"A fotball egy szentség" - Márton partjelző fázik a Weöres Sándor Színházban

Képgaléria megtekintése2019.10.26. - 07:40 | Szakonyi Eszter - Fotók: Mészáros Zsolt/Weöres Sándor Színház

"A fotball egy szentség" - Márton partjelző fázik a Weöres Sándor Színházban

Hamvai Kornél élete első kötetével nagy sikert aratott. Az akkor huszonéves szerző kitűnően megrajzolt szereplői és ragyogó története hihetetlen erővel mutatja be az elmúlás határán botorkáló vén csavargók életét.

A „Márton partjelző fázik" c. darabja 1998-ban elnyerte a Dramaturgok Céhétől a legjobb magyar színmű kitüntetést. A budapesti Merlin Színházban bemutatott darab címszerepében élete egyik legkiemelkedőbb alakítását nyújtotta akkor Jordán Tamás, aki több mint 20 év után ismét felölti magára Márton partjelző szerepét, Szombathelyen a Weöres Sándor Színházban. A nyilvános főpróba szinte teltházzal várta az előadást, amelyben az öt szereplő brillírozott saját szerepében (vagy szerepeiben). Jordán jelenleg is a legjobb választás volt a szerepre, hisz teljesen hitelesen és beleéléssel tudta bemutatni Márton múltjából hozott szenvedéseit, 33 éves bűntudatát.

De ki is Márton partjelző (Jordán Tamás) , a darab főhőse? A hetvenes éveiben járó újpesti címszereplő fiatal korában tizenkétszer lengetett az NBI-ben (egyszer majdnem meccset is vezetett), volt III/III-as ügynök (amit azóta sem tudott lezárni magában, mivel visszavonásért azóta is hiába könyörög - de vajon tényleg ezt akarja visszavonatni....?), egykori lepkegyűjtő (lepkét gyűjteni apja kedvéért kezdett el), elmondása szerint 33 éve özvegy és akinek a „vállán ott a XX. század", de mára már leginkább mindennapi kocsmai törzsvendég. Bár a Nagy Világatlasz ott rejtőzik a hóna alatt, Újpest határait csak háromszor lépte át. Reménytelenül bolyong múltjának emlékei és jelen élete között, hiszen évtizedek óta arra vár, hogy Isten szóljon hozzá és mutasson utat.

A színdarab kezdetén Márton a nyugati pályaudvar tetején bolyong. Eltévedt. Egy épp arra járó tériszonyos rendőr (Horváth Ákos) próbálja leimádkozni. De vajon miért is ment fel? Vajon le akart ugrani?

Kisfröccsös társa, Miholka (Szerémi Zoltán) szintén a hetvenes éveiben jár, ifikorában ökölvívó volt (kerületi bajnokság 4. helyezett), munkás a tizenkettes építőknél, a daruk megszállottja. Márton legjobb ivó- és beszélgetőtársa, jelenleg temetőturista (csak hogy felkészüljön a jövőre). A kocsmapult mellett néha elbeszélnek egymás mellett, de egy-egy szót elkapva a másik mondatából újra kapcsolódik a mondandó. Beszélnek tehát a temetésről, Miholka lányáról, a darukról, a futballról. „A fotball, az nem egy dolog. Az egy szentség." - mondja róla Márton.

Emellett a legfőbb téma Denise (Bálint Éva), Márton egykori felesége. A darab ugrál az időben. Ahogy a kocsmapult mellett Márton el akarja mesélni szenvedéseit - bűntudatának forrását - cimborájának, úgy megjelenik a múlt képe és Denise: megismerkedésük, rövid boldogságuk, folyamatos veszekedéseik, amelynek egyik és legfőbb vezérfonala a 14 éves gyermektelen házasság. Másról szinte nem is beszél Márton. Jordán Tamás pedig átlépi az idő határait, hogy ott teremjen, ahol épp Márton lélekben tartózkodik - hol a jelenben, hol a múltban.

Miközben ezeken a témákon vitáznak, visszaemlékeznek és azon filóznak, „vajon hol ronthatták el", megjelenik az ivóban Márton régi osztálytársa, a gazdag, világot látott, nyolc nyelven beszélő Gejzinger (Trokán Péter). Márton nem szívleli, nem is akarja felismerni, mert annak idején ellopta a jó Darling szivarját. És még valami miatt, amivel csak most szembesül.

De a történet folyama nem áll meg. Kibontakozik, hogy a végén meglepetéssel, felismeréssel szolgáljon a nézőnek.

Szereplők:
Márton partjelző/Jordán Tamás
Miholka/Szerémi Zoltán
Denise/Bálint Éva
Gejzlinger/Trokán Péter
Apa, Doktor, Pap, Pincér, Rendőr/Horváth Ákos

Díszlet: Valló Péter
Jelmez: Benedek Mari
Dramaturg: Duró Győző
Zeneszerző: Melis László
Zenei szerkesztő: Termes Rita
Súgó: Zsohár Amália
Ügyelő: Bors Gyula
Rendezőasszisztens: Kovács Nóra
Rendező: Valló Péter

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Miklós Németh 2019.10.26. - 10:12
Ott voltunk a főpróbán. Remek volt!
A cikket pedig kedvcsinálónak továbbküldöm.
BLH 2019.10.26. - 14:22
Miklós, köszönjük!!! :)