Kirándulástippek: óévi túra a Kálvária-templomhoz

Képgaléria megtekintése2019.12.31. - 00:30 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Kirándulástippek: óévi túra a Kálvária-templomhoz

Az év utolsó előtti napjának fotósbarát fényeit kihasználva tettünk egy túrát a kőszegi Kálvária-templomhoz és a Trianoni kereszthez.

Az 1729 és 1734 között épített Kálvária-templom, szőlőhegyekkel körülvett, békés és gyönyörű környezetben, az osztrák határtól mindössze néhány méterre található. Kiváló kirándulóhely.

A hely története 1686-ban kezdődött, amikor itt egy fa keresztet állítottak fel. Később, 1715-ben a kereszt mellé Szent Donátnak, a szőlők védőszentjének tiszteletére egy kis kápolnát építettek, mely ma is ott található.

Az 1700-as évek elején a hatalmas pestisjárvány ideje alatt a kőszegiek a Szentháromság-oszlop felállítása mellett egy templom felépítésére is fogadalmat tettek. A hegytetőn lévő templom felépítése sok akadályba ütközött. Pénzhiány és az építőelemek hegytetőre való feljuttatásának nehézsége is lassították a munkálatokat. A jezsuita szerzetesek 1729-ben letették a mai Kálvária-templom alapkövét és az évekig gyűjtögetett pénzből elkezdődhetett a templom építése.

A városi összetartás egyik példaértékű eseménye volt, mikor a kőszegiek és a zarándokok kezükben hordták fel az építőanyagokat a dombtetőre (pl.: 70.000 téglát).

Végül 1734-ben szentelték fel a templomot, azonban építése még évekig folytatódott.

 

1735 és 1847 között, a kápolna mellett épített házban remeték laktak. Ők felügyelték a templomot. A ház legnevesebb lakója Welsz Henrik gróf volt, aki a templom képeit festette. 1947-ben gyújtogatás következtében elpusztult a templom berendezése.

A keresztúti stációkat 1686-ben jelölték ki. A stációfülkéket 1890-ben építették és 1910-ben került bele a szobrok.

A Kálvária-templom mögött nem messze, az osztrák - magyar határon csodálatos panorámával található a Trianoni-kereszt. Talán kevesen tudják, de korábban "Vörös kőfejtőnek" hívták ezt a helyet, ahol Chernel Kálmán 1882-ben kőpadot állított. Ez tekinthető a kőszegi szervezett természetjárás kezdetének is. Nem sokkal később az akkori polgármester további padok elhelyezését rendelte el, így több kirándulót tudott fogadni a hely.  

Az Első Világháborút követően Kőszeg elveszítette vonzáskörzetének több, mint kétharmadát. "A hegyoldal 1936-ban politikai szerepet kapott, amikor a trianoni békeszerződés mementójaként vasbeton keresztet építettek rá. A hármas halomra illesztett, mintegy 8 méteres emlékmű terve már 1932-ben elkészült, akkor a török ostrom 400. évfordulóján még a városban szándékozták elhelyezni. Gyöngyös Endre, Kőszeg város aljegyzője, későbbi polgármestere szemelte ki helyszínnek, tekintettel arra, hogy innen az emlékmű az elcsatolt területekre néz, illetve onnan is jól látható. Érdekes módon felavatásáról a helyi sajtó nem számolt be, költségei sem ismertek, de azon az őszön kivilágítását is fontolgatták. A Trianoni-keresztre később, innen nem messze az osztrák oldalon, Saint-Germain-i kereszt építésével „válaszoltak", amellyel a Párizs környéki békék őket érintő részéről emlékeztek meg.


1945 után a szigorúan őrzött határrészhez tartozott, sokáig csak a határőrök közelíthették meg. 1989 után vált újra teljesen szabadon látogathatóvá. 1993-ban felújították, emléktáblával látták el, emlékezve a vasfüggöny időszakára."

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás