Miközben a turisztikai látványosság szigorú szabályok mellett folyamatosan látogatható, az ásatások során kibontott kövekből falak emelkednek, a vár palotája alatt beomlott, nagy alapterületű pince pedig egyre mélyül - közölte az MTI-vel a Nemzeti Múzeum.

Mint a közlemény felidézi, a vár feltárása és állagvédelme több mint húsz éve zajlik; a helyreállítás nagyobb léptékben 2015-től folyamatos. Az első nagy rekonstrukciós ütemben elkészült a felsővár tornyának teljes, épületeinek részleges rekonstrukciója és konzerválása, a vár előtt fogadóépület, Regéc településen belül pedig látogatóközpont létesült.

Jelenleg a második helyreállítási ütemben folyik a munka. Ennek során helyreállítják a középső vár keleti részét és újjáépül egy 16. századi, emeletes reneszánsz palota. A regéci vár reneszánsz palotájának rekonstrukciója és a csatlakozó épületrészek állagvédelme több mint 423 millió forintból valósul meg. A helyreállítás csaknem 1000 négyzetméternyi épületrészt érint, amelyből 384 négyzetméter padló alatti szint.

A régészeti feltárás jelenleg a keleti palotaépület déli részén folyik. Ott, az emeleten díszes erkéllyel, festett boltozattal, drága kályhákkal, továbbá kettős árnyékszékkel felszerelt fogadóterem, a földszinten pedig a pékáru sütésére szolgáló kemencékkel ellátott terek helyezkedtek el. A pincében a tartósításra is használt ecetes hordókat őrizték. Ennek a nagyméretű pincének a kibontásán túl az idei ásatási szezonban a páterek házának alépítményét, a keleti falszoros feltöltődését, a későbbiekben a várudvar korábbi építési korszakokhoz tartozó maradványait is vizsgálják a Nemzeti Múzeum szakemberei.

A terület régészeti feltárása sokszor csak gépészeti segítséggel együtt lehetséges, de az ásatások fényt deríthetnek az ott állott épületek történetére, építészeti részleteire, valamint az előkerülő leletek a vár korábbi történetére, egykori lakóinak életmódjára is adatokkal szolgálnak.  

A regéci vár a történeti Abaúj megye délkeleti részén, a Zempléni-hegységben helyezkedik el. Jelenleg közigazgatásilag Mogyoróska külterülete, az  állam tulajdona, de a várat Regéc önkormányzata üzemelteti.

A regéci vár a 13-14. század fordulóján épülhetett a szarv formát idéző, nagyjából észak-déli irányú hegyre; Mátyás uralkodásáig többnyire királyi kézben volt. A 15. században az épületegyüttes már a Várhegy teljes platójára kiterjedt, magába foglalta a felső, a középső és az alsó várat. A 16-17. században a középső vár területére reneszánsz kőfaragványokkal díszített palotaépületeket emeltek.

Az erődítmény az oszmán hódítás korában biztonságos lakhelyet nyújtott számos főúri családnak, végül a 17. század közepén a Rákócziak birtokába került. Regéc legfényesebb időszakát a Rákóczi-család két nagyasszonya, Báthory Zsófia és Zrínyi Ilona alatt élte. A várat Thököly fejedelemségének összeomlása után Caprara császári tábornok a Habsburgok haditanácsának döntése értelmében 1686-ban gyújtatta fel és tette védhetetlenné.

Megközelítés:

Gyalog: Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2,5 km után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba. Mogyoróskáról a kék jelzésen fél óra sétával jutunk a várhoz. A kéktúra útvonala elvisz a vár mellett, így figyeljünk arra, hogy az alpesi házikó után balra egy meredek, piros és kék L jelzésű erdei úton haladjunk (kb 150-200m), aminek a végén jobbra kanyarodva hamarosan elénk tárul a vár. Alternatív megoldásként szóba jöhet, hogy az aszfaltozás megszűntével az erdei úton egy derékszögű kanyarral hirtelen balra vált az út (a kéktúra útvonala egyenesen halad tovább!!), és egy meredek földúton visz tovább, ami valószínű, szintén a várhoz visz fel!

Autóval: a falut Háromhuta felé elhagyva táblák jelzik a vár felé vezető, jobbra leágazó kis, keskeny utat. Az erdei út egészen a vár aljáig felvisz, azonban főleg a második fele elég nehezen járható, érdemes a közbenső két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit, és gyalog folytatni az utat. Mogyoróska felől közelítve, a sárga táblákat követve faluvégi behajtani tilos táblánál ajánlatos hagyni az autót (innét lásd a gyalogos útvonalat!). Bár a felfele vivő aszfaltúton fel lehet jönni kocsival, majd az aszfaltozás megszűntével tovább az erdei úton is, ami egy derékszögű kanyarral hirtelen balra vált (a kéktúra útvonala egyenesen halad tovább, ha gyalog megyünk!), és egy meredek földúton visz felfele, amin jól láthatóak a mezőgazdasági járművek vájta keréknyomok. Mivel csak gyalogosan mentünk egy részéig fel, nem tudjuk, hogy végig járható-e autóval, és főleg hogy a várhoz visz-e?! Így hát kalandra fel!

A várról részletesen itt írtunk:

Ez is Zemplén - A regéci vár, ahol II. Rákóczi Ferenc a gyermekkorát töltötte

2017.09.22. - 17:20 | Büki László 'Harlequin'

A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye a Regéc fölé magasodó vulkáni kúpon álló, II. Rákóczi Ferenc otthonaként is ismert regéci vár. A 639 m magas Várhegyet célszerű Regéc vagy Mogyoróska felől, a jól jelzett Országos Kék Túra útvonalán megközelíteni. Vár- és képélményben gazdag sétát tettünk a romoknál.