Kívül a falat még vizesárok is körülvette, amiről Drinóczy György a XIX. században is említést tesz: " Felső Büköt regényesíti egy csinos kastély angol izlésü kerttel mellyet országszerte híres Nagy Pál alakított e század elején, mellyben különféle külföldi fák csemeték, és virágok virítanak. A kertnek díszét nagyon emeli a rajta keresztül folyó Répcze és kis mesterséggel készült halas tó". Ma már nincs ott víz, és az sem világos, hogy miként vezették azt akkor oda. Az épület parkja védett, belsejét pedig barokk remekek díszítik.

A 14 szobás, egyemeletes épület dísztermét dombormű benyomását keltő festmények, ún. grisaille-képek díszítik. Antonio Luca Colombo készítette őket. A témájuk: tájképek, négy évszak allegorikus ábrázolása, középen Vénusz kíséretével. Egy másik olasz, a luganói Pietro Antonio Conti pedig stukkódíszekkel látta el a hatalmas teknőboltozatot. A díszterem ajtaja felett allegorikus női alak látható, a hiúság szimbóluma, alatta a „VANITATUM VANITAS ET OMNIA VANITAS", azaz "Hiúságok hiúsága, minden csak hiúság" felirat látható. A szobrászati munkák Schneider Jakab, Id. Eysenköbl Lőrinc és Unger János szakértelmét dicsérik.

A kastély elődjét állítólag Gregoróczy Vince győri lovaskapitány bírta. A Felsőbüki Nagyoktól a XIX. század elején a Jankovich grófok kezére került, majd nősülés révén a Markovics, az 1900-as évek elején pedig öröklés útján a gróf Szapáry családé lett (Markovics Máriát Szapáry György vette feleségül, személyében Szapáry Gyula miniszterelnök fia, az ország egyik legnevesebb arisztokrata család leszármazottja költözött a Répce menti településre). Tőlük 1949-ben vette el a kommunista hatalom. Használták TSZ-irodának, majd az 1960-as években reprezentatív szállodát alakítottak ki benne, de 1994 óta nem használták, az utóbbi években került magánkézbe.

20. századi előtörténet

A kastély és a hozzá tartozó uradalom 1901-ben került a Szapáry család tulajdonába, gróf Szapáry György feleségének hozományaként. Az uradalmat a család állattenyésztéséről és mezőgazdaságáról híres mintagazdasággá fejlesztette. A II. világháború utáni földreformot, majd az államosításokat követően a  földek és a kastély termelőszövetkezeti használatba kerültek. A kastélyban lakásokat és általános iskolát alakítottak ki, a park ősfáit jórészt kivágták. 1956-ban fölmerült ugyan a méltóbb hasznosítás igénye, de ez a Sedlmayr János (VÁTI) által jegyzett felmérési dokumentáció elkészítésében ki is merült. 1966-ban az akkori Országos Műemléki Felügyelőség építészei (H.Vladár Ágnes és Voit Pál) programtervet készítettek, melynek alapján a VÁTI kastélyszálló tervezésére kapott megbízást (építésztervező: Sándy Péterné, művészettörténész: Tóth Melinda). A mintaszerű felújítási és restaurálási munkák végeztével, 1972-ben megnyílt - az országban elsőként - a kastélyszálló. A kastély földszintjén, emeletén és tetőterének beépítésével vendégszobákat alakítottak ki, a melléképületekbe konyhaüzem, étterem, kiszolgáló helyiségek és turistaszobák készültek, a parkot rendezték.

Szövegforrások és fotók: A büki kastély felújítása ; buk.hu