Szabadságharc és címerek – Feiszt György a Genius Savariensis Szabadegyetemen

Képgaléria megtekintése2020.03.03. - 12:30 | Rozán Eszter

Szabadságharc és címerek – Feiszt György a Genius Savariensis Szabadegyetemen

Megkezdte tavaszi szemeszterét a Genius Savariensis Szabadegyetem. Az első két alkalommal Feiszt György tartott előadást, melynek során 1848–49 hadi eseményeivel Vas megyében, majd Magyarország és Erdély címerének történetével ismerkedhettünk meg.

Sokan voltak kíváncsiak Feiszt György előadásaira a Genius Savariensis Szabadegyetem szervezésében a Berzsenyi Dániel Könyvtárban, aki érdekfeszítő módon mutatta be 1848-49 hadi eseményeit Vas megyében, és Magyarország és Erdély címerének történetét a tavaszi szemeszter kezdeteként.

Figyelmet érdemel az a 16 pont, melyet Szombathely városa egy jegyzőkönyvben foglalt össze 1848. március 17-én, és amelyben sok átfedést találunk a budapesti március 15-i 12 ponttal. Ilyenek szerepelnek benne, mint például: sajtószabadság, felelős minisztérium, népnevelés, a feudális viszonyok általános és tökéletes megszüntetése, a papi tized kárpótlás nélküli eltörlése, közvetlen népviselet. Kérdés, tudhatott-e Turkovics János városbíró és Horváth Boldizsár főjegyző - ők hitelesítették aláírásukkal a dokumentumot - a 12 pontról?

Szombathelytől 250 km-re osztogatták a 12 pontot, akkor még nem létezett sem SMS, se mobiltelefon, tehát nem volt rá esély, hogy az információ eljusson ide, és már 16-án összehívták azt a közgyűlést, mely ezeket a pontokat jegyzőkönyvbe rögzítette, és másnap reggel átvitte a megyei törvényhatósághoz, és ott petícióként benyújtották. Mégis, hogy lehet, hogy a két lista ennyire szinkronban van egymással? Úgy, hogy a nemzeti függetlenség és átalakulás programja benne volt a levegőben, nálunk is jól ismerték az évtizedek óta folyó vitát és csatát a parlamentben, így össze lehetett foglalni a pontokat.

Két nap múlva a pesti és a bécsi forradalom hatására a király hozzájárult a Független Magyar Minisztérium kinevezéséhez, és Batthyány Lajos választják meg vezetőjévé, vagyis ő lett az első független magyar kormány miniszterelnöke. A kormány első intézkedése a Nemzeti őrsereg felállítása volt. A nemzetőrök felnőtt férfiakból álltak, akik önkéntes alapon vállaltak katonai szolgálatot. Az első nemzetőrség Kőszegen alakult meg, vagyis a kormány felhívása Vas megyében is eredményt hozott. Vas megyében a nemzetőrség megalakulása sajnálatos eseménnyel indult, április elején a nemzetőrök az egyik gyakorlatozás után a városba (Szombathely) visszatérve nekiestek a zsidóságnak. A mai Thököly-Aréna-Zrínyi utca területén élet akkoriban a zsidóság. Szerencsére ennek a programnak halálos áldozatai nem voltak, de szörnyű dúlást vittek véghez, a zsidóknak el kellett menekülniük. A kormány reguláris hadsereget küldött, és kötelezték a várost, hogy állítsák vissza régi rendet, szüntessék meg a zsidók kitiltását, és letartóztatták az elkövetőket, szabályos bírósági perrel. Ez volt az első katonai esemény 1848. március 15-ét követően Vas megyében.

Igazán komoly harci tevékenység Vas megye területén nem fordult elő, néhány hadi eseményt leszámítva. Ausztria direkt nem avatkozik be Magyarország eseményeibe, viszont ráveszi Jellasicsot, hogy indítson támadást. Ekkor a magyar kormány elrendeli a sorozást. Ez nem összetévesztendő a nemzetőrséggel. A nemzetőrség egy félig irreguláris katonai szervezet, mellette megkezdődik a szabályos magyar hadsereg felállítása is. Ennek egyik módja volt a toborzás. Létezett tehát a sorozás, amikor elmentek a falvakba, felmérni a katonaköteles korú férfiakat, és mellette zajlott a klasszikus toborzás muzsikusokkal, nótával. A kocsma előtt kitűzték a zászlót, a muzsikus cigányok húzták a talpalávalót, „Gyere pajtás katonának...", majd a sorozást vezető tiszt tenyerére csapva lehetett jelentkezni katonának.

A hadsereg felállításánál nemcsak az jelentett problémát, hogy össze kellett szedni a katonákat, hanem el is kellett őket látni megfelelő ruházattal és fegyverrel. Vas megyének 2 zászlóaljat kellett kiállítania. A Smidt Múzeumban meg lehet tekinteni a korabeli katonaság öltözetét.

Vidos József alispán, később országgyűlési követ, aki a Sopron-Vasi Szederegylet szervezője, többször találkozott Széchenyivel. Széchenyi meg is látogatta alispánsága idején, amikor Szombathelyen megépült az új börtön. Vidos a nemzetőrség egyik zászlóaljának a parancsnoka volt, Nagykanizsára vezényelték őket, mert a várost elfoglalták a horvátok. A zászlóalj ott töltötte a nyarat, végül sikerült visszafoglalniuk.

Répcevisnél a nemzetőrség azon tagjainak, akik nem mentek Nagykanizsára, Jellasics pákozdi csatatérről menekülő katonáival kellett megküzdeniük. Amikor azonban a horvátok rájöttek, hogy nem kell komoly ellenféllel számolniuk, végigdúlták a környező falvakat, eljutottak Kőszegre is. Vidosékat visszarendelték, akik aztán rátörtek Jellsicsék katonáira, és 42 embert meggyilkoltak. Így a nemzetőrség életében nemcsak a zsidók elleni támadás maradt meg sötét foltként, hanem a 42 ember meggyilkolása is.

A pákozdi csata után Batthyány Lajos visszalép a miniszterelnökségtől, elhagyja Pestet, és beáll huszárnak, Vidos zászlóaljába. Hegyfalunál éri utol őket, itt tölti az éjszakát. Másnap reggel, amikor lóra ül, a lova megbokrosodik, Batthyány lezuhan, és eltöri a karját. Vagyis egy hét katonáskodás után harcképtelenné vált, és hat hétig az ikervári kastélyban lábadozott.

Feiszt György másik előadásán Magyarország és Erdély címerének történetébe vezette be az érdeklődőket. Megtudhattuk, hogyan alakult ki az Árpád-háziak által használt, hétszer vágott vörös és ezüst sávos motívum, illetve a kettős kereszt, mely elsősorban hatalmi szimbólumként szolgált. A vágásos címer négy ezüst sávja a négy legfontosabb magyar folyóra utal: Duna, Tisza, Dráva, Száva, míg a hármashalom a három hegyet jeleníti meg: Tátra, Mátra, Fátra. Érdekes volt Erdély címerének kialakulása is, mely a magyar, a székley és a szász nép jelképeit egyesíti. A magyar nemzet szimbóluma a turul vagy sas, a székelyeké a nap és a hold, a szászoké hét vörös bástya.

A Génius Savariensis Szabadegyetem következő előadására március 9-én kerül sor, Balló László: Antik órák, régi mesterek Szombathelyen címmel a Berzsenyi Dániel Könyvtárban.

A Génius Savariensis Szabadegyetem programja:

Március 9.           Balló László: Antik órák, régi mesterek Szombathelyen

Március 16.         Katona Attila: Március idusa a XIX. században

Március 23.         Cierna Lubica: A Cseh Királyság bukása (1620)

Március 30.          Agócs Nándor: Iunius Brutus szerepe Iulius Caesar meggyilkolásában

Április 6.              Pusztay János: Babits Mihály: Jónás könyve (versmondás a költészet napja alkalmából)

Április 20.            Szinetár Csaba: Mit „mondanak" a pókok a Kárpát-medencéről és Nyugat-Magyarországról?

Április 27.            Gyurácz József: Vas megye ritka madárfajai és ami mögöttük van

Május 4.               Rozán Eszter: Miért jó olvasni? - Irodalomterápia és lelki problémák

Május 11.             Fűzfa Balázs: Újklasszicizmus és posztmodern: Dsida Jenő és Szilágyi Domokos

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás