Miért szeretjük a gonosz karaktereket a filmekben?

2020.03.25. - 00:25 | hirado.hu - Fotó: MTI

Miért szeretjük a gonosz karaktereket a filmekben?

Joker, Darth Vader, Jigsaw vagy John Doe – ezek a nevek a filmkedvelőknek ismerősen csengenek. Negatív karakterek, akik belopták magukat a nézők szívébe. De vajon minek köszönhető, hogy sok esetben egy gonosz karakterrel még inkább azonosul a néző, jobban megkedveli, mint a pozitív főhőst?

„A filmbéli gonosz karakterekhez sokszor olyan tulajdonságokat rendelnek hozzá, amelyekkel a néző is szeretne rendelkezni. A készítők legtöbbször egy kedvelhető, sőt vonzó stílust társítanak hozzájuk. A gengszterfilmek gonoszainak például általában jó a szövege, sármosak vagy lehengerlő a stílusuk. Amikor Darth Vader, a Csillagok háborújának karaktere megjelenik, azonnal betölti az egész teret" - mondta el a hirado.hu-nak Lázár Gergely pszichológus.

Előfordul, hogy vannak olyan vágyaink, amelyeket nem engedhetünk szabadjára, ezek a gonosz szereplők azonban számunkra biztonságosan megélhetik ezeket a vágyakat, ami irigylésre méltó.

A gonoszsághoz kapcsolódik egyfajta rejtőzködés

A Walt Disney-mesék gonoszai sokszor úgy közelítenek a főhőshöz, hogy álcázzák szándékaikat. Ez a taktikázás egyfajta zsigeri szintű szorongást, feszültséget idéz elő, ami megragadja a néző figyelmét. Rá kell jönnie, milyen indíték állhat a tettei mögött, mi a hátsó szándéka. A néző elgondolkodik, amivel még közelebb kerül a gonosz karakterekhez.

Ezekhez a figurákhoz sokszor rendelhetők mentális betegségek is.

A Batman-filmek Jokerén pszichopátiás és pszichotikus tünetek is mutatkoznak, nem lehet eldönteni, hogy csak az egyik vagy mindkét betegség fennáll nála.

Comic-Con fesztivál az Egyesült Államokban
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Nina Prommer)

„Azonban pont ebből a káoszból születik meg egy olyan drámai hangulat, amely a nézőt folyamatos izgalomban tartja" - mondta a pszichológus.

Könnyű a kapcsolódás

„Olyan módon is lehet kapcsolódni egy gonoszhoz, ha megértjük a motivációit vagy a személyes szenvedésének a történetét. Lényeges, hogy egy film mennyire bontja ki az adott karaktert. Ha tudjuk, hogy miért vált olyanná, amilyen, vagyis hogy mi az előtörténete, könnyebben megértjük a tetteit, együtt érzünk vele, még akár meg is sajnálhatjuk" - magyarázta Lázár Gergely.

Továbbá szintén sokat jelenthet a megkedvelésben,

ha van egy ideológiája, amellyel a néző azonosulhat.

Hannibal Lecter sem meggondolatlanul gyilkol, pontosan átgondolja, hogy kiket öljön meg. Ezek inkább leckéknek mondhatók.


A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Christopher Jue)

Velük teljes a cselekmény

Bár nem szoktak belegondolni, a gonosz figurája nélkül legtöbbször nem is lehet teljes egy történet. Egy mese esetében, például ha nem lenne gonosz karakter, a főhős nem tanulná meg a leckét.

A filmeknél, regényeknél hasonló a helyzet. Stephen King Az című regényének bohóca gyakorlatilag átvitt értelemben pszichoterápiás eszköznek is tekinthető, mert szembesíti a szereplőket a gyerekkori félelmeikkel, amelyekkel ideje szembenézniük. A Hetedik című amerikai krimi pszichopatája is tulajdonképpen egy leckét ad a nyomozónak, és a film végén látható, hogy mennyire volt sikeres a tanítás.

„Azoknál a filmeknél kedvelik igazán a gonosz karaktereket, amelyekben ez a szerep sokkal érthetőbb, követhetőbb, és valóban megfigyelhető általa a főhős fejlődése" - tette hozzá a pszichológus.

Azaz szükség van rájuk, hogy a cselekmény egységbe szerveződjön.

Új hozzászólás