Végzetes bosszú – Médeia a Weöres Sándor Színházban
Képgaléria megtekintése2018.09.28. - 18:40 | Rozán Eszter - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Férfi és nő örök harcáról szól Euripidész Médeia című drámája a Weöres Sándor Színházban. Vajon mitől válik egy kapcsolat végzetessé, mi vezet odáig egy nőt, hogy semmi más ne lebegjen a szeme előtt, csak a bosszú. A darabot Lukáts Andor rendezte, a főszerepben Németh Juditot láthatjuk.
Nem könnyű feladat Euripidész: Médeia című tragédiájáról írni, és nem azért, mert a Weöres Sándor Színház színészei nem lennének jók - Németh Judit például zseniálisan alakítja a bosszúszomjas Médeia karakterét -, hanem mert maga a téma egyszerre provokatív, elgondolkodtató, és bármennyire is azt gondoljuk, hogy az ókori görög világkép távol áll tőlünk, hirtelen azon kapjuk magunkat, hogy hohó, ez nincs egészen így. Hűtlen férfiak mindig is voltak és lesznek, bosszút forraló nőkben sem volt hiány sosem a történelem folyamán. Ha elutasítanak minket, az rossz. Még rosszabb, ha olyan valaki teszi ezt, akit szeretünk, és aki valaha minket is szeretett, legalábbis azt hittük róla.
Iaszón és Médeia párkapcsolata a világ drámairodalmának legtöbbször feldolgozott témái közé tartozik, Euripidész a görög mitológiában szereplő kolkhiszi varázslónő, Hekaté papnője, Médeia történetét írta meg tragédiájában. A görög drámákhoz szervesen hozzátartozik a kar jelenléte, ez a Weöres Sándor Színházban sem hiányzik, Fekete Linda testesíti meg, az ő narratívájából tudjuk meg az események hátterét, az előzményeket, összekötő szövegeket, olykor kételyeket.
A mitológia szerint Héra és Aphrodité szerelmet keltettek Médeiában Iaszón (Kálmánchelyi Zoltán) iránt, mert hiszen semmit sem lehet tenni az istenek nélkül, a darabban többször is segítségül hívják Zeuszt, de az istenek nevére esküdni is lehet, és Médeia segít Iaszónnak az aranygyapjú megszerzésében. Hosszas viszontagság után Médeia és Iaszón Korinthoszban, Kreón (Endrődy Krisztián) udvarában telepednek le, majd születik két fiúk, és egy darabig boldogan élnek, de nem addig, amíg meg nem halnak, mert Iaszón egy idő után elhagyja Médeiát Kreon lánya kedvéért. Az a terve, hogy összeházasodik vele.
Mit tesz ilyenkor az elhagyott asszony? Kiüresedettnek érzi magát, hiszen a férfi miatt hagyta el a saját hazáját, melyet ráadásul barbárnak tartanak Korinthoszban. Németh Judit egész megjelenése, arckifejezése, ruházata, mozgása, haja, taglejtése kiválóan tükrözi a fájdalomtól megtébolyodott, de valahol mégis racionálisan gondolkodó nőt. A díszlet ókori görög tájat idéz, hatalmas sziklákkal, kicsit misztikus hangulattal, régi időkbe röpít, s időnként lecsap ránk a ma, egy tűsarkú cipő, egy ajakfényesítő, egy horgészszék vagy egy-egy kifejezés formájában.
Médeia egy kopottas lavórból veszi elő fiai kimosott ruháit, hogy kiteregesse. Fájdalom, düh, bosszú karöltve járnak a mozdulatsor közben. S hogyan lehetne a legjobban elégtételt venni a hűtlen férfin, ha nem a leggyengébb pontján? Vagyis a fiain, akik a tragédia középpontjában állnak, anélkül, hogy személyesen megjelennének. A többi karakter, a hírnök, nevelő (Antal D. Csaba), Aigeusz (Kelemen Zoltán) és a dajka (Bálint Éva) a drámai végkifejlet elérésében segítenek, gyakran önkéntelenül. A végzet elkerülhetetlen, Médeia bosszúja célba ér.
Ki Médeia valójában? Egy megbántott asszony, aki sértettségében nem látott más kiutat, mint a halálos bosszút, ezért inkább együttérzésre érdemes? Vagy a nagyon is racionális méregkeverőt testesíti meg a gondosan kitervelt cselével, és semmi sem állíthatja meg, se könyörgés, se józan érvek, ezért inkább gonosz? Ha mai szemmel nézzük, akkor ő egy egyenjogúságáért harcoló nő, aki egy istenek, de még inkább férfiak uralta világban szeretné kivívni magának, hogy neki is jusson hely, egy emberi mivoltát megillető hely a nap alatt?
Ahány néző, annyi olvasat, annyi variáció, egy viszont tény, Németh Judit jutalomjátéka lenyűgöző, nem tudjuk kivonni magunkat a hatása alól, és ha a végén el is szörnyülködünk, és elítéljük Médeia tettét, érezzük, hogy ítéletünk nem lehet egyértelmű, összetett személyiségének minden darabkája alkalmas az elemzésre.
Szereplők:
Médeia/Németh Judit
Iaszón/Kálmánchelyi Zoltán
Kreón/Endrődy Krisztián
Hírnök, nevelő/Antal D. Csaba
Aigeusz/Kelemen Zoltán
Dajka/Bálint Éva
Kar/Fekete Linda
Díszlettervező: Takács Lilla
Jelmeztervező: Pető Kata
Zene: Kovács Márton
Kellékes: Pados Bernát
Súgó: Papp-Ionescu Dóra
Ügyelő: Győrváry Eszter
Rendezőasszisztens: M. Kapornaki Rita
Rendező: Lukáts Andor
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1944 szavazat
Új hozzászólás