Szívből varrt foltok - A 20 éves Foltosok Klubjának kiállítása a Városi Kiállítóteremben
Képgaléria megtekintése2019.10.28. - 13:00 | Büki László 'Harlequin'
Október 27-én a 20 éves jubileumát ünneplő körmendi Foltosok Klubjának kiállítását nyitotta meg Lakner Gabriella igazgatóhelyettes a Városi Kiállítóteremben. A tárlatnyitót követően H. Vörös Márta kulturális központ igazgató adott át emléklapot a kiállító klubtagoknak.
Kiállítással ünnepelte 20. születésnapját a körmendi Foltosok Klubja. A klub 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy az akkor már egyre népszerűbbé váló foltos technikát kedvelőket összefogja, a tagok együtt hódoljanak szenvedélyüknek, újabb és újabb alkotásra inspirálja őket az együttlét.
Az emberek mindig megpróbálták a régi, illetve a maradék anyagokat is felhasználni, hogy újabb használati vagy dísztárgyat készítsenek belőlük.
Lakner Gabriella igazgatóhelyettes nyitógondolatai között kiemelte a foltvarrás két fő jellemzőjét, ami egyrészt az újrahasznosítás, másrészt a közösségépítés. Elmondása szerint ma már nem feltétlenül régi ruhákból, illetve másra nem használható anyagdarabokból készülnek a munkák, de a közösségformáló szerepe a mai napig megmaradt.
"Véleményem szerint van egy harmadik jellemzője is: mint minden kézimunka, ez is mindig egyedi. Egyszeri és megismételhetetlen. Különösen, ha hozzászámoljuk, hogy készítője a szívéből, lelkéből is belevarrt egy darabot."
Lakner Gabriella a foltvarrás történetét is érintő megnyitójában érdekességként elmondta, hogy egyes források szerint az első foltvarrott takaró Buddha nevéhez kötődött, aki selyemdarabokat kapott híveitől, és azt varratta össze egy takaróvá, ugyanakkor más források szerint már a fáraók idejében is alkalmazták a textilek applikációján és összevarrásán alapuló technikát. A két adat között mintegy 3000 év különbség van. A mai értelemben vett foltvarrás Angliából indult, mikor az asszonyok minden apró textildarabot felhasználtak folttakarók készítésére. Aztán a kivándorlók Amerikába vitték ezt a tudást, és mivel ott hosszú ideig nem volt textilipar, így a különböző ruhadarabok jó minőségű részeit is meg kellett becsülni. Aranykorát élte a foltvarrás, paplanokat, függönyöket, terítőket, szőnyegeket készítettek, s nem egy esetben fizetőeszköz is volt egy-egy jól sikerült darab.
Népszerűsége a 70-es 80-as években nőtt meg újra, s ma már szinte önálló művészetté fejlődött. Egyik irányzata a hagyományokat őrzi, míg a másik a modern, újszerű technikákat próbálja ki, s új utakat keres.
A 80-as 90-es években Magyarországot is elérte a patchwork divat. Dolányi Anna honosította meg hazánkban, ő hozta létre a Magyar Foltvarró Céh-et is, amelynek a körmendi Foltosok Klubját 20 éve vezető Biczó Lászlóné is tagja.
Lakner Gabriella a klubról szólva kiemelte, hogy ezek az ügyes kezű lányok, asszonyok már a negyedik kiállításukkal állnak közönség elé Körmenden, és már Őriszentpéteren is bemutatkoztak. Két alkalommal voltak regionális találkozó házigazdái, és tavasszal is egy ilyen programra készülnek.
"20 év hosszú idő, közben a tagok változtak, de a klub megmaradt. Kívánom, hogy őrizzék meg szenvedélyüket, s további szép darabokkal örvendeztessék meg szeretteiket" - zárta gondolatait Lakner Gabriella.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1899 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások