én ismertem a srácok közül a hangokat.

Egyszer azt mondtad valahol, hogy magad készítetted az első gitárodat. Így volt?

Ez az első zenekarban, az Agressorban volt, kaptam valahonnan egy gitártestet ami egybe volt építve a nyakkal, de nem voltak benne bundok ( ezek a fém érintőpálcák, amik a nyakba vannak verve) se pickup, semmi, szögekből vertem bele bundokat, szereztem hozzá egy hiperócska pickupot. Épp mint Bo Dodley. Ez egy használhatatlan hangszer volt, de engem ekkor már nem lehetett megállítani, úgyhogy hamarosan vettem egy epermetál színű Orfeuszt.   

Első zenekarod az Agressor volt, és punk stílusban nyomtátok. Valamiféle lázadás volt ez a részetekről, vagy egyszerűen a rock keretei között nem találtátok a helyeteket ?

Engem baromira behúzott a punk nyersesége, egyszerűsége, untam a „hivatalos" rockzenét, a popzene meg egyáltalán nem érdekelt akkor még, csak a különös furcsa dolgok, és az eredetiség. Punknak lenni pedig nagyon eredetinek tűnt akkor még. Ja, és ezeket a kvintes punkszámokat könnyű volt eljátszani!

A sárvári AZK-ban

Később jópár zenekarban zenéltél. Melyikeket érzed jelentősnek a pályafutásodban, illetve, melyik az, amelyik esetleg kedvesebb volt a szívednek a többinél ?

A Nyugati Pályaudvar, a 2. Műsor és az Orkesztra Luna, na meg 27 év Európa Kiadó, de a legjobban a 2. Műsorban éreztem magam, ami egy nagyon kedves, vidám dolog volt, emberileg is. 2013 óta csináljuk Müller Péterrel a Sziámi AndFriendset, de Takáts Eszterrel is dolgoztam néhány jó évet 2012-től. 2016-ban azután megkeresett Bródy János, és felkért az új lemezének produceri munkálataira és arra, hogy gründoljak neki egy új zenekart.

Mikor kezdtél el zeneszerzéssel, hangszereléssel is foglalkozni ?

Még az elején, azonnal írtam számokat, aztán az Európa Kiadóban nem lehetett szóhoz jutni szerzőként, így valójában csak az utóbbi években kezdtem el „nagyobb mennyiségben" dalokat írni Müller Péter Sziámival együtt - igaz, hogy Takáts Eszter is megjelölt engem szerzőként a közösen készült dalainkban, de az inkább produceri, hangszerelői, szerkesztői feladat volt valójában.  

A Sziámin kívül milyen egyéb projektekben veszel részt ?

Jelen pillanatban Bródy Jánossal dolgozom sokat illetve nemrégiben összeálltunk Európa Kiadó tagok, és a Gödör klub temetésén eljátszottunk (Menyhárt) Jenő nélkül egy csomó EK dalt, ahogyan ezek egyébként a legjobb formájukban szóltak szerintünk valaha. Nos, még az is lehet, hogy ennek az együttműködésnek lesz valamiféle folytatása, mert hát kurvajó volt, szeretjük ezeket a dalokat, és hozzánk tartoznak.

A körmendi művházban

Az elmúlt években folyamatosan fejlesztettem a stúdiómat, aminek az lett az eredménye, hogy egészen világszínvonalú cuccokat hordtam össze, de dolgozom Müller Péter Sziámi stúdiójában is hangmérnökként, így számos kiváló alkotónak dolgozhattam és dolgozom az anyagain mostanában. A teljesség igénye nélkül, Esti Kornél, Pegazusok,  Rátóti Zoli, Rackajam, Kaláka, Jávori Fegya, Danics Dóra, Galaxisok, és mindenféle tehetséges fiatalok is, mint például most a minden tehetségkutatót megnyert Azur zenekar.

A zenélés mellett van egy „civil" foglalkozásod is: úgy tudom, ez a fazekasság. Alkotó munka mindkettő. Gyakorlod még, vagy mára már csak hobbi maradt?

Gyakorlom, kevés időm van rá, de lejárok a műhelybe, igen. Az egy csodás mesterkedés.

Sokat utazol, főként Ázsiába. Nem tűnsz szállodalakó turistának. Spirituális feltöltődés, vagy vonz a keleti kultúra?

Csavargó vagyok inkább, amint leteszem a munkát, azonnal csavarogni indulok, vulkánokat mászni Jáván, vagy csak elvegyülni valami piacon Borneón, esetleg sárkányok elől szaladni Komodón. Természetesen ezek a csavargások nagyon erősen töltenek belülről és kulturálisan is totális alámerülés. Egyszerűen világot váltok-cserélek, mint egy inget, amikor elutazom néhány hétre, és egy darabig indiai vagyok vagy indonéz, esetleg afrikai. Sokat lehet tanulni csavargás közben befogadásról, megértésről és arról, hogy minden ember jóember (hogy Jézust idézzem). 

A Végállomás Klubban

Müller Péter azt nyilatkozta valahol, hogy a Sziámi zenekarban ő a szöveg-, te pedig a zenefelelős. Hogyan zajlik ez az alkotói folyamat? Megkapod a szöveget és....?

Hát ezt mi mindenhogyan csináljuk, úgy értem, olyan is van, hogy van neki egy verse, valami dallamkákkal a fejében, és ezt körberajzolom zenével, ilyen volt a Cukortükör. De előfordul, hogy nekem van egy komplett dalom intróval, énekdallammal, hangszereléssel, és ehhez ír Péter szöveget. Ilyen például a Látom, ha hiszem. Meg olyan is van, hogy ennek valamilyen elegye megy, mindenkinek van valami félkész, aztán összetesszük és működik, szóval valahogy így megy ez. Néha leülünk egy szál gitárral, de néha csak jön egy mail, pár felénekelt sor, vagy csak némi szöveg, illetve én küldök pár akkordot.

Végül egy személyes észrevétel: mindig mezítláb gitározol, ha csak teheted, és ezt én szimbolikusnak érzem. Így lenne?

Részben igen, ez a földdel való kapcsolat és a színpad tisztelete is, de az is, hogy 1984-ben egyszer egy nyári koncerten levettem a cipőmet, és az annyira jó érzés volt, hogy azóta nem is nagyon tudom elképzelni máshogy. Meg azt is gondoltam, hogy ezzel majd feltörök, és én leszek a híres mezítlábas gitáros (nevet).

A tavalyi koncert a Végállomásban

Április 7-én a Végállomás Klubba látogattok újra, ahol felcsendülnek a legújabb, az év elején megjelent Nevess magadra című nagylemez dalai is.

Az új lemez, a „Nevess magadra" a Cukortükör dal fő mondatát kölcsönözte a címéhez, egy igazi album: egyrészt összegyűjtöttük rá és újra felvettük, érettebben, az elmúlt pár évben írt dalainkat - „Szeretni még", „Ezt a dalt egy másik nőnek írtam", „Államosítani kéne" - másrészt vadonatúj dalok is születtek - „Ez a világ", „Égkorszak" - és egy klasszikus is felkerült, a „Kicsi kicsiszolt kő", ami Roszik Hella előadásában mindenképpen lemezre kellett vésődjön. Külön érdekessége a lemeznek, hogy Kiss Llaci az EK-ból hozott egy dalt, „Ez az a bár" címmel, és azt hiszem, az a dal épp olyan, amilyennek ma egy EK számnak kéne lennie. De felkerült a lemezre a Cukortükör vonósnégyessel és lánykórussal készült változata is, valamint régi barátunktól, Prieger Zsolttól kaptunk egy fantasztikus „Államosítani kéne" Anima Sound System remixet az utolsó pillanatban. Minden forintot megér, amit rászán a kedves vásárló, aki megveszi a cédét, amit egyébként a koncerteken alá is írunk neki, de elérhető az album a Deezeren, Spotifyon, Itunes-on is.