Közép-Szlovákia déli részén, az Ipoly folyó vidékén egy meredek szirten áll a füleki vár. A kővárat valószínűleg a Kacsics nemzetség építtette még a tatárjárást megelőzően. A vár első ismert tulajdonosa Fulkó rablólovag volt, akit 1246-ban „mezítelenül" vívandó lovagi viadalra ítéltek és megfosztottak birtokaitól.

A XIV. században birtokosai közt találjuk Trencséni Csák Mátét, várnagyai azonban ebben a században rendre Borsod és Gömör ispánjai voltak. Fülek 1544-ben „ősi jogon" Bebek Ferenc gömöri főispán tulajdonába került. Az ő idejében zajlott le a vár széleskörű modernizációja, Alessandro da Vedano olasz hadi építész tervei alapján történő kibővítése.

A török 1554-ben elfoglalta. A vár így 39 évre az Oszmán Birodalom legészakibb szandzsákjának központja, a település pedig a mai Szlovákia területén az egyedüli ilyen szintű közigazgatási székhely lett. A vár császári csapatok általi elfoglalása után 1593-ban 2400 muzulmán hagyta el az erődítményt, és a XVII . század elejére a szélesebb vidék egyetlen „töröktől biztonságos" helyévé vált.

A török szultán 1682-ben budai Ibrahim pasát szövetségeseivel, az erdélyi fejedelemmel és Thököly Imre kuruc vezérrel küldte Fülek ellen. Az erősségbe a környéket elözönlő hadsereg elől sokan bemenekültek, így odabent a 700 fős őrség mellé érkezőkkel együtt mintegy 4.000 ember zsúfolódott össze. A várvédő sereget Koháry István várkapitány vezette. A vár alatt ötvenezres sereg gyűlt össze. Az ostrom folyamán ugyan történt néhány kísérlet a vár felrobbantására, de végromlását a török pasa parancsára véghezvitt gyújtogatás, valamint a várfalak és bástyák emberi erővel történő lerombolása okozta. A szultán a sikeres füleki ostrom után felkínálta Thökölynek a magyar királyi koronát, ő azonban csak a Felső-Magyarország fejedelme címet fogadta el.

Az erődítmény ma vármúzeum gazdag gyűjteménnyel. Udvarán minden évben különböző lovagi tornákat, várjátékokat, népi kirakodó vásárokat tartanak.

Legszebb része a Bebek-torony, melyet építtetőjéről, Bebek Ferenc nógrádi főispánról neveztek el. Az ágyútorony sem tudta megakadályozni elestét, mert a törökök 1554-ben csellel vették be. A krónikák szerint egy szerecsen rab a török támadóknak kinyitotta a vastáblával zárható szemétledobó nyílást. Ezen bejutva, megszállták a tornyokat és kinyitották a kaput is. Mivel Jánossy Pál kapitány nem volt előző nap a várban, az őrség nagy része részegen mulatott és bódultan aludt. A felriadt védők kétségbeesetten harcoltak, de a megjelenő budai pasa túlerejével bevette a fontos hadászati jelentőségű füleki várat. A vár a városközpont kiemelkedő pontján található. Érdekes várfalairól látni a házgyári lakásokat, buszpályaudvart - éles a kontraszt. A Bebek-toronyban vártörténeti és népművészeti kiállítás található. A biztonságos közlekedést szolgáló fémrácsozat és korlátegyüttes valahogy nem illik a várhoz, de nem tudja lerontani annak szépségét.