A hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégéjszakák száma 2011-ben érte el a válság előtti szintet, azóta pedig évről évre rekordokat dönt a szektor. Tavaly 12 millió turista 30 millió vendégéjszakát töltött el hazánkban, ez utóbbi több mint 50 százalékos emelkedést jelent 2010-hez képest. A tavalyi rekordév után 2018 is kiemelkedő eredményeket hozhat a szektorban.

A növekedést megalapozó stratégiát egy éve fogadta el a kormány. A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia azzal számol, hogy 2030-ra megduplázódhat a vendégéjszakák száma, ezer szálláshely és étterem újulhat meg, és 100 ezer új állás jöhet létre, valamint légi úton 30 új városból válik elérhetővé Budapest.

A cél, hogy 2030-ra a szektor hozzájárulása a GDP-hez a jelenlegi 10 százalékról 16 százalékra emelkedjen. A stratégiához illeszkedő fejlesztésekhez a kormány minden eddiginél nagyobb mértékű, több mint 820 milliárd forintnyi forrást biztosít a következő 12 évben.

Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) alelnöke a hirado.hu-nak elmondta, hogy ambiciózusak, de reálisak ezek a célkitűzések.

A stratégia meghatározza a főbb fejlesztési területeket, ilyen az egészségturizmus, a kulturális turizmuson belül a csúcsminőségű, egyedi élményt kínáló kulturális attrakciók, valamint a bor- és gasztronómiai turizmusnak a csúcsgasztronómiát képviselő ága. A stratégiaalkotók kiemelt figyelmet szentelnek a magas jövedelmezőséggel kecsegető konferenciaturizmus fejlesztésére is.

A stratégia részét képezi a kommunikáció megújítása. Tavasszal kezdődött a Magyar Turisztikai Ügynökség kampánya, amely Budapest Európa fűszere szlogen alatt futott.

A hirdetések online, print és televíziós felületeken jelentek meg május 15. és június 30. között. A reklámköltés kétharmadát online platformokon költötték el, a televíziós kampányban a CNN volt az első számú médiapartner.

Flesch Tamás szerint egyelőre korai még az eredmények értékelése, de a nyári foglalási adatok arra utalnak, hogy megdőlhet a 2017-es rekord, a vendégéjszakák száma meghaladhatja a 30 milliót.

Százmilliárdos fejlesztések

A magyar turizmus stratégiájának egyik kulcseleme a Kisfaludy turisztikai fejlesztési program, amely minden idők legnagyobb hazai turisztikai fejlesztéseit összefogó kormányzati ernyőprogramja. 2030-ig több százmilliárd forintos fejlesztési forrás és kedvezményes hitel áll rendelkezésre.

A fejlesztési célok mellett a program fő célkitűzése, hogy kiszámítható piaci feltételeket teremtve segítse a szektor kifehérítését, és támogassa a hazai szereplőket.

A turizmus jellemzően a kis- és középvállalkozások területe, a KSH több mint 46 ezer egyéni vállalkozást tartott nyilván a turizmus alapágazatban. A turizmus nemzetgazdasági jelentőségét erősíti, hogy ez az egyetlen olyan gazdasági szektor, amely külföldi tőke nélkül is fenntartható, a hazai erőforrásokra alapozva rentábilisan működtethető.

Budapest egyre vonzóbb célpont 

A statisztikák, a különböző turisztikai szaklapok, illetve utazók véleményén alapuló felmérések is azt mutatják, hogy Budapest egyre népszerűbb célpontja a turistáknak. A European Best Destinations felmérése szerint az utazók szavazatai alapján a magyar főváros a 8. helyen áll a legvonzóbb úti célok között.

Budapest, Halászbástya (Fotó: MTI/Vaszkó Zsolt)

A város kulturális sokszínűsége, a széles gasztronómiai kínálat, a kedvező ár-érték arány mellett a biztonság is egyre fontosabb szempont lett. A Global Peace Index 163 országot tartalmazó rangsora szerint a legbiztonságosabb országok sorában 15-ik helyezett volt Magyarország.

A tavalyi vizes világbajnokság ideje alatt egy tízfokú skálán 8,84 pontra értékelték a biztonságot a megkérdezett külföldiek, ami kiemelkedőnek nevezhető. Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója több interjúban is kiemelte, hogy Magyarország a biztonságos országok sorába tartozik.

Magánszállások kontra hotelek 

A budapesti turizmus felfutása mögött a magánszállások térnyerése áll. Tavaly a budapesti Airbnb szállásokon eltöltött vendégéjszakák száma megközelítette az 1,5 milliót, 35 százalékkal meghaladva az egy évvel korábbit, ezzel a szektor piaci részesedése 10 százalékról 14 százalék fölé emelkedett. Budapest az európai városokkal összevetve ezzel az élmezőnybe tartozik. A fővárosi magánszállás piac ágyszámban már megközelíti a szállodai szektor kapacitását.

A következő időszak megoldandó feladatai közé tartozik a magánszállásadók szabályozása - mondta Flesch Tamás, aki szerint az ország növekvő vonzereje és az emelkedő látogatólétszám miatt szükség van erre a szegmensre, de szabályozott környezetben, hiszen nem azonosak a feltételek és a szállodák versenyhátrányból indulnak.

Az Airbnb növekedési üteme a közeljövőben csökkenhet, hiszen a turizmus dinamikus növekedése beindította a szállodafejlesztők fantáziáját. A tavalyi vizes világbajnokság és azzal szinte egy időben megrendezett Forma-1-es futam is rávilágított a hiányzó kapacitásokra.

A MSZÉSZ alelnöke a hirado.hu-nak elmondta, hogy 2021-ig a budapesti szállodai szobakapacitás a jelenlegi 20 ezerről még 3-4 ezerrel nőhet.

A CEBR ingatlanpiaci tanácsadó adatai alapján többtucatnyi 4-5 csillagos hotel kivitelezése van folyamatban a fővárosban. A luxuskategóriában a szobafoglaltsági mutatók egyébként is átlag felettiek, megközelítik a 80 százalékot.

Kongresszusi turizmus

Az egyik legjövedelmezőbb szegmens a turisztikai ágazaton belül a konferenciaturizmus, hiszen egy-egy rendezvényre magas fizetőképességű vendégkör érkezik az országba.

A Budapest Kongresszusi Központon és a Hungexpón kívül nincs kifejezetten konferencia megrendezésére alkalmas nagy befogadóképességű helyszín - mutatott rá. Ezen segíthet a Duna-parton a Művészetek Palotája melletti felépülő 4 ezer fős komplexum.

A MSZÉSZ alelnöke szerint a másik központi kérdés a fővárosi turizmus fejlesztése szempontjából az infrastruktúra fejlesztése, a belvárosi épületek rekonstrukciója, valamint a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret a belvárossal összekötő kötöttpályás kapcsolat létrehozása, amellyel 15-20 percre rövidülhet az út.

Képünk illusztráció (Fotó: MTI/Földi Imre)

Versenyképességi tényezők

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének állásfoglalása szerint a szállodák versenyképességének javításához az adórendszer felülvizsgálata szükséges. Ezen belül kiemelték a szobakiadás áfájának, valamint a bérjárulékoknak a csökkentését.

A munkaerőhiány éppen a vendéglátásban az egyik legégetőbb kérdés. A szakmai érdekképviseletek szerint szükséges az utazási, lakhatási támogatások, valamint a külföldön dolgozó magyarok hazai munkavállalásának elősegítése.