Szeretetben együtt a zene hangjainál - Müller Péter Sziámi AndFriends, Braindogs, Hobó és Bandája koncertek Hétrétországban

Képgaléria megtekintése2019.08.19. - 14:20 | Misel

Szeretetben együtt a zene hangjainál - Müller Péter Sziámi AndFriends, Braindogs, Hobó és Bandája koncertek Hétrétországban

Ne írj sokat - mondta egy zenész barátom -, az emberek nem szeretnek sokat olvasni. Főként nem más élménybeszámolóit - teszem hozzá -, és főként nem akkor, ha egy általuk is vágyott, de el nem ért eseményről szól, vagy ha vesszük azt a ritka esetet, hogy egyáltalán nem érdekli őket a dolog. Megfogadom tehát a tanácsot, és igyekszem szűkre szabni a mondanivalómat az idei Hétrétország Fesztiválon eltöltött szombat estémről. Nehéz lesz...

Azzal kezdeném, hogy erre a napra három olyan zenekar előadása volt meghirdetve, amelyek mind nagyon kedvesek a szívemnek. A helyszín igazán szép, valamiképp otthonos, bensőséges: csodás környezetben egy látogatóközponttá alakult malomház pajtaszínházzal, mellette parányi erdő, kis ligetben kecskék, apró tó náddal, békákkal. Szóval, családi kikapcsolódásra ideális, és ezen a délutánon, estén az égiek is a fesztiválozók mellé szegődtek, melegen sütő nappal, csillagos éggel ajándékozták meg őket.

Idén volt még egy apropója a rendezvénynek: most 50 éve, hogy Amerikában megrendezték az első, és mind a mai napig a legismertebb fesztivált Woodstockban, melynek aztán máig ható üzenete lett. Erről az emblematikussá vált fesztiválról beszélgethettek aztán a jelen lévők Müller Péter Sziámival.

Lassan gyülekeztek az emberek, még a talán utolsó meleg napot kihasználva víz mellett voltak a népek. A zenékre várva leheveredhettünk a fűbe, vagy ami a legklasszabb egy ilyen rendezvényben, hogy új ismeretségekre tehetünk szert, idegenek mellé ülve padokra, vagy beszédbe elegyedhetünk zenehallgatás közben.

Első fellépő a Müller Péter Sziámi AndFriends zenekar volt, akiknek ott vagyok minden koncertjén, ha tehetem. Az alternatív zenei stílus képviselői, Müller Péter Sziámi költői szövegeire épülő dalaikat pedig Kirschner Péter szólógitáros önti dallamokba, és kitűnő zenésztársakkal adják elő. Ezen a napon Winterverber Csaba basszusgitáros, Bakos Zita billentyűk, vokál, és Mozsik Imre dob alkotta még a baráti társaságot. Dalaikban benne van minden, amit a világról gondolnak, és hogy ez sokunkéval azonos, azon nem lehet csodálkozni. Sajnos idén egy elég furcsa módon felépített nagyszínpad várt minket: egy majd' két méter magas, ferde földsáncra húzták fel, minek következtében a hallgatóság nem tudott a színpad elé gyűlni, csak meglehetős távolságra, és nyakmerevítően bámulhatott felfelé az előadókra. Ez bizony sokat rontott a koncert élvezetén, elvette meghittségét, és mind a Sziámi, mind Hobó esetében kifejezetten zavaró volt művésznek, hallgatónak egyaránt.


Jobban járt a kisszínpadra szervezett Braindogs, illetve annak csak a fele: Ripoff Raskolnikov, osztrák blues gitáros, énekes, Ian Siegal, az egyik legismertebb angol blues zenész, és Mischa den Haring, holland muzsikus, a Braindogs állandó tagjai léptek fel. A közben leszálló langyos, csillagos estében igen meghitt és nagy sikerű koncertet adtak a tőlük megszokott profizmussal, lelkes nézői bekiabálások közepette, és páran, nem bírva ülve maradni a székeken, táncra is perdültek a színpad előtt. A profizmuson kívül mindhárman rendelkeznek azzal a karizmatikus képességgel, személyes kisugárzással, amitől varázslattá válik minden előadásuk, és a végén az ember alig hiszi el, hogy van egy utolsó szám is...


Jócskán elmúlt már kilenc óra is, amikor Hobó és Bandája lépett színpadra. A 74 éves művészt óriási szeretet és éljenzés fogadta, és ez a lelkesedés meg is maradt végig. Két saját dal kivételével ő is Woodstockra emlékezve a kor előadóitól énekelt: Bob Dylant, Morrisont, Rolling Stonest. Boldogult ifjú koromban magam is nagy rajongója voltam, elmaradhatatlan résztvevője minden fellépésének. Most, ahogy hallgattam, persze, kívülről fújva az összes nótát, minden olyan ismerős volt, és minden annyira más. Bevallom, hogy hajdani elfogultságom mellett nekem eleinte sehogy sem tetszett a Dylan és Tom Waits dalok 'hobósítása". Most, ahogy együtt énekeltem őket a közönséggel, táncolva, lelkesen, már cseppet sem zavart, mert ezek a nóták éppúgy Hobó művészetéhez tartoztak, az ő személyiségét tükrözték, és nekünk szóltak, a mi életünkre szabva.


Talán éjfél is lehetett, mire elindultunk haza, kimerülten élményektől, tánctól, berekedve az énekléstől. A malom ódon épületét színesre festették a rávetített fények, a kirakott asztalok körül még jóízűen folyt a társalgás, és az embernek az volt az érzése, hogy talán mégsem elveszett annak a legendás Woodstocknak az üzenete: az emberek békességben és szeretetben lehetnek együtt a zene hangjainál.

Kapcsolódó írásunk:

Őrség, Woodstock, Omega - Hármas koncert Woodstock jegyében Őriszentpéteren

2019.08.18. - 12:30 | Gróf István - Fotók: Gróf István, Jene Sándor

Őrség, Woodstock, Omega - Hármas koncert Woodstock jegyében Őriszentpéteren

Az őrségi fesztivál idei programjának markáns részét adta az 50 éves Woodstockra való megemlékezés olyan előadók részvételével, akik hitelesen képviselik a kort és adják át annak mondanivalóját - az Őrség és Woodstock kapcsolatát a Neil Young Sétány, az Ivan & The Parazol és az Omega koncertje kötötte össze. A távolság ugyan hatalmas, az üzenet mégis közös volt: béke, életöröm, szabadság és zene.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás