Szindbád

Főhősünk Szindbád, aki lét és nemlét határán egyensúlyozva keresi az élet értelmét. A természetben, az érzéki örömökben és a kulináris élvezetekben véli megragadni a szépséget. Életre kelnek emlékei: sorra látja a szívének kedves asszonyokat, Florentint, Lenkét, Fruzsinát, a kis virágáruslányt és a többieket...

Huszárik Zoltán 1971-ben készítette ezt a filmet Krúdy Gyula Szindbád-történeteinek felhasználásával. Alkotótársa Sára Sándor volt, színésze pedig Latinovits Zoltán, akik segítségével nem is filmet, hanem mozgóképes költeményt alkotott. A Szindbádban összeforr az irodalom és a film, a képi világ pedig festményként öleli körbe a történetet.

Fotó: port.hu

Szerelem

Az ötvenes években járunk. Luca, a fiatal tanárnő hűségesen várja haza politikai okokból bebörtönzött férjét, Jánost, közben pedig gondozza a férfi beteg édesanyját. A barátok, ismerősök mind elfordulnak Lucától, egyedül az anyósa maradt neki, akivel igyekszik elhitetni, hogy a fia filmet forgat Amerikában. A két nő különös kapcsolata áll a film fókuszában: összekapcsolja őket, hogy mindketten ugyanazt a férfit szeretik. Az édesanya már nem tudja megvárni a fiát, ám Jánost egy napon váratlanul hazaengedik, így a házaspár újra kezdi az életet.

Makk Károly költői szépségű filmje az élet legfontosabb kérdéseiről - szerelemről, halálról, túlélésről - szól, de azt is bemutatja számunkra, milyen volt az élet az ötvenes években. Az örökérvényű alkotás, amely a valaha készült egyik legcsodálatosabb adaptáció, Déry Tibor Szerelem és Két asszony című novellái alapján készült.

Fotó: mma.hu

A remény rabjai

A magyar származású Frank Darabont filmjének cselekménye 1946-ban kezdődik, amikor egy Andy Dufresne nevű bankárt kettős gyilkosság elkövetése miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélnek. Dufresne egy Maine állambeli büntetés-végrehajtó intézetbe kerül és hamar meg kell ismerkedjen a börtönélet kegyetlen mindennapjaival: a szadista börtönszemélyzettel és a szinte elállatiasodott rabokkal. Ő azonban nem törik meg. A bankéletben szerzett tapasztalatai segítségével elnyeri az őrök kegyét és azzal, hogy elvállalja egyik rabtársa illegális akciókból származó bevételeinek könyvelését, kivívja „társai" elismerését is. Egy napon aztán lehetőséget kap a börtön könyvtárának fejlesztésére, így némi emberi méltóságot csempészhet a keserű körülmények között élő rabok mindennapjaiba.

Az 1994-ben készült A remény rabjai Stephen King azonos című kisregénye nyomán született meg, és nemcsak az egyik legjobb adaptációként, de az egyik legjobb filmként is emlegetik. A Tim Robbins és Morgan Freeman főszereplésével készült film igazán elgondolkodtató alkotás, amelynek történetét egy életre a szívébe zárja az ember - főleg akkor, ha az irodalmi művet és a filmet is ismeri.

Fotó: imdb.com

Bridget Jones naplója

Bizonyára sokak kedvence a Bridget Jones naplója, amely Helen Fielding azonos című regénye nyomán készült 2001-ben. A mára már kultuszfilmmé vált romantikus vígjáték főhőse Bridget Jones, akit túl a harmincon a legmeghittebb viszony egy üveg borhoz fűz. Reménytelenül szerelmes főnökébe, Daniel Cleaverbe, és rokonai unos-untalan azokkal a témákkal zaklatják, amelyek minden szingli rémálmai: házasság, család, gyerekek. Bridget az igaz szerelmet keresi három jó barátja és naplója segítségével...

„Hirtelen rádöbbentem, hogy ha azonnal nem változtatok, olyan életem lesz, ahol a legmeghittebb kapcsolat egy üveg borhoz fűz. Egyedül és kövéren halok meg, és mire három hét múlva rám találnak, már félig megettek a farkaskutyák. Vagy Glenn Close-zá változom a Végzetes vonzerőből. Így hát fontos elhatározásra jutottam. Annak érdekében, hogy jövőre ne végezzem ilyen trágya képpel, az Önsajnáló Rádió harmincon túliaknak szóló slágermúzeumát hallgatva, úgy döntöttem, hogy a kezembe veszem az életem. Naplóba kezdek, és elmondom az igazat Bridget Jonesról" - olvashatjuk Helen Fielding könyvében, amely amellett, hogy minden idők egyik legjobb romantikus vígjátékának alapjául szolgált, letehetetlen olvasmány is. Könnyed, humoros, megmosolyogtató, ugyanakkor mélyen megható történet egy nőről, akinek a helyében akármelyikünk lehetne.

Fotó: hollywoodreporter.com

Büszkeség és balítélet

A helyszín Anglia, az időpont a 18. század vége. A Bennet család élete felbolydul, amikor a közelükbe költözik Mr. Bingley, a tehetős agglegény. A férfi barátai között ugyanis biztosan bőven akad majd kérő mind az öt Bennet lány számára. Jane, a legidősebb nővér azon fáradozik, hogy meghódítsa Mr. Bingley szívét, míg a vadóc Lizzie a jóképű és dölyfös Mr. Darcy-val ismerkedik meg, kirobbantva ezzel a nemek háborúját. Amikor Mr. Bingley váratlanul Londonba utazik, magára hagyva a kétségbeesett Jane-t, Lizzie Mr. Darcyt teszi felelőssé a szakításért... Így hangzik Joe Wright 2005-ös Büszkeség és balítélet című filmjének története.

Ez a történet ismerős lehet mindazoknak, akik kedvelik Jane Austen csodálatos, magával ragadó regényeit. „Az én drága gyermekem" - így nevezte Jane Austen a Büszkeség és balítélet című művét, amelyről az Indítjuk a Jane Austen-könyvklubot! című cikkünkből mindent megtudhattok! És amely még egy borongós őszi napot is képes bearanyozni!

Fotó: imdb.com

A tetovált lány

És akkor ott van A tetovált lány, amelyre nincs jobb szó annál, hogy lebilincselő. Negyven esztendővel ezelőtt, egy családi összejövetel alkalmával titokzatos körülmények között eltűnt Harriet Vanger. A lány testét sohasem találták meg. A nagybátyja, Henrik meg van győződve róla, hogy meggyilkolták, és a tettest a Vanger-klán tagjai között kell keresni. Megbízza hát a lecsúszott gazdasági újságírót, Mikael Blomkvistet, hogy próbálja meg kideríteni, mi történt. A férfi nem várt segítőtársra akad a tetovált hacker lány, Lisbeth személyében. Ám minél mélyebbre ás a furcsa páros a múltban, annál sötétebb és veszélyesebb dolgok kerülnek felszínre. Így hangzik a történet, ez a pár mondat azonban nem képes előrevetíteni azt a feszültséget és izgalmat, amellyel A tetovált lány regényváltozata, valamint a belőle készült svéd-dán-német-norvég thriller tele van.

Stieg Larsson Millenium trilógiájának első darabja A tetovált lány, amely mostanra már kultikussá vált - ez pedig nem a véletlen műve. A tetovált lány ugyanis letehetetlen mű. Aki nem hiszi, az lapozzon bele és meglátja: képtelen lesz letenni!

Fotó: port.hu

Napos oldal

Pat Solatano mindenét elvesztette - a házát, az állását, a feleségét. És most kénytelen újra a szüleihez költözni, miután nyolc hónapot töltött egy elmegyógyintézetben. Pat szeretné rendbe hozni az életét, pozitívan szemlélni a világot és persze, szeretne újra összejönni a volt feleségével. Ez viszont nem könnyű feladat... A dolgok pedig csak még bonyolultabbá válnak, mikor megismeri Tiffanyt, a titokzatos fiatal lányt, akinek szintén kijutott a problémákból. Tiffany felajánlja Patnek, hogy segít neki visszahódítani egykori kedvesét, de csak akkor, ha cserébe ő is tesz érte valami nagyon fontosat. Mikorra pedig egyezségük kezd beteljesülni, meglepő módon azt tapasztalják, hogy felettébb közel kerültek egymáshoz...

Na igen, a Napos oldal cselekményleírása akár könnyed romantikus komédiára is utalhatna, csakhogy ez a film nem az. A Matthew Quick Napos oldal című regényéből adaptált forgatókönyv minden, csak nem könnyed. Sokkal inkább mély és megható. És nagyon emberi. A filmet nézve azt érezzük, el kell olvasnunk a könyvet, ám mikor olvassuk, eszünkbe jut: milyen jó is ez a film!

 
Fotó: imdb.com

Szólíts a neveden

Egy nyár Észak-Olaszországban. Elio, a 17 éves amerikai srác számára maga a paradicsom. A szüleivel együtt minden évben ugyanabban az ódon villában, meg a kertben tölti a vakációt, és ugyanazok a régi barátok veszik körül. A fiatalok buliznak, strandolnak, zenét hallgatnak, beszélgetnek, és persze szerelemesek... Elio apja művészettörténész, aki minden évben befogadja néhány hétre egy tanítványát. Ezúttal a doktori disszertációján dolgozó Oliver érkezik hozzájuk, aki megzavarja a boldog harmóniát. Nem illik ide. Túl laza, túl szép, és nem tudni, mit akar. Ez a nyár más, mint a korábbiak - Elio és Oliver számára egyaránt. Ez a nyár boldog és furcsa, szerelemmel és bánattal teli. És mire véget ér, már semmi nem lehet ugyanolyan, mint addig volt.

Luca Guadagnino 2017-es filmje André Aciman amerikai író mélyen megindító regényének adaptációja. És nem akármilyen adaptáció: egyenesen fantasztikus, ahogy a könyv lapjairól sugárzó nyár megelevenedik a vásznon, ahogy két színész életre kelt két könyvbéli, feledhetetlen karaktert, ahogy a rendező - az író nyomdokait követve - a szemünk elé tár egy csodálatos szerelmi történetet és ahogy finoman emlékeztet minket arra, milyen is volt először szerelembe esni. Bátran mondhatjuk: a Szólíts a neveden az utóbbi évek egyik legjobb filmje, melyet muszáj megnézni. Az alapjául szolgáló művet pedig muszáj elolvasni. Tényleg.

Fotó: imdb.com