A kéktúra útvonalán fekvő Farkas-erdő szemet-lelket gyönyörködtető túraélményt kínál. Vas megye legnagyobb összefüggő erdőtömbje 1252-ben a Farkas család tulajdonában volt. A terület Vas megye első védett helyi természeti értéke.

A parkerdőben túrázó szépen kiépített és rendben tartott pihenőhelyeket, tanösvényt talál, "banyafák" (elpusztult és kidőlt, több mint 300 éves tölgy tanúfák), Scherg Lőrinc sírja mellett vezet az útja. A Mária Terézia-forrást és a közvetlen környezetét 1942-ben nyilvánították védetté a 7200 hektáros Farkas-erdő szélén. Az erdő egyik nevezetességének számító forrás, népies nevén "Thrézia‐kút" Káld és Bejcgyertyános között található a Csikászó‐patak völgyében. 

A parkerdő 2015. tavaszán Scherg Lőrincről elnevezett kilátóval gazdagodott. A közel 20 méter magas fából készült kilátó a vasi haranglábak mintájára készült. A magasból jól látszik a Kemeneshát, a Ság hegy, a Kis-Somlyó, de még a Somló és tiszta időben a Bakony is. 

A parkerdő a 84-es főútról közelíthető meg, az 56-os kilométerkőnél kell lehajtani jobbra Káld közelében, ha Szombathely felől érkezünk.

Látnivalók:

Rózsáskerti kirándulóhely: A 84-es főút felől az Országos Kéktúra nyomvonalán érkezve, áthaladva a fogadókapu alatt, elhaladva a Rózsáskerti erdészház mellett érjük el a kirándulóhelyet. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók kényelmét. Innen indul a Gombaismereti Tanösvény.
 
Scherg Lőrinc sírja: Az aszfaltos út mellett tájékoztató tábla jelzi a Scherg házaspár sírjának helyét, megismertet Scherg Lőrinc erdőmester történetével.
 
Banyafai kirándulóhely: 1,5 km-re délre található a Rózsáskerti kirándulóhelytől, a Gombaismereti Tanösvény végállomása. Az 1995-ben kidőlt vénséges vén tölgyek (~300 évesek) már a Farkas-erdő telepítése előtt is itt álltak, egy óriási legelőterületen. Hajdan pásztorok telepedtek le árnyékukban, amíg a nyájaikat őrizték. Nevük a hiedelemvilágból eredeztethető, amely szerint tövükben találkoztak szombatonként a seprűnyélen odaérkező boszorkányok. A nagy banyafa törzskerülete 648 cm, magassága 23 m, koronaátmérője 32 m volt 1932-ben. A kis banyafa törzskerülete ugyanebben az időpontban 403 cm volt. 

Hidegkúti Vadászház:
A Farkas-erdő szívében elhelyezkedő Káld-Hidegkúti komplexum jelenleg új vadászházként és  oktatóközpontként funkcionál.

Kisboldogasszony-kápolna:
A vadászház mellett 2017-ben kápolna épült.  Az erdei kápolna különleges dísze a Csíksomlyói Mária kegyszobor kicsinyített, hű másolata. Az üvegablakokon Mária, Szent Imre és Szent Hubertus alakjai elevenednek meg.

Hidegkúti pihenőhely: A vadászház közelében, az Országos Kéktúra pecsételő helye mellett tűzrakó hely, erdei bútorok és térképes tájékoztató tábla áll a kirándulók rendelkezésére. Innen a ● turistafestés vezet a Trézia-kúti kirándulóhelyre.

Őserdő: A Hidegkúti vadászház mellett fekvő erdőterület, melyről tájékoztató táblán olvashatunk. A faállomány alakulását már legalább 120 éve kizárólag a természetes folyamatok határozzák meg, helyi jelentőségű védett természeti terület. 
 
Trézia-kúti kirándulóhely: A Mária Terézia-forrás Vas megye első természetvédelmi területe, mely 1942 óta élvez védettséget, a Lajos-bükkökkel egyidejűleg. Nevét a Mária Terézia-forrás egykori tulajdonosáról, Mária Terézia Henrietta Dorottya főhercegnőről kapta. A térképeken Terézia-kút néven szerepel, de a helybeliek Trézia-kútnak nevezik. A kúthoz védőfásítással keretezett út vezet, védőház, tűzrakó helyek, erdei bútorok várják a kirándulókat. A talajvízszint már évtizedek óta olyan mélyre süllyedt, hogy a kút természetes vízellátása nem biztosítható. Az újjáépített Trézia-kutat napelemmel működő szivattyú látja el vízzel.
 
Erdei kereszt: Az Országos Kéktúráról leágazó ▲ turistaút mentén, a káldiak által „Pilóta-domb" néven ismert területen halt légi harcban hősi halált 1944. augusztus 7-én vitéz nemes Molnár László repülőhadnagy, a Magyar Tiszti Arany Vitézségi Érem tulajdonosa, aki haláláig a II. világháborúban a legtöbb magyar légi győzelmet aratta. A Szombathelyi Erdészeti Zrt. a hős pilóta emléke előtt tisztelegve állíttatta halálának helyszínén az emlékkeresztet.
 
Scherg Lőrinc-kilátó: A vasi haranglábak mintájára épült kilátó közel 20 m magas. Fentről a Farkas-erdő keleti részeit, a Kemenesalját és a Kemeneshátat láthatjuk. A síkságból vulkáni eredetű tanúhegyek emelkednek ki: É-ÉK-i irányban a Gérce-vásárosmiskei-tufagyűrűhöz tartozó Belső- vagy Púpos-hegy (183 m), ÉK-i irányban a Ság hegy (278 m), DK felé a 219 m magas Kis-Somlyó, és távolabb a Somló (431 m). Keleti irányban Káld község, a Ság hegy irányában pedig Vásárosmiske látható, keleten a Bakony vonulata zárja a látóhatárt.

Túracipőt felhúzni! - Kilátók Vas megyében IV. rész

2018.09.20. - 00:40 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Ismered Vas megye kilátóit? Biztosan lesz olyan, amiről még nem is hallottál! Most sorra vesszük őket, neked pedig nem marad más hátra, mint elővenni a túracipőt és felkeresni őket! A negyedik részben a káldi Scherg Lőrinc-kilátót mutatjuk be.

Avasi öreg tölgy: A Farkas-erdő Káld községtől keletre fekvő részét Avasnak hívják. Az „Avas" név mindenhol az erdőhöz, a megkülönböztetett figyelemben részesített öreg tölgyesekhez, bükkösökhöz kötődik. Így lehetett ez Káld határában is, hisz a Farkas-erdőt ábrázoló térképén három megírást is találunk: Avas, Kis-Avasi-erdő és Avasi-legelő. Az itt megcsodálható „Avasi öreg tölgy" korhadó törzse az Avas egykori erdejére emlékeztet bennünket. Megközelítően 250 éves korában, 1995-ben dőlt ki.
 
Lajos-bükkösi kirándulóhely: Káld területén, a Lajos-bükkök közelében, az Országos Kéktúra mentén érhetjük el. Védőház, tűzrakó helyek és erdei bútorok szolgálják a kirándulók pihenését.
 
Lajos-bükkök: Scherg Lőrinc a Farkas-erdő átalakítása során, Káld közelében bükköst is létrehozott az egykori tulajdonos, III. Lajos bajor király emlékére. Sajnos azonban a korábbi állományból megmaradt, utolsó kettő Lajos-bükk 2005-ben, egy szélvihar nyomását már nem bírta ki, derékba törtek, s napjainkra már csak csonkjaik emlékeztetnek a hajdani bajor királyi erdőre. Az itt található, 1911-ben felállított kőpad az e helyütt megpihenő bajor királyi hercegi családra emlékeztet, neve is „Királyi-kőpad".
  
Káldi bejárat: Káld község nyugati szélén fogadó kapu köszönti a Farkas-erdőbe érkezőket, pihenőhely áll a kirándulók, valamint az Országos Kéktúrán haladók rendelkezésére.

***

Hasznos tipp túrázóknak:

A Farkas-erdei túrának a bejáratnál levő pihenőhelytől gyalog vágtunk neki, sajnos akkor még nem sejtettük, hogy az egész utat szúnyoginvázió fogja megkeseríteni. A nyári melegben és a könnyűnek ígérkező túra ismeretében nem hosszú öltözetben vágtunk az útnak, és szúnyogriasztó spray-t sem használtunk. Ez a kellemetlenség a túrát igazi tortúrává változtatta, megállni (fotózni) szinte reménytelen volt, mert rögvest szúnyogok hada landolt rajtunk. Az utóbbi hónapokban számos túrát tettünk az ország különböző erdejeiben, de ehhez fogható kellemetlen élményben sehol nem volt részünk. Talán az sem volt véletlen, hogy az erdőben gombászók "nyakig beöltözve", kalapban (volt, akinek 'szúnyogháló' függött előtte!!) járták az erdőt. Ebből okulva, a farkas-erdei túrát szúnyogmentes időben ajánljuk (nem tudjuk, a kemikáliák mennyire hatékonyak az elriasztás szempontjából), ha valóban élményteli és kellemes kirándulást akarunk tenni az egyébként csodálatos erdőben - amiben számos nyiladék csábít letérni a "főútról" -, akkor várjuk meg az őszi vagy tavaszi időszakot a nyári szúnyoginvázióssal szemben.

Kapcsolódó írásaink:

Kirándulástipp: egy miszikus tó a Bakonyban - Hubertlaki-tavat a Bakonyi Gyilkos-tónak is nevezik

2018.09.13. - 15:00 | Büki László 'Harlequin'

A Hubertlaki-tó mozdulatlanságba dermedt facsonkjai úgy meredeznek ki a víztükörből, mintha évszázadok óta arra várnának, hogy megpillantsd és felfedezd őket!

Kirándulástippek, avagy a környék természeti kincsei

2018.09.07. - 17:30 | vaskarika.hu

Nyugat-Dunántúl bővelkedik természeti kincsekben és számtalan meglepetést tartogat a természetbarátok számára. Az idelátogatóknak az alábbi természeti látnivalókat ajánljuk.