Panoráma a karanténból - Összegyűjtöttük a vasi kilátókat

2020.04.22. - 07:30 | Büki László 'Harlequin'

Panoráma a karanténból - Összegyűjtöttük a vasi kilátókat

Ismered Vas megye kilátóit? Biztosan lesz olyan, amiről még nem is hallottál! Most egy cikkbe gyűjtöttük, neked pedig nem marad más hátra, mint a járvány lecsengése után elővenni a túracipőt és felkeresni őket!

HIRDETÉS

Mielőtt a cikket megfrissítettük volna, meglátogattuk a bögötei István-hegyi kilátó és turisztikai pihenőhelyet, amit azonban a járvány miatt lezártak, mivel a településhez tartozik, akár egy játszótér. Az Erdészet kezelésében levő kilátók egyelőre még nincsenek lezárva, látogathatók, csak be kell tartani a biztonsági előírásokat! Sok kilátó van, de jelen helyzetben érdemes az "eldugottabbakat" felkeresni - vagy otthon maradni, és bakancslistára tenni a vasi kilátókat.


A bögötei István-hegyi kilátó

Krisztina kilátó, Dozmat

A dozmati kirándulóerdőben, a falu feletti dombtetőn egy tanösvény mentén található a Krisztina kilátó, melyről gyönyörű panoráma nyílik a településre, a Kőszegi-hegységre és a nyugati határvidékre.

Megközelíthetőség: Dozmaton tábla jelzi a kilátót, melyhez könnyű, 10 perces sétával egy zúzalékos út visz fel.


Gróf Ambrózy-Migazzi kilátó, Jeli Arborétum

A néphagyományokat is őrzi a harangláb alakú, 20 méter magas Gróf Ambrózy-Migazzi István kilátó a Kámhoz közeli Jeli Arborétumban. Az erdei kilátó az arborétum egyik legmagasabb pontjára, a Japán tó melletti területre épült. A felső járószintjének magassága 11,52 m, anyaga fa. Befogadóképessége: 15 fő.

Megközelíthetőség: a Jeli Arborétumon belül

Kétvölgyi Kilátó

A Katalin-dombon lévő kilátóról az idelátogató megcsodálhatja Kétvölgy és a Vendvidék csodálatos panorámáját, háttérben az Alpokkal. A Kétvölgyi Kilátót település legmagasabb pontjára építették 2011-ben. A kilátó betekintést ad a látogatóknak a Rába-vidéki erdős, dimbes-dombos tájba.

Megközelíthetőség: könnyű, út mellett 

További fotók a három kilátóról itt!


Írottkő-kilátó, Bozsok

Az Írottkő megközelítése:

Legkényelmesebben Ausztria felől közelíthetjük meg. A Rohoncot és Lékát összekötő 56. sz. főút legmagasabb pontja Passhöhe, ez a túrázok kedvelt kiindulópontja, számos látnivaló érhető innen el. A főút túloldalán, az elesett burgenlandi katonák tiszteletére emelt emlékmű mellett indul az Alpannonia turistaút piros jelzés vonalán a Kőzet tanösvény (Steinlehrpfad). Ezt követve kényelmesen érjük el a határra épült Írottkő-kilátót.   

Magyar oldalról Velemben, a volt Avar Hotel melletti szerpentinen kell feljönni, kiváló út visz fel majdnem a Hörmann forrásig. Az út végét sorompó jelzi, előtte kialakított parkoló és pihenőhely várja a túrázókat. A műúton gyalogosan folytatva az utat pár száz méter megtétele után kis sárga táblák jelzik a lehetséges úticélokat.

A műútról balra, egy fenyőerdőn keresztül indul az Írottkő Tanösvény, ami a hegycsúcsra és a kilátóra visz. A tanösvény első szakasza emelkedik jobban, egy aránylag rövid, 15 perces túra után pedig szinte egyenletes földút visz a kilátóig. A tanösvény végig kitáblázott, az Alpannonia turistaút piros jelzésű vonalán halad. A kilátótól érdemes "elkalandozni" a különböző útvonalakon, mi a kilátóval szemben, a határkő melletti kis ösvényen ereszkedtünk lefele, majd egy széles, erdei földúton folytattuk utunkat, amit egy éles balkanyarral murvás út váltott. Az út mentén a zöld "vadászlakra" felmászva csodás panoráma tárult elénk.

Írottkő-kilátó

1891-ben állították az első kilátót ide a Kőszegi Turista Egyesület tagjai. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. A trianoni osztrák-magyar határ az 1913-ban épült kőkilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.

A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak.

A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. Közigazgatásilag Bozsok községben fekszik. A legközelebbi magyarországi település Velem. A legközelebbi város Rohonc (Rechnitz, Ausztria), a magyar oldalon Kőszeg.

2009-ben a megrongálódott kilátót lezárták, majd felújítást követően 2010. július 21-től ismét látogathatóvá vált.

A hegytetőn épült kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, melyek egykor a Batthyány és az Eszterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). Az 1913-ban épült Írottkő-kilátó (1909-ig Árpád-kilátó) egyszerre két ország területén fekszik, Magyarország és Ausztria irányából egyaránt megközelíthető. Tetejéről pazar kilátásban lehet részünk, jó idő esetén akár a Fertő-tóig és a Balatonig is ellátni. A kilátó ingyenesen látogatható.

Szulejmán-kilátó, Kőszeg

A Királyvölgyből pár percre található, illetve a város felől is megközelíthető az 560 m magasságból Kőszeg városára csodás kilátást nyitó építmény.

A Libaszőlő, korábban Ganser, Kulm és Knappeln dűlőneveket viselő, a város fölé magasodó domb alig száz éve még a Királyvölggyel együtt a legjobb helyi borokat termette. Legendát tükröző újabb, de hivatalosan eddig még sehol meg nem jelent Szultán-tető elnevezése ahhoz a hagyományhoz kapcsolódik, amely szerint I. Szulejmán szultán erről a magaslatról nézte végig az 1532. augusztus 5. és 30. között, a Jurisics Miklós kapitánysága alatti, alig ezer hadra fogható emberrel védett Kőszeg városa és vára ellen folyó ostrom, Paragli Ibrahim nagyvezír által döntőnek tervezett, de végül nagy áldozatok árán visszavert legnagyobb rohamát.

A kilátó 2012-ben épült az 1532-es török csata emlékére, egyben gyönyörű kilátást biztosítva a városra és a Kőszegi-hegységre.

Megközelítés:

1. útvonal: a Kék kereszt jelzésen a város felé indulunk, majd kb. 200 m megtétele után balra fordulunk, és a hosszú lépcsőkön egészen a kilátóig kapaszkodunk.
2. útvonal: a Sárga alpannonia jelzést követjük a beton síntalpakból készült (legnagyobbrészt összesen egy sávos!) úton, amely kis kanyargás után meredekebbre vált, és a sziklafalak közötti kereszteződésben jobbra fordul. (Aki utóbbi útvonalat gépkocsival teszi meg, rázós szakaszra készüljön, és ne lepődjön meg, ha 1-1 autóval szemben találja magát.)

Nyitvatartás: Egész évben szabadon látogatható.

Óház-kilátó, Kőszeg

A 609 m magas Óház-tetőn kezdődött Kőszeg alapítása. Itt épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a XIII. században a város első vára, a Felsővár v. Óvár. Később, a XIV. században az Alsóvár (Esterházy v. Jurisics vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, melyet egy szélvihar döntött le. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai kilátót.

Könnyű elérhetősége miatt a turisták előszeretettel látogatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára. Az Óházat érinti a pár éve létesült Csillaghúr tanösvény.

Megközelíthetősége:

Az Óház a Szabó-hegyi buszmegállóból 4,5 kilométeres sétával kb. 1 óra alatt érhető el.

Akár a vasútállomástól, akár a belvárosból indulunk, mindenképpen a temető felé kell mennünk. A zöld sáv jelzés a Temető utcából kiágazó Hermina utcán vezet fel a Szabó-hegy felé. Elmegyünk az egykori Panoráma Szálló mellett, majd az erdei tornapálya következik. Előbb az ún. terv utat, majd Vöröskereszt és Kincs-pihenő közötti erdészeti műutat keresztezve érünk az Óházhoz. A kilátótól a zöld sáv jelzésű út másik ágán, a Meszes-völgyön át térhetünk vissza Kőszegre. A teljes útvonal a vasútállomástól számítva kb. 12,5 km - nagyjából 3,5-4 óra tiszta menetidő.

Velem - Borha-forrás - Vörös kereszt - Óház - Piros sáv, piros + kék sáv jelzés, hossza 5,2 km, menetidő kb. másfél óra.

Viszonylag rövid, de a tájékozódás szempontjából az átlagosnál kicsit nagyobb figyelmet követelő útvonal. A piros sáv jelzésen Velemből az Avar Szálló után a piros út háromszor is keresztezi a Szent Vid (és Kőszeg) felé vezető műutat. A harmadik kereszteződés után ágazik el balra a piros + jelzésű út, amely a Borha-forrás érintésével a Vöröskeresztig vezet. Onnan az Országos Kéktúra útvonalán mehetünk tovább az Óházig.

Kényelmeseknek: A Kincs-pihenőtől az Óház kilátóig vezető jelzetlen aszfaltos út, majd zöld sáv jelzés.
/Forrás: naturpark.hu/



István-hegyi kilátó és turisztikai pihenőhely, Bögöte

2001-ben épült, rövid története:

Battyány Ervin gróf a XIX. század elején építette meg az első kilátót. István Lajos földbirtokos 1938-ban ezt átépítette. A II. világháborúig cserkészcsapatok kirándulóhelyeként funkcionált, majd a "hidegháború" éveiben lebontották. Helyére acél- és betonszerkezetből légi megfigyelőállomást építettek, mely 10 éven keresztül zárt katonai bázisként üzemelt. Az 50-es évek végén ezt is lebontják, átadva ezzel a helyet az enyészetnek. 1992-ben Bögöte Önkormányzata átvette az ingatlant és környékét, 45 építési telek került kiadásra, és társadalmi munkával rendet raktak a környéken.  A tulajdonosok saját erőből megépítették a vezetékes ivóvíz hálózatot. 2001-ben Németh Attila tervei alapján megépült a mostani kilátó.


A falu körül dél felől a Zalai-dombság, északról a Kemenes-vidék, a Ság-hegy és a Kissomlyó vulkáni tömbje, nyugatról a Vasi-Hegyhát halmai emelkednek. Karnyújtásnyira tárul elénk a Somlói borvidék és a bakonyi hegylánc. Lélekemelő pillanat körbetekinteni e tájon a kilátóból.

A legenda szerint Berzsenyi Dániel többször is megfordult a településen, és egyik alkalommal niklai birtokára igyekezve, a jelenleg István-hegynek nevezett dombon írta a „Búcsúzás Kemenes-Aljától" című versét.

A kilátó a 8-as főútról már észrevehető, Bögöte településen belül tábla jelzi. Autóval kiválóan megközelíthető!

GPS koordináták: 47.087837, 17.048861 

A kilátó a járvány ideje alatt NEM LÁTOGATHATÓ!

További fotók a kilátóról itt! 


Scherg Lőrinc-kilátó, Káld

A Farkas-erdő szélén álló faépület Káldról egyórányi kényelmes sétával bárki számára könnyen elérhető. 2015-ben a Föld napján, április 22-én adták át a kirándulóknak. 

Több mint húsz évvel ezelőtt a kilátó helyén egy vadászles állt, amit a helyiek "panorámalesnek" hívtak. Ennek ugyan alacsonyabb kilátószintje volt, és nem védte tető a bámészkodót az időjárás viszontagságaival szemben, mégis szép rálátást biztosított a környékre. Nem csoda, hogy ide építették fel az új, szoknyás harangláb formájú faépítményt. 

A névadó Scherg Lőrinc az erdőgazdálkodásáról híres Bajorországból került hazánkba. A a XX. század elején a környék főerdésze, majd erdőmestere lett. Egész életét, munkásságát az erdő és élővilágának megújításának, tökéletesítésének szentelte. Neki köszönhetjük, hogy a Farkas-erdő országos viszonylatban híres mintaerdővé vált. Kérésére saját erdejében helyezték örök nyugalomra: sírjához elsétálhatunk a K jelzésen észak felé haladva a Rózsáskerti erdészházat elhagyva. 

A faépület 201 méteren, a környék legmagasabb pontján áll. Teljes magassága 20 méter, a 12 méter magasan lévő kilátószint 12 méteres fölé egy tető került, amely alá szélsőséges időjárás esetén behúzódhatunk. Felkapaszkodva a lépcsőkön a Farkas-erdő keleti részét, a Kemenesalját, a Kemeneshátat és a vulkáni eredetű tanúhegyeket (Púpos-hegy, Ság-hegy) csodálhatjuk meg, tarkítva a termőterületekkel és a közeli falvak házaival. Az Országos Kéktúra útvonaláról kell rövid kitérőt tenni, hogy láthassuk a panorámát.

A K jelzéseken északnyugat felé a Farkas-erdő belsejébe juthatunk, ahol megtaláljuk a Káld-hidegkúti Kisboldogasszony-kápolnát, délkelet felé pedig az Erdőismereti tanösvény állomásain ismerkedhetünk a fák világával és az erdészek munkájával.

A kilátó egész évben szabadon látogatható.

Megközelítés

Gyalogosan:

- Káldon északi irányba induljunk a K jelzés mentén, amely az első keresztutcán balra fordít bennünket, és kivezet a faluból. 2,9 km után térjünk jobbra a K▲ jelzésre! Ezen még 400 métert kell megtennünk a kilátóig. 

- A gércei buszmegállótól északi irányba induljunk a főút mentén! Az első keresztutcán forduljunk balra, ahonnan a K turistajelzések vezetnek bennünket. 7,8 km után forduljunk balra a K▲ jelzésre! 1 km-t kell megtennünk a kilátóig. 

Autóval

- Káldot és Gércét is a 84-es út mentén találjuk. Szombathely felől érkezve a főút 56-os kilométerkövénél forduljunk jobbra, és a Farkas-erdő bejáratához érünk. A parkolóban le is tehetjük az autót, ebben az esetben az aszfaltozott úton kb. 7 km az út a kilátóig. A Hidegkúti pihenőhelyet kb 5 km megtétele után érjük el, ott balra, a murvás útra kell kanyarodnunk, tovább a Kéktúra útvonalán. Autóval ez az út is járható, de ahogy az erdőben, úgy a pihenőhelynél is érdemes kis kitérőkett tenni! A murvás úton egy rövid ideig tudunk még autóval menni, majd balra a Kilátó táblánál le kell tenni a gépjárművet. Innét a Kéktúra útvonalát, majd pedig a K▲jelzést követve 1,3 km-t kell gyalogolni. 

További fotók a kilátóról itt


Kömpe szeme kilátó, Szalafő

A haranglábat formázó kilátó az őrségi Szalafőn, a Felsőszerben található.

Megközelítése tömegközlekedéssel

- Őriszentpéter, autóbusz-végállomás indulással távolsági járatokkal juthatunk a kilátóhoz. A Szalafő, Felsőszer autóbusz-megállónál kell leszállnunk.

- A buszmegállótól haladjunk nyugati irányba, az - innen induló - PT (piros tanösvény) jelzésen! Kb. 300 métert kell megtennünk a szerény emelkedőn. A kilátó mindvégig látható lesz: egy jobbos ívű kanyar után érkezünk oda.

Autóval

- Őriszentpétert a Templomszer felé hagyjuk el, majd Szalafőre érkezve haladjunk a több helyen is kitáblázott Pityerszer felé! Még az előtt (egy Y-elágazóban) meglátjuk jobbra a kilátót: ott térjünk le jobbra a (szintén táblával jelzett) Felsőszer felé. Megállni ingyenesen lehet az itt kialakított parkolóban.

- Szentgotthárd (Máriaújfalu) felől érkezve - Farkasfa után - a Papszeren át jutunk a faluba. A T-elágazóban kanyarodjunk jobbra, és kb. 800 métert kell megtennünk nyugati irányba.

További fotók a kilátóról itt!

Fotó: Gombos Kálmán

Új hozzászólás