A halál porondra emelése - Levitáció: Gergye Krisztián táncprodukciója a Kőszegi Várszínházban

Képgaléria megtekintése2019.08.01. - 20:00 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

A halál porondra emelése - Levitáció: Gergye Krisztián táncprodukciója a Kőszegi Várszínházban

Tánc és vetített kép elemi erővel hatott a Kőszegi Várszínház és Gergye Krisztián közös bemutatóján, július 31-én. Az előadás és a drámai hatást fokozó szakadó eső szinte a székbe nyomta a kitartó közönséget a kőszegi várudvaron.

Az akasztás a történelem során számtalanszor alkalmazott kivégzési módszer volt, egyfajta "színházi" jelenet. A gyilkolás színháza, melyet rettentő csodálattal bámult a nép, megmutatva, hogy az éppen aktuális hatalom miféle abszurd szcénát volt képes generálni, hogy igazságot szolgáltathasson. Persze csak viszonylagos igazságok léteznek, de a gyilkolás vagy a halál maga nem lehet viszonylagos. A kivégzés, a nép szeme láttára történő "színház" - bár nem a legnemesebb fajta - a halált emeli a porondra, mégsem tiszteli azt. A nézők a rettenet látványához tapadva mozdulatképtelenné válnak, vagy épp bosszúvágyuk elégül ki, míg a hatalom elrettentő példázattal él - az igazság nevében, vagy a hatalom megtartásáért.

Mivel ezek a kivégzettek nyilván bűnösnek ítéltettek, levitációban ábrázolt tetemük valamiként a bűnüket is átértékelte. Bűnösökből áldozatokká váltak inkább, s mintha Istenhez fordulnának utolsó gesztusukkal. A tetem súlytalanságának illúziója által, mintha a lélek válna láthatóvá, amint épp a túlvilágra távozik.

Gergye Krisztián akasztásokról készült dokumentumfotók alapján számos akvarellt készített, amelyekről a kötelet, mint a halál okát kihagyta. Így az akasztott testek jelenléte felülértékelődött, mondhatni költőivé vált a jelenség, és a testek levitálni kezdtek.

A levitáció olyan jelenség, amely folyton lenyűgözi az emberiséget. Egy olyan kiemelt, vágyott, irigyelt és rettegett állapot, amely a transzcendencia bizonyítékaként gyökerestül felforgatja racionális gondolkodásunkat, amitől óhatatlanul tudatunkba ömlik létezésünk korlátoltsága, emberi mivoltunk kicsinysége és kicsinyessége, emberi hatalmunk korlátozottsága. A levitáció jelenségét csodaként értelmezzük, miszerint értelmezhetetlen számunkra. Mindenkori hatalmi hierarchiában elfoglalt pozíciónk tudatából keresünk rá magyarázatokat. Boszorkányság vagy mágia, varázslat vagy angyali üdvözlet, az ördög vagy Isten megtestesülése, vagy puszta csalás, szemfényvesztés?! A büntetés, kivégzés utáni halott test levitációjának gondolata beidézi a feltámadás gondolatát és a halál utáni büntethetetlenség, vagyis a csoda büntethetetlenségének helyzetét is. Miként a levegőből, úgy a halálból sem visszarángatható az ember. Így lesz igazán zavarba ejtő ez a képzet...

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás