Mindeközben - Horváth Zsófia festőművész kiállítása a színházaulában

Képgaléria megtekintése2019.04.05. - 12:30 | Büki László 'Harlequin'

Mindeközben - Horváth Zsófia festőművész kiállítása a színházaulában

Horváth Márk esztéta, filozófus olykor "zavarbaejtően rendhagyó" gondolataival nyitotta meg Horváth Zsófia festőművész tárlatát a Weöres Sándor Színház aulájában április 4-én.

Az elmúlt tíz évben több tematikus tárlatnak adott otthont a színház galériája. Ezek a tárlatok kapcsolódtak premierdarabhoz, de megismertettek a nagyközönséggel helyi képzőművészeket is. Horváth Zsófia április 4-én nyílt kiállítása is ebbe a fősodorba tartozik.

Horváth Zsófia a szombathelyi Bolyai Gimnázium tanulója volt. A festészetet a Magyar Képzőművészeti Egyetem festészeti szakán és Spanyolországban tanulta, majd a budapesti Mesharray Digital Media Schoollal fejelte meg. Művei 2011 óta több tucat csoportos kiállításon vettek részt, önálló tárlata a fővárosi Körönd Galériában volt. Függöny című alkotását a Szépművészeti Múzeumban is kiállították.


"Munkáimban mindennapi létezésem apró érzéseit, momentumait dolgozom fel. A személyes élményeim, tapasztalataim által bennem kialakuló komplex gondolatok, hangulatok kifejezésére talált képi formák nyújtják a megkönnyebbülés érzését, hogy az általam szavakkal kifejezhetetlennek tűnő gondolati és érzelmi hálót - vagy annak egy kis szeletét - sikerült megfogalmaznom. Nem kizárólag az érzelmek formába öntése foglalkoztat, hanem az emóciók és a tudat kapcsolata. Az élet megélése, az embert ért hatások feldolgozásának ezernyi lehetősége, egy egyszerű kérdésre adott lehetséges válaszok sokfélesége, végtelensége. A tudat és az ösztön harca foglalkoztat, hiszen minden velem történt eseményt ezek által befolyásolva élek meg. Ennek a bizonytalanságnak, önkontrollnak és állandó kérdésfelvetésnek az elfogadása az, ami biztonságot és a maga módján stabilitást ad. Nem eredmények és válaszok érdekelnek, hanem épp az eredménytelen és válasz nélküli folyamat" - vallja Horváth Zsófia.

Horváth Márk esztéta színek és formák mögé bújó filozófiai eszmefuttatása érdekes volt, ám "laikus" tárlatlátogatónak talán kevésbé volt élvezhető. Ezt Márk frappánsan áthidalta annyival, hogy "ha tetszik a megnyitószöveg, akkor azért jó (egy kiállítás), ha nem tetszik, akkor a képek annál inkább tetszhetnek...".

"Vajon azt, ahogy a dolgok éppen vannak,  bizonyos rend határozza meg, vagy pedig a heterogén dolgok az emberi tudattól folyamatosan megszökő burjánzása jellemzi azt a világot, amely valójában nem is a miénk? Horváth Zsófia izgalmas alkotásait szemlélve az ismerősség és az idegenség szorosan egymásba kapcsolódó érzése tart fogva minket. Olajfoltok, egzotikus gyümölcsök, talajrétegek, tenger mosta partszakaszok, ősi tengeri lények, letűnt idők állatai és könnyen felismerhető levelek simulnak egymáshoz olyan könnyedséggel és természetességgel, amely alighanem a művészet sajátja. A természet idegenségét és az idegenség természetességét viszi színre Horváth Zsófia művészete, miközben elmozdít bennünket az antropocentrikus megfigyelés túlságosan is megszokott pozíciójából..." - úgy véljük, ez a legjobb summázata Horváth Márk eksztatikus megnyitójának, ami után Oroszy Csaba festőművész sietett a tárlatlátogatók "segítségére": "Engedjék meg, hogy lefordítsam mindezt: Horváth Zsófia kiállítása szép és elgondolkodtató".

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás