XV. Vasi Dödölle Folknap - A Tükrös Zenekar lemezbemutató koncertje

Képgaléria megtekintése2009.11.07. - 15:30 | Büki László 'Harlequin'

XV. Vasi Dödölle Folknap - A Tükrös Zenekar lemezbemutató koncertje

A Tükrös együttes játszott mezőségi népdalokat a XV. Vasi Dödölle Folknapon, november 4-én, a Savaria Filmszínház aulájában. A koncertet hajnali háromig fergeteges hangulatú táncház követte.

A tizenötödik alkalommal került megrendezésre a Vasi Dödölle Folknap, melynek nyitásaként a Bereczki Csaba rendezte 'Életek éneke' című film került levetítésre a Savaria Filmszínházban.

A film története Erdély egyik falvába vezeti a nézőt, ahol néhány ember állja körbe a 76 éves korában meghalt, híres magyar cigányzenész hegedűs sírját. Halálhírére összesereglett a régió összes zenésze - akik Erdély más-más vidékén, egymástól távol élnek -, hiszen mindnyájan őt tekintették mesterüknek. Itt és most, mesterük emlékére zenéltek. A Mester elment, de egy új banda született - egy 27 tagú zenekar.

A filmet követően a Tükrös Zenekar mutatta be 'A mi Mezőségünk' című albumát, melynek tematikájához igazodtak Kása Béla fotóművész Mezőségen készült fényképei.

A mintegy 300 magyar, román és szász települést magában foglaló Mezőség régies, de gazdag és fejlett tánc- és zenekultúrája több tényező együtthatásának köszönhető. Ez a közép-erdélyi tájegység őrzött meg a legtöbbet az erdélyi reneszánsz és barokk örökségéből, s ezt fejlesztve alakította ki a sajátos erdélyi tánc- és zenestílust. A magyar, román, cigány és szász kultúra összefonódása, kölcsönhatása itt fokozta a legmagasabbra az erdélyi tánc- és zenekincs gazdagságát. A táncok és a táncdalok állandó cseréje következtében a Mezőségen teljesen összemosódnak a magyar és román jellegzetességek határai, s a valódi zenei és táncbéli kétnyelvűség érvényesül.



A Tükrös Zenekar azok közé tartozik, akik úgy gondolják, hogy a legjobb falusi bandák összeszokott "kamaramuzsikálásának" szépsége, ereje és dinamizmusa a feldolgozás szándéka, vagy a műfajok keverése nélkül is képes nem mindennapi élményt nyújtani a hallgatóságnak. A Mezőség népzenéje nem egyszerű sem a muzsikus, sem a hallgató számára. Elementáris élményt nyújt, ha az évszázadok alatt kiművelt játékmód minden rezdülését képes közölni az előadó, kényelmetlen érzést okoz azonban, ha az előadásból mindösszesen a dallamok és ritmusok körülbelüli eljátszása marad. A Tükrös Zenekar természetesen az előbbit tűzte ki céljául, arra a pótolhatatlan élményforrásra alapozva, hogy zenész példaképeiktől ők még személyesen ismerhették meg a népzenélés lényegét.

Utoljára 2000-ben készített a Tükrös Zenekar egy tájegységre koncentráló albumot. A Szatmári népzene az 1900-as évekből című CD amellett, hogy sokaknak szerez örömöt a mai napig, elnyerte a Magyar Művészeti Akadémia Arany Oklevelét is. A zenekar tagjai számára ugyanakkor a Mezőség zenéje volt az, ami miatt a népzene meghatározóvá vált az életükben. Most több, mint 20 év együttmuzsikálás után 'A mi Mezőségünk' című lemezzel tisztelegtek a kiváló mezőségi (Magyarpalatka, Magyarszovát, Szék, Bonchida, Nagysajó, Visa, Kolozs) cigánybandák muzsikusai előtt.

A mi Mezőségünk nem antológia-lemez. Mint a cím is mutatja: inkább válogatás, szemezgetés a legkedvesebb mezőségi falusi cigánybandák repertoárjából, ízelítő játékstílusukból. A válogatás teljesen szubjektív: az itt hallható zenék esetében a kifinomult, igényes muzsikálás és a személyes élmények találkoztak.

A mozi aulájában szépszámú közönség előtt megtartott lemezbemutató koncertet hajnali háromig fergeteges hangulatú táncház követte.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás