Mielőtt a cikket megfrissítettük volna, meglátogattuk a bögötei István-hegyi kilátó és turisztikai pihenőhelyet, amit azonban a járvány miatt lezártak, mivel a településhez tartozik, akár egy játszótér. Az Erdészet kezelésében levő kilátók egyelőre még nincsenek lezárva, látogathatók, csak be kell tartani a biztonsági előírásokat! Sok kilátó van, de jelen helyzetben érdemes az "eldugottabbakat" felkeresni - vagy otthon maradni, és bakancslistára tenni a vasi kilátókat.

A bögötei István-hegyi kilátó

Krisztina kilátó, Dozmat

A dozmati kirándulóerdőben, a falu feletti dombtetőn egy tanösvény mentén található a Krisztina kilátó, melyről gyönyörű panoráma nyílik a településre, a Kőszegi-hegységre és a nyugati határvidékre.

Megközelíthetőség: Dozmaton tábla jelzi a kilátót, melyhez könnyű, 10 perces sétával egy zúzalékos út visz fel.

Gróf Ambrózy-Migazzi kilátó, Jeli Arborétum

A néphagyományokat is őrzi a harangláb alakú, 20 méter magas Gróf Ambrózy-Migazzi István kilátó a Kámhoz közeli Jeli Arborétumban. Az erdei kilátó az arborétum egyik legmagasabb pontjára, a Japán tó melletti területre épült. A felső járószintjének magassága 11,52 m, anyaga fa. Befogadóképessége: 15 fő.

Megközelíthetőség: a Jeli Arborétumon belül

Kétvölgyi Kilátó

A Katalin-dombon lévő kilátóról az idelátogató megcsodálhatja Kétvölgy és a Vendvidék csodálatos panorámáját, háttérben az Alpokkal. A Kétvölgyi Kilátót település legmagasabb pontjára építették 2011-ben. A kilátó betekintést ad a látogatóknak a Rába-vidéki erdős, dimbes-dombos tájba.

Megközelíthetőség: könnyű, út mellett 

További fotók a három kilátóról itt!

Írottkő-kilátó, Bozsok

Az Írottkő megközelítése:

Legkényelmesebben Ausztria felől közelíthetjük meg. A Rohoncot és Lékát összekötő 56. sz. főút legmagasabb pontja Passhöhe, ez a túrázok kedvelt kiindulópontja, számos látnivaló érhető innen el. A főút túloldalán, az elesett burgenlandi katonák tiszteletére emelt emlékmű mellett indul az Alpannonia turistaút piros jelzés vonalán a Kőzet tanösvény (Steinlehrpfad). Ezt követve kényelmesen érjük el a határra épült Írottkő-kilátót.   

Magyar oldalról Velemben, a volt Avar Hotel melletti szerpentinen kell feljönni, kiváló út visz fel majdnem a Hörmann forrásig. Az út végét sorompó jelzi, előtte kialakított parkoló és pihenőhely várja a túrázókat. A műúton gyalogosan folytatva az utat pár száz méter megtétele után kis sárga táblák jelzik a lehetséges úticélokat.

A műútról balra, egy fenyőerdőn keresztül indul az Írottkő Tanösvény, ami a hegycsúcsra és a kilátóra visz. A tanösvény első szakasza emelkedik jobban, egy aránylag rövid, 15 perces túra után pedig szinte egyenletes földút visz a kilátóig. A tanösvény végig kitáblázott, az Alpannonia turistaút piros jelzésű vonalán halad. A kilátótól érdemes "elkalandozni" a különböző útvonalakon, mi a kilátóval szemben, a határkő melletti kis ösvényen ereszkedtünk lefele, majd egy széles, erdei földúton folytattuk utunkat, amit egy éles balkanyarral murvás út váltott. Az út mentén a zöld "vadászlakra" felmászva csodás panoráma tárult elénk.

Írottkő-kilátó

1891-ben állították az első kilátót ide a Kőszegi Turista Egyesület tagjai. Ez egy fából készült torony volt, mely 1909-ig szolgálta az idelátogató turistákat. A trianoni osztrák-magyar határ az 1913-ban épült kőkilátó közepén húzódik végig, ezt a torony közepén egy határkő is jelzi. A kilátó bejárata az osztrák oldalon van.

A vasfüggöny idején a kilátó épületét a drótkerítés kikerülte és osztrák oldalon hagyta, látogatása is csak onnan történhetett. Az egykor gondozott országhatárt a sarjadásból megerősödött és felnőtt nyírfaerdő jelöli már csak.

A kilátón kívül itt található az Országos Kéktúra nyugati végpontja is. Közigazgatásilag Bozsok községben fekszik. A legközelebbi magyarországi település Velem. A legközelebbi város Rohonc (Rechnitz, Ausztria), a magyar oldalon Kőszeg.

2009-ben a megrongálódott kilátót lezárták, majd felújítást követően 2010. július 21-től ismét látogathatóvá vált.

A hegytetőn épült kilátótól mintegy 40 méterre, osztrák területen található a hegynek is nevet adó sziklaalakzat, amelyen ma is kivehetők a bevésett C B E betűk, melyek egykor a Batthyány és az Eszterházy birtokok határvonalát jelölhették (Confinia Batthyányana Esterhazyana). Az 1913-ban épült Írottkő-kilátó (1909-ig Árpád-kilátó) egyszerre két ország területén fekszik, Magyarország és Ausztria irányából egyaránt megközelíthető. Tetejéről pazar kilátásban lehet részünk, jó idő esetén akár a Fertő-tóig és a Balatonig is ellátni. A kilátó ingyenesen látogatható.

Szulejmán-kilátó, Kőszeg

A Királyvölgyből pár percre található, illetve a város felől is megközelíthető az 560 m magasságból Kőszeg városára csodás kilátást nyitó építmény.

A Libaszőlő, korábban Ganser, Kulm és Knappeln dűlőneveket viselő, a város fölé magasodó domb alig száz éve még a Királyvölggyel együtt a legjobb helyi borokat termette. Legendát tükröző újabb, de hivatalosan eddig még sehol meg nem jelent Szultán-tető elnevezése ahhoz a hagyományhoz kapcsolódik, amely szerint I. Szulejmán szultán erről a magaslatról nézte végig az 1532. augusztus 5. és 30. között, a Jurisics Miklós kapitánysága alatti, alig ezer hadra fogható emberrel védett Kőszeg városa és vára ellen folyó ostrom, Paragli Ibrahim nagyvezír által döntőnek tervezett, de végül nagy áldozatok árán visszavert legnagyobb rohamát.

A kilátó 2012-ben épült az 1532-es török csata emlékére, egyben gyönyörű kilátást biztosítva a városra és a Kőszegi-hegységre.

Megközelítés:

1. útvonal: a Kék kereszt jelzésen a város felé indulunk, majd kb. 200 m megtétele után balra fordulunk, és a hosszú lépcsőkön egészen a kilátóig kapaszkodunk.
2. útvonal: a Sárga alpannonia jelzést követjük a beton síntalpakból készült (legnagyobbrészt összesen egy sávos!) úton, amely kis kanyargás után meredekebbre vált, és a sziklafalak közötti kereszteződésben jobbra fordul. (Aki utóbbi útvonalat gépkocsival teszi meg, rázós szakaszra készüljön, és ne lepődjön meg, ha 1-1 autóval szemben találja magát.)

Óház-kilátó, Kőszeg

A 609 m magas Óház-tetőn kezdődött Kőszeg alapítása. Itt épült, valószínűleg határőrizeti céllal, a XIII. században a város első vára, a Felsővár v. Óvár. Később, a XIV. században az Alsóvár (Esterházy v. Jurisics vár) létrejöttével fokozatosan elveszítette jelentőségét. A romossá vált épület helyébe elsőként egy fából, majd 1896-ban egy kőből készült kilátót emeltek, melyet egy szélvihar döntött le. Az 1991-től kezdődő ásatásokban feltárt lakótorony alapjaira állították fel 1996-ban a mai kilátót.

Könnyű elérhetősége miatt a turisták előszeretettel látogatják. Gyönyörű kilátás nyílik innen Kőszegre, Szombathelyre, a közeli tanúhegyekre, a Ságra és Somlóra, valamint a szomszédos Ausztriára. Az Óházat érinti a pár éve létesült Csillaghúr tanösvény.

Megközelíthetősége:

Az Óház a Szabó-hegyi buszmegállóból 4,5 kilométeres sétával kb. 1 óra alatt érhető el.

Akár a vasútállomástól, akár a belvárosból indulunk, mindenképpen a temető felé kell mennünk. A zöld sáv jelzés a Temető utcából kiágazó Hermina utcán vezet fel a Szabó-hegy felé. Elmegyünk az egykori Panoráma Szálló mellett, majd az erdei tornapálya következik. Előbb az ún. terv utat, majd Vöröskereszt és Kincs-pihenő közötti erdészeti műutat keresztezve érünk az Óházhoz. A kilátótól a zöld sáv jelzésű út másik ágán, a Meszes-völgyön át térhetünk vissza Kőszegre. A teljes útvonal a vasútállomástól számítva kb. 12,5 km - nagyjából 3,5-4 óra tiszta menetidő.

Velem - Borha-forrás - Vörös kereszt - Óház - Piros sáv, piros + kék sáv jelzés, hossza 5,2 km, menetidő kb. másfél óra.

Viszonylag rövid, de a tájékozódás szempontjából az átlagosnál kicsit nagyobb figyelmet követelő útvonal. A piros sáv jelzésen Velemből az Avar Szálló után a piros út háromszor is keresztezi a Szent Vid (és Kőszeg) felé vezető műutat. A harmadik kereszteződés után ágazik el balra a piros + jelzésű út, amely a Borha-forrás érintésével a Vöröskeresztig vezet. Onnan az Országos Kéktúra útvonalán mehetünk tovább az Óházig.

Kényelmeseknek: A Kincs-pihenőtől az Óház kilátóig vezető jelzetlen aszfaltos út, majd zöld sáv jelzés.
/Forrás: naturpark.hu/