Miért szeretjük a gonosz karaktereket a filmekben?
2020.03.25. - 00:25 | hirado.hu - Fotó: MTI
Joker, Darth Vader, Jigsaw vagy John Doe – ezek a nevek a filmkedvelőknek ismerősen csengenek. Negatív karakterek, akik belopták magukat a nézők szívébe. De vajon minek köszönhető, hogy sok esetben egy gonosz karakterrel még inkább azonosul a néző, jobban megkedveli, mint a pozitív főhőst?
„A filmbéli gonosz karakterekhez sokszor olyan tulajdonságokat rendelnek hozzá, amelyekkel a néző is szeretne rendelkezni. A készítők legtöbbször egy kedvelhető, sőt vonzó stílust társítanak hozzájuk. A gengszterfilmek gonoszainak például általában jó a szövege, sármosak vagy lehengerlő a stílusuk. Amikor Darth Vader, a Csillagok háborújának karaktere megjelenik, azonnal betölti az egész teret" - mondta el a hirado.hu-nak Lázár Gergely pszichológus.
Előfordul, hogy vannak olyan vágyaink, amelyeket nem engedhetünk szabadjára, ezek a gonosz szereplők azonban számunkra biztonságosan megélhetik ezeket a vágyakat, ami irigylésre méltó.
A gonoszsághoz kapcsolódik egyfajta rejtőzködés
A Walt Disney-mesék gonoszai sokszor úgy közelítenek a főhőshöz, hogy álcázzák szándékaikat. Ez a taktikázás egyfajta zsigeri szintű szorongást, feszültséget idéz elő, ami megragadja a néző figyelmét. Rá kell jönnie, milyen indíték állhat a tettei mögött, mi a hátsó szándéka. A néző elgondolkodik, amivel még közelebb kerül a gonosz karakterekhez.
Ezekhez a figurákhoz sokszor rendelhetők mentális betegségek is.
A Batman-filmek Jokerén pszichopátiás és pszichotikus tünetek is mutatkoznak, nem lehet eldönteni, hogy csak az egyik vagy mindkét betegség fennáll nála.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Nina Prommer)
„Azonban pont ebből a káoszból születik meg egy olyan drámai hangulat, amely a nézőt folyamatos izgalomban tartja" - mondta a pszichológus.
Könnyű a kapcsolódás
„Olyan módon is lehet kapcsolódni egy gonoszhoz, ha megértjük a motivációit vagy a személyes szenvedésének a történetét. Lényeges, hogy egy film mennyire bontja ki az adott karaktert. Ha tudjuk, hogy miért vált olyanná, amilyen, vagyis hogy mi az előtörténete, könnyebben megértjük a tetteit, együtt érzünk vele, még akár meg is sajnálhatjuk" - magyarázta Lázár Gergely.
Továbbá szintén sokat jelenthet a megkedvelésben,
ha van egy ideológiája, amellyel a néző azonosulhat.
Hannibal Lecter sem meggondolatlanul gyilkol, pontosan átgondolja, hogy kiket öljön meg. Ezek inkább leckéknek mondhatók.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Christopher Jue)
Velük teljes a cselekmény
Bár nem szoktak belegondolni, a gonosz figurája nélkül legtöbbször nem is lehet teljes egy történet. Egy mese esetében, például ha nem lenne gonosz karakter, a főhős nem tanulná meg a leckét.
A filmeknél, regényeknél hasonló a helyzet. Stephen King Az című regényének bohóca gyakorlatilag átvitt értelemben pszichoterápiás eszköznek is tekinthető, mert szembesíti a szereplőket a gyerekkori félelmeikkel, amelyekkel ideje szembenézniük. A Hetedik című amerikai krimi pszichopatája is tulajdonképpen egy leckét ad a nyomozónak, és a film végén látható, hogy mennyire volt sikeres a tanítás.
„Azoknál a filmeknél kedvelik igazán a gonosz karaktereket, amelyekben ez a szerep sokkal érthetőbb, követhetőbb, és valóban megfigyelhető általa a főhős fejlődése" - tette hozzá a pszichológus.
Azaz szükség van rájuk, hogy a cselekmény egységbe szerveződjön.
Programkereső
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1884 szavazat
Új hozzászólás