Bor, mámor, sanzon, kupléhangulat – Meggie és Géza koncertje az MMIK-ban

Képgaléria megtekintése2009.12.14. - 01:30 | Makrai Tamás, Büki László - Fotók: Makrai Tamás

Bor, mámor, sanzon, kupléhangulat – Meggie és Géza koncertje az MMIK-ban

December 11-én, pénteken este ünnepelte a 10. születésnapját Meggie és Géza. A fergeteges hangulatú koncerten a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előterébe varázsolták a füstös francia kiskocsmák konyak illatú atmoszféráját, a közönséget pedig sodorta a sanzon meghittsége, a kuplé pikáns incselkedése és a dzsessz bódító dallama.

HIRDETÉS

Már a nyolcórai kezdés előtt fél órával alig lehetett helyet találni a kis hangulatgyertyákkal megvilágított asztaloknál. A kialakított teret csordultig megtöltötte a közönség, éppúgy, ahogy a bordeux-i pincékben állnak a hordók, tele jófajta vörösborral. Az este inkább a középkorosztályt mozgatta meg, akik egy szenzációs zenei előadás, mi több, szenzációs születésnapi ünneplés tagjai lehettek, és ízelítőt kaphattak az elmúlt 10 év zenei anyagából, három szekcióra - sanzonok, kuplék és blues balladák - osztva.

Horváth Meggie elsőként Edith Piafként lépett a reflektorfénybe, míg Peltzer Géza harmonikán és elektromos zongorán kísérte őt. Lenyűgözően visszaadták a búval és szomorúsággal teli dalok keserédes, kávéházi hangulatát. A közönség szinte együtt élt a dalokkal, az ismert dalszövegeket, vagy éppen csak szövegrészeket, refréneket közösen énekelte az előadókkal.


Miután jó pár chansonnal megemlékeztek a francia nemzet kis verebéről (Piaf a francia argóban verebet jelent, nyilvánvaló utalás vékony testalkatára - Edith alig 150 cm magas, 40 kg súlyú volt, művésznevét felfedezője, Louis Leplée adta neki, aki azt mondta, hogy olyan, mint egy "veréb"), visszatértek a kávéházi kuplék világába. A „Bejárónő dala", az „Árva fiú", és persze az összes előadott örökzöld osztatlan sikert aratott.

Ahogy a kellemes dallamok szárnyain szép lassan belecsúsztunk az éjszakába, a szünetet követően a blues és jazz balladák felé irányítottuk az időgépünket. Olyan, rég nem hallott, de mindenki által közkedvelt számok hangzottak el, hogy szinte kedve lett volna az embereknek mikrofont ragadni, és együtt énekelni az addigra bluesénekesé avanzsálódott Meggie-vel. Az idő előrehaladtával, és a stílus változásával a kétszemélyes zenekar tovább bővült két új taggal, Vincze Attilával (gitár, ének) és Tompa "Bube" Istvánnal (dob).


A végső szekciónál az ISIS Big Band is szerephez jutott, úgymond ők alkották a születésnapi torta habján megbúvó cseresznyét. A zenekar a második szünetben egy Tequilát szolgált fel az ott lévőknek - rázva, nem keverve -, mivel a következő zenés darab a 007-es ügynök főcímdala volt.

Hogy mennyire fontos felidézni elmúlt idők dalait, s velük együtt megszólítani azt a réteget, aki érzékeny az impresszív, érzelemdús előadásmódra, nem kérdéses. Az MMIK aulája olyan kávéházzá alakult át péntek este, ahol a cigarettafüst helyett dallamok lengték be a teret, odabújtak a közönség mellé, átkarolták s kézenfogva vezették őket fiatalkori románcaik színhelyére vagy épp megmutattak egy olyan - lassan letűnőfélben levő világot - ahol a tiszta, őszinte érzések tiszta hanggal és őszinte, hiteles előadásmóddal párosultak.

Boldog születésnapot Meggie és Géza!


A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás