Büntetés vagy tanítás? – Kormos Györgyi: Megigazítva című könyvének bemutatója a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

2019.09.18. - 18:00 | Rozán Eszter

Büntetés vagy tanítás? – Kormos Györgyi: Megigazítva című könyvének bemutatója a Berzsenyi Dániel Könyvtárban

Az időben felfedezett mellrák nem halálos – mondta Jópál Borbálának az orvos, amikor mellrákot diagnosztizáltak nála. A nő pedig vállalta a küzdelmet. Kormos Györgyi saját tapasztalatai alapján íródott Megigazítva című könyvének bemutatóján jártunk.

Betegnek lenni nem jó. Félelemmel telve gondolunk arra, hogy egyszer minket is elkap valamilyen rettegett kór, ami alapjaiban változtatja meg az életünket. Aztán, ha találkozunk valakivel, aki hajlandó volt felvenni a harcot, és a küzdelme sikerrel zárult, elönt minket a remény, hogy mégis érdemes, mert ha neki sikerült, akkor talán nekünk is. Példaképekre szükségünk van. Talán ezért is voltak olyan sokan Kormos Györgyi: Megigazítva című könyvének bemutatóján a Berzsenyi Dániel Könyvtárban, mely a Szülőföld Kiadó gondozásában látott napvilágot. A negyedik emeleti terem zsúfolásig megtelt, pótszéksorokat kellett behelyezni.

Dr. Baráthné Molnár Mónika könyvtárigazgató köszöntőjében egy 2016-os cikkünkből idézett, melyben a szerző azt nyilatkozta: „Már készül a következő könyvem. Sikerült eljutnom odáig, hogy szabadon tudok beszélni a mellrákról, és ezt folytatom a második könyvemben is. Nem hálószobatitkokba szeretném bevezetni az olvasót, hanem megmutatni a tipikust, hogy nincs egyedül a problémájával."

S íme, a könyv elkészült, szép, keménykötésű kivitelben, 331 oldalnyi terjedelemben.

Pulay Teréz, a Bartók Béla Zeneiskola intézményvezető helyettese fuvolajátéka után Tanai Ibolya beszélgetett a könyv írójával. Tanai Ibolya arról mesélt, hogy mennyi szorongással kezdett a kézirat olvasásához, félt a témától, hiszen minden nőt foglalkoztat a mellrák kérdése, egy idő után azonban azt vette észre, hogy magával ragadja a történet humorral átszőtt, lendületes stílusa. Azt is elmondta, hogy ami az est folyamán történik, semmi sem véletlen, minden okkal történik. A regényben Jópál Borbála sorsát követhetjük nyomon öt éven át, a mellrák diagnózisától a tünetmentességig.

Kormos Györgyi mosolyogva említi egyik olvasóját, aki a kézirat végeztével ezt mondta: „Nem gondoltam, hogy te ilyen vagány csaj vagy!"

"Nem én vagyok a vagány csaj, hanem Bori" - teszi hozzá Györgyi. Bár a szerző a saját életét formálta meg Bori karakterében, ők ketten mégsem ugyanazok. Ha saját magáról írna direkt módon, akkor maguk alá temetnék az érzelmek, márpedig hitelesen csak távolságtartással lehet egy ilyen témáról beszélni. Felvállalja a betegséget, de úgy, hogy Borit egy kicsit külső szemlélőként is vizsgálja. 2016 nyarán vázolta fel először a szereplőket, amikor már egy éve élvezte a tünetmentességet. Akkoriban csak kedélyes sztorizgatásnak indult, írt az orvosairól, a mellrákról, a hitre jutásáról. Később derült csak ki, mennyire komoly a téma, és terápiás jelleget is betölt. Györgyi írás és újraolvasás közben gyakran sírt is.

Jópál Bori talpraesett nő, tudja, mit kell tennie. Amikor felfedezi a mellében a csomót, azonnal orvoshoz megy, Györgyi itt külön kiemeli a szűrővizsgálatok fontosságát, mert az időben felfedezett mellrák nem halálos. Ő maga is így tett, rögtön felkereste az orvost. A könyvbemutató nem véletlenül esett szeptember 17-re, a regény cselekménye is ezen a napon kezdődik, Bori születésnapjának előestéjén. Egy betegség kényszerpályára teszi az életünket, ami borzasztóan rossz, de a döntés ilyenkor is a mi kezünkben van. A hit kérdése is hasonló, először döntünk, majd utána következik a cselekvés. Bori döntött, vállalta a műtétet, elment a kórházba. A szerző úgy formálta meg a karaktereit, hogy ne lehessenek beazonosíthatóak, de azért akad olyan szereplő is, akit fel lehet ismerni, ilyen például Dr. Sass Gábor. Ez a regény nem önvallomás, mert Györgyi úgy gondolja, amit magáról mond el, az csak rá tartozik, például, hogy hogyan reagált a diagnózisra a férje. A mellrák viszont sokakat érint, fiktív szereplőkön keresztül szélesebb közönséghez is eljuthat. Nem volt könnyű megformálnia a történetbeli férjet, aki más, mint Györgyi valódi férje.

Sokan büntetésként élik meg a betegségüket, ebből az alaphelyzetből kell feltápászkodniuk. Mivel nem tudjuk pontosan, mitől alakul ki a mellrák, így a gyógyítása sem egyszerű. A stációkat sem kerülhetjük el, melynek első állomása a tagadás. A Megigazítva nem csupán a mellrákkal foglalkozik, hanem a hitre jutás története is. A hit elfogadása ugyanolyan nehéz, mint egy betegségé. Bori a hit kérdését is tagadással indítja. Miután hívővé válik, a hét napjaihoz való viszonyulása is megváltozik, addig minden hét rosszul kezdődött számára, mert hétfőnként kellett kezelésre járnia, utána viszont vasárnappal, az istentisztelettel kezdte a református hetet. A MEGIGAZÍTVA cím a bibliából való, Isten az, aki megigazít. Györgyi maga is hitre jutott, a hit és a gyógyulás kéz a kézben jött el az életében.

A beszélgetést Csonka Szilvia, a Weöres Sándor Színház színművészének felolvasásai tették színesebbé.


A borítógrafikát és az illusztrációkat Masszi Ferenc készítette. A fotókon a noszvaji riolit tufa barlanglakások láthatók. Györgyinek először nem tetszettek ezek a képek, míg rá nem jött a mellrák és a barlanglakások közötti összefüggésre. Akik ezekben a kőből kivájt lakásokban laktak, ugyanolyan kitaszítottságot éltek meg, mint azok az emberek, akiknek a létezése a kórházra korlátozódott. A kitaszítottság azonban véget ért, tanulságait a Megigazítva című könyvben találjuk.

Új hozzászólás