Varázslás és csillaghit a rómaiaknál címmel nyílt kiállítás az ASTRO kiállítássorozat részeként az Iseumban, a karnevál nyitóestéjén. Csapláros Andrea múzeumigazgató köszöntőjében arról beszélt, hogy a 2016-os Szent Márton kiállítás óta az Iseum Csipkerózsika-álmát aludta az időszakos kiállítások tekintetében, de most újra magához tért. Dr. Puskás Tivadar polgármester örömét fejezte ki, hogy a Savaria Karnevál ideje alatt egy-egy kiállítás is megnyílik. Sosztarics Ottót idézve kifejtette, a ma embere már nem úgy viszonyul a csillagokhoz, mint a régiek. Régen több csillag volt az égen, az emberek gyakrabban néztek fel, és jobban megértették, milyen kicsik vagyunk a világmindenséghez képest. Az embernek mindig valamilyen misztikus viszonyulása volt a másik emberhez és az égi jelenségekhez, a csillagokhoz, a bolygókhoz.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója elmondta, egy kiállítás attól lesz jó, ha megtanít valamire. Egy történelmi kiállítás akkor jó, ha megtudjuk belőle, hogyan gondolkoztak egy adott korban az emberek. Abból a mondatból például, hogy a 3 mágus (napkeleti bölcs) elindult, kirajzolódik egy világkép fölcserélődése. Nem azért keltek útra, hogy ezt az új világot befolyásolják, hanem, hogy megismerjék. A kiállítás az ezt megelőző korszak mitologikus gondolkodását próbálja meg felvázolni. Ez egy hosszú időszakot ölel fel, gondoljunk az Odüsszeiára, mely az első olyan szöveg volt Nyugat-Európában, ami ezzel a mágikus világképpel foglalkozott, megtaláljuk benne a mágikus gondolkodás elemeit. A műben ott van az istenek segítsége, akik képesek megóvni az embereket, vagy éppen kitolnak velük, a sorsfordító történésekben az istenek jelenlétét látták.

A 3. századtól kezdve tömegesen találunk ártó táblákat. Az ártó tábla lényege, hogy az illető valakivel ki akar szúrni, és ehhez az istenek segítségét kéri, szavak kántálásával. Így folytatódik ez a dolog egészen addig, amíg a római civilizáció el nem tűnik. De nem tűntek el ezek az istenek teljesen, hiszen visszaemlékezünk rájuk.

A kiállítást dr. Láng Orsolya, a Budapesti Történeti Múzeum igazgatóhelyettese nyitotta meg. Az Aquincumi Múzeum és az Iseum sok közös vonással rendelkezik. Szombathely és Óbuda is a legjobban kutatott római városok közé tartoznak, a város szerkezete, hálózata mindkét városban jól ismert, mindkettő a legkorábban kutatott városok közé tartozik. Sok közös munka volt már eddig is a két múzeum között, de ez az első közös kiállításuk.

A mostani tárlat ikerkiállítás, egyrészt az Aquincumi Múzeum korábbi kiállításán alapul, melynek célja, hogy bemutassa az Aquincum területén talált leleteket, elsősorban az átoktáblákat, és a mágiához, varázsláshoz tartozó tárgyakat. A kiállítás másik része Sosztarics Ottóhoz és a csillagászathoz, kozmológiához kapcsolódik.

Megismerkedhetünk a hivatalos vallásossággal, és a varázslások tekintetében olyan társadalmi réteg mindennapjaiba nyerünk betekintést, melybe más régészeti leletek által nem tudunk. Az átoktáblán olyan nevek, istennevek jelennek meg, melyek a hivatalos vallásosságban nincsenek jelen. Képet kapunk tehát a hivatalos és a nem hivatalos vallásosságról is.

A kiállítás 2019. márciusáig tekinthető meg.