Mindenki előtt ismert, hogy Szombathelyen található Európa egyik legrégebbi és legtovább használt sírkertje, a Szent Márton úti temető, mely az első századtól egészen 1977-ig működött. Ennek köszönhetően a város számtalan neves személyének, családjának sírja lelhető fel a sírkertben.

A hétfői séta egy rövid bemutatkozással kezdődött, elmondta, Torjay Valter elmondta, hogy 1988-óta foglalkozott a Szent Márton temetővel. Festőként került kapcsolatba a temetővel, majd fokozatosan ébredt fel az érdeklődése a temető iránt, ami nem véletlen, hisz ez a kegyeleti park szinte egyedülálló a világon. Régiségben olyan helyek vetélkedhetnek vele, mint a pisai Campo Santo, hisz gyakorlatilag 2000 éve működő temetőről beszélünk, melyet 1977-ben zártak be végelegesen. Koporsós temetőként csupán 1962-ig üzemelt, utána már csak urnák elhelyezésére volt benne lehetőség. Megtudtuk, hogy a temetőt értékes és védelemre szorul, de sajnos igazán hatékonyan csak kevesen állnak ki védelme mellett. Egy rövid megjegyzés erejéig kitért arra, hogy a városvezetés tervezett egy elkerülő utat, mely a temető egy részének rombolásával járna, ám ez eddig nem jött létre, így a temetőt és a benne levő sírokat még megnézhetjük, élvezhetjük, amik nem csak helytörténeti, de művészettörténeti szempontból is érdekesek és értékesek.

Indulás előtt még elmondta, hogy sajnos kevés síremléket sikerült helyreállítani, ugyanakkor a pusztítás mértéke felbecsülhetetlen. Amikor a temető ügyével, sírjainak helyreállításával kezdett foglalkozni, akadtak segítői, leginkább sajtó oldalról (portálunk is leközölt egy háromrészes sorozatot Valter vezetésével a temetőről). Ezúton is köszönetet mondott köszönetet a segítségért Bódizs Máriának, Budai Rózsának és Merklin Tímeának. Most már többen vannak a Szent Márton temetőért, így Valter úgy gondolja, hogy amit tudott, megtett, és most már csak a festéssel foglalkozna tovább.

A fentiek elhangzása után elindultunk sétánkon, melynek állomásait, sírjait röviden ismertetjük.

Toldy Klárika, Smith Lajos nagy szerelme volt, halála után nem keresett mást, a műgyűjtésnek szentelte az életét. A domborművet Sződi Szilárd szobrász készítette.

Standy Liza, akiről Valter azt árulta el, hogy virágárus volt, méghozzá az éjszakai élet ismert személyisége. Vélhetően annak a Standy családnak a leszármazottja, amelyből egy országos hírű cigányprímás is származott.

Johann Hudetz kőfaragó mester együtt dolgozott Raffensperger Ignáccal a Fő téri Szentháromság-szobor munkálatainál. A neogótikus síremlék restaurálása 15 éve félbemaradt. Fiatalon meghalt, de felesége átvette addig a céget, amíg fia folytatni nem tudta, ezzel megmentve Szombathely legjelentősebb kőfaragó dinasztiáját. Fia Hudetz József is a Szent Márton temetőben van eltemetve.

Pirkner Ervin egy jelentős katona volt, az I. világháborúban. Az övé volt az a tornyos villa, mely a Május 1. pakkal szemben van. Az egyik kapuját Valter mentette meg.

Knébel Jenő a magyar fotográfia egy nagyon jelentős dinasztiájának egyik legkiemelkedőbb tagja. Császári és királyi udvari fényképész is volt, az 1900-as évek első három évtizedében mondhatni Vas megye reprezentatív fényképészének szerepét töltötte be.

Vizmathy család sírját Merkly Ferenc készítette. Vizmathy Géza pénzügyi szakember és Bertalanfy Berta három gyermekéből kettő található itt. Vizmathy készítette az első panorámafelvételt a székesegyház tetejéről, valamint időzített fotókat is készített. Később Budapestre költözött és ott halt meg.

Balthazar Brenner síremléke a Brenner családhoz köthető, akik az 1800-as évek második felében telepedtek le és jelentős építőipari vállalkozók lettek.

Kárpáti Kelemen paptudós sírja is itt található. Ő a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnázium vezetője volt.

Brutcher József a szombathelyi tűzoltóság megalapítójaként ismert, de valójában kárpitos volt. Brutcher a város első szabadkőművesei közé tartozott. Síremlékét most már rendszeresen karbantartják.

Bozzay Ödön szobrászművész elsősorban sírszobrairól ismert. Mivel a családjában volt nyilas kötődés is, így még nem igazán beszélnek róla.

Kálvária-szobor egy öszvér alkotás, melyet vélhetően keszthelyi mesterek készítettek. A szobor alján látható a barokkra jellemző voluta, mely a felső részen a görög neanderbe megy át, ez a késő barokk, más néven copf stílus egyik jellegzetes sajátossága, akár csak az oldalakon található rozetták. Két oldalt két putto található haláljelképekkel. A koponya megjelenése a városi sírkövekre jellemző. Középen Mária, fölötte pedig egy korpusz látható. A szobor mögött egy oszloplábazat található, ami Valter elmondása alapján a Szent Márton kútnak egy töredéke lehet. A szobor körül látható síremlékeket a temető más részeiről szállították át, így azokról pontos információk nincsenek.

Kéthelyi Farnciska síremléke Holzheim Károly építési vállalkozó feleségét őrzi. Michle Ferenc soproni kőfaragó által készített neogótikus fiálé sírköve a temető legnagyobb síremléke, melynek egy részét már sikerült restaurálni.

Alexi Emil kiváló orvos és városatya. Az övék volt az az épület, mely zárdaként is működött a Petőfi Sándor utcában.

A Bárdossy család Vas megye egyik legjelentősebb nemesi családja, ők harcoltak a 48-as szabadságharcban is.

Goth család az 1900-as évek első évtizedében került Szombathelyre. Német származású kiváló vaskovácsok voltak, a cégük fénykora az 1900-as évek első felében volt, melynek az államosítás vetett véget.  Érdemes tudni róluk, hogy a Kőszegi utca házaiból már csak az ő házuk maradt meg, mivel az magántulajdonban volt, és nem tudtak hozzányúlni.

Hübner család mauzóleuma a temető legnagyobb mauzóleuma. A Hübner család olyan német származású család, aki ízig-vérig magyar. Hübner János nemzetőr volt, aki tevékenyen részt vett az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban, bár nem igazán tudott magyarul, mégis a szívén viselte a haza sorsát. Hübner Jánosnak téglagyára volt és az ő nevéhez köthető a szombathelyi evangélikus templom 48 méter magas tornyának felépítése is.

Balogh Gyula egy kiváló Vas megyei családból származó levéltáros volt, ő írta meg a Vas megyei nemesség történetét.

Kisfaludy József rendőrfőkapitány. A Kisfaludy család sarja az Éhen Gyula korszak kiváló rendőrfőkapitánya volt.

Vodor Ignác jószágkormányzó volt az Esterházyak kismartoni birtokán. Dédunokája Hesztera Aladár azombathelyi restaurátor.

Vass Béla matematikai és rajztanár volt a Premontrei Rendi Szent Norbert Gimnáziumban. Ő hozta létre az első művészeti iskolát 1921-ben. Sajnos csak 0,5-1 évig működött tőke hiányában.

Stamborszky Lajos költő, verseskötete Tempi passati címmel jelent meg a századfordulón. Éhen Gyula barátja és költőtársa volt.

Boldogházi Kiss Zoltán a szombathelyi fényképészet történetének egyik kiemelkedő alakja, amatőr fotográfusból lett professzionális fotós. Körülbelül 5 szakkönyvet írt, kiváló portréfotográfus volt.

Ruprecht Adolf síremléket a Hudetz művek készítették. 

Eredics Ferenc Éhen Gyula jobb keze, kiváló jogász volt. Felesége Tasler Jusztinia Erzsébet-rendet kapott a jótékonyságáért.

Kerner Tivadar híres ezüstműves és az emberbaráti egylet pénztárosa volt. Az egylet csinálta az első kórházat Szombathelyen. 1921-ben halálakor mindent a városra hagyott, többek között a szaléziakra.

Jüsztül család síremlékét is Sződy Szilárd készítette. Kiváló vasműves család volt, a leghíresebb a családból Jüsztül Nándor volt.

Knébel Ferenc a magyar korai fotográfia egyik jelentős egyénisége. Ikervári származású volt, először gyógyszerésznek tanult, majd később lett fotográfus. Az 1860-80-as évek között fotográfiáival végigverte egész Európát, majd Chicagóban is díjat szerzett.

Egervári család Vas megye egyik legősibb családja, az 1100-1200-as évekből származik, az övék volt Kismarton.

Kapossy János a magyar művészettörténet egyik kimagasló egyénisége a magyar barokk kor kutatásnak egyik nagyja. Művészettörténész és levéltáros is volt, így a levéltári tényanyagra támaszkodva sok újdonságot talált ki és talált meg a barokk kor kutatásában.

Itt fejezte be a túravezetést Torjay Valter, kissé keserű szájízzel, hiszen a Kapossy síremléken a legfontosabb név, Kapossy János nevének festése szinte teljesen lekopott. Elmondta, hogy Zádor Anna Kossuth-díjas magyar művészettörténész külön kérte, hogy Kapossy János sírját keressék meg és tisztességes síremléket emeljenek neki.

Zárásként annyit kért, hogy akinek van lehetősége közvetítse az illetékesek felé, hogy legalább a nevének festését frissítsék meg.

Torjay Valterrel folytatott háromrészes "temetőtúránk" itt olvasható