Szempétör mint keresztanya – Tótferi a Soltis Lajos Színházban
Képgaléria megtekintése2018.09.15. - 01:30 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Kárpáti Péter: Tótferi avagy hogy született a világhőse, kinek keresztanyja a Szempétör volt című zenés misztériumjátékát tűzte műsorra a Soltis Lajos Színház. Sajátos humor, irónia jellemzi a darabot, mely a népi hiedelemvilág elemeiből táplálkozik, ám ez korántsem jelenti azt, hogy a ma városi embere ne élvezné.
Igazi misztériumjáték Kárpáti Péter: Tótferi avagy hogy született a világhőse, kinek keresztanyja a Szempétör volt című darabja, mely a szegénységről, a csodákról, a világvégéről szól, és arról, hogy az emberi képzelet kiapadhatatlan. A Soltis Lajos Színházban a néplélek elevenedik meg, azok az idők kerülnek közelünkbe, amikor az emberek még hittek a jelekben, és a csodák úgy kellettek, mint egy falat kenyér.
Atyám Teremtőm, vagyis Krisztus (Nagy Gábor) és Szempétör (Temesi Zsolt) a népmesékhez híven magukat koldusnak álcázva járják az országot, hogy megtudják, léteznek-e még igaz emberek. Megjelenik a Szögén asszony (Szlúka Brigitta), aki hajlandó utolsó forintját odaadni a bácsikáknak, megszánja őket, mivel úgy gondolja, azok sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint ő. Népmesei motívum a szegények és gazdagok szembeállítása a szegények javára, a Szögén asszony egész nap dolgozik, mégis jószívű marad, ellentétben munkaadóival, akik csak dőzsölnek.
Atyám Teremtőm és Szempétör ugyancsak próbára teszik az asszonyt, szállást kérnek a hideg téli zimankóban, vacsorát főzetnek vele, sőt még aludni sem hagyják, fáért küldik a fogcsikorgató éjszakában, hogy felélessze a kialudni készülő tüzet. Az asszony megteszi, amit mondanak neki, közben csodák történnek, amit teljesen természetesnek fogad, nem lepődik meg, teszi tovább a dolgát.
A dialógusokat ízes, népies nyelven hallhatjuk, ezek teszik autentikussá. Olykor egy-egy angol kifejezés is becsúszik, ami nem csoda, hiszen Krisztus és Szempétör Amerikából érkeztek. A rejtélyes történések tovább folytatódnak, vaddisznók tűnnek fel az udvaron, valódi állatok vagy emberek ők, csupán gyarlóságuk adja a látszatot? S hogyan került elő a régóta halottnak hitt férj? Idő és tér egybefolyik, jelen, múlt jövő egyetlen pillanattá sűrűsödik össze, a Szögén asszony vajúdása örökkévaló, Tótferi egyszerre van jelen már katonaként és még az anyja hasában, aztán valahogy mégsem ő születik meg, hanem Julika, és a keresztanyja nem lehet más, mint Szempétör.
Most akkor mi van, kapjuk fel időnként a fejünket. Ahogy a humorral gazdagon átszőtt történetben az események felgyorsulnak, úgy jön létre ezernyi értelmezési lehetőség. Tótferi önmaga vagy Tótignác vagy Julika, vagy a mindenkiben bent lakó ősprototípus? Apokaliptikus képek következnek, a világűr, a nagy sokára megjelenő fecske, zűrzavar, világvége, vagy mégsem? Az utolsó jelenet újra a Szögén asszony háza, aki már nem is olyan szegény, mert mindenekelőtt ott van a gyermeke, akitől a még a mindenki fölött álló, parancsolgató férj is ellágyul.
A darab folyamán a Szögén asszony először öreg, majd megfiatalodik, Tótferi egyszerre magzat és fiatalember, az eltűnt férjnek halottnak kellene lennie, de mégis visszatér, aztán besózzák, kampóra teszik - ez mind-mind utalás arra, hogy létünk nem lineáris, a jelen csupán illúzió, bármik lehetünk, és bármi történhet velünk, ha nyitottak vagyunk rá, és képesek vagyunk az életet elfogadni a maga teljes mivoltával együtt, melynek fogantatás, születés, halál ugyanúgy része.
A Soltis Lajos Színház kitett magáért, figyelő elmével hihetetlen mélységeket fedezhetünk fel. Népies darab, közben mégis döbbenten fedezzük fel a mát. Az előadás elválaszthatatlan része a zene, mely tovább fokozza a misztikus-rácsodálkozó hangulatot. A Tótferit Szokol Judit e.h. rendezte.
Kárpáti Péter: Tótferi
avagy hogy született a világhőse, kinek keresztanyja a Szempétör volt
zenés misztériumjáték
Szereposztás:
Atyám Teremtőm Nagy Gábor
Szempétör Temesi Zsolt
Szögén asszony Szlúka Brigitta
Bogdány Bruckner Roland
Tótferi Piller Ádám
Dokter Tóth Ákos
Késértet Károly Bálint
Julika Hajba Beatrix
Bénga Károly Bálint
Pistyom Nagy Zsuzsi
Szomszéd Gregorich Bálint
Vaddisznók Gregorich Bálint, Gregorich Domonkos, Gregorich Zsófia, Hajba Beatrix, Horváth Nóra, Nagy Zsuzsi, Piller Ádám, Tóth Ákos
Zenészek: Gregorich Bálint, Gregorich Domonkos, Gregorich Zsófia, Horváth Nóra
Zeneszerző és mozgás: Szegvári Júlia
Látványtervező: Jeli Sára Luca
Zenei asszisztens, korrepetítor: Gregorich Zsófia
Dalszöveg: Szőnyeg-Szegvári Eszter
Kivitelező: Marton Miklós
Rendezőasszisztens: Stangl Franciska
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás