Ahol a rátóti csikótojás terem - Vasi kulturális emlékek nyomába eredtünk

2021.03.17. - 07:15 | Budai Kriszta / vaskarika.hu - Nyitókép: Büki László

Ahol a rátóti csikótojás terem - Vasi kulturális emlékek nyomába eredtünk

Vas megye kevésbé ismert kulturális értékei nyomába eredtünk. Az irodalom, a történelem, az épített és a szellemi kulturális örökség sok izgalmas felfedeznivalót tartogat.

A rátóti csikótojás története sokak számára ismert, Rátót község és a környéke annál kevésbé. Ezen a vidéken évszázados tradíciója van a csikótojás - vagyis a tök - termesztésének, de nagy múltú hagyományokkal nem csupán az úritök kapcsán találkozhatunk.

Már az emlegetett Rátót is meglepetésekkel szolgál a kirándulók számára. A faluban található a Vas vármegyei földbirtokos, az egykori miniszterelnök, Széll Kálmán kastélya - melyet Hauszmann Alajos, a neves építész tervezett -, manapság gyönyörűen felújítva szállodaként működik. Deák Ferenc Széll Kálmán barátjaként sok időt töltött a faluban, Széll feleségét is Deák közvetítésével ismerte meg, aki nem volt más, mint Vörösmarty Mihály leánya, Ilona. 

A legenda szerint az 1860-as években Deák Ferenc 13 tölgyfát ültetett az aradi vértanúk emlékére, melyeket az Aradi-ligetben ma is láthatunk, illetve azokat, melyek máig dacoltak az idővel. A fák tövében emléktábla jelzi, hogy melyik honvédtábornok emlékét őrzi, a korábban elpusztult fák helyére pedig új csemetéket ültettek, melyek az egykori tölgyek makkjából sarjadtak.


A rátóti Széll-kastély - Fotó: Büki László

Egyházashetye Vas megye legrégebbi és legismertebb irodalmi emlékhelye. Már 1876-ban, Berzsenyi születésének centenáriumán emléktáblával jelölte meg a költő 1750 körül épült szülőházát a "Vasmegye Közönsége", s azóta is Egyházashetye a Vas megyei Berzsenyi-kultusz központja.

A már középkorban is jelentős település - 1470-ben már Egyházashetyeként említik a források, lévén egyházas hely - földrajzi elhelyezkedése is roppant szerencsés: a szomszédos Borgáta és Mesteri termálfürdője, a Kissomlyó hegy szelíd lankái, nemes bora, az alig tizenöt kilométerre fekvő Celldömölk és a Ság-hegy egyaránt vonzóvá tehetik Berzsenyi Dániel szülőfaluját az idelátogatók számára.

A költő szülőházában rendezték be a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai a Berzsenyi-emlékmúzeumot, amely egyszerre ismerteti meg Berzsenyi életét és életművét, és ad képet a XVIII. századi középnemesi életformáról annak "kellékein", a korabeli berendezési tárgyakon, háztartási eszközökön keresztül. 


Berzsenyi Emlékház Egyházashetyén - Fotó: Rozán Eszter

Ostffyasszonyfát egyrészt a hadifogoly temető miatt érdemes felkeresnünk, itt működött ugyanis az Osztrák-Magyar Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora 1915 és 1918 között. Fennállása alatt több százezer hadifogoly fordult meg a táborban, egyszerre 40-50 ezer ember fért el nyomorúságos körülmények között. Elsősorban orosz, olasz, szerb és román katonák éltek itt. Önellátásra rendezkedtek be, saját sertéstelepet tartottak fenn, igyekeztek a kultúrájukat is megőrizni, műsoros esteket tartottak, képzőművészeti tevékenységet folytattak, a betegségek és éhínség mégis sokakat elvitt közülük. Hat nemzet több mint tízezer katonája talált örök nyughelyet Ostffyasszonyfán.


Az ostffyasszonyfai első világháborús hadifogoly-temető - Fotó: Büki László

A település Petőfi Sándorról is híres, aki 1839 nyarán felejthetetlen hónapokat töltött itt rokonánál, Salkovics Péter földmérnök családjánál. A költőnek társasága is akadt, Salkovics unokaöccse, Orlay Petrics Soma, akiből később neves festőművész lett, és Salkovics Károly, a mérnök öccse is itt nyaraltak. A szerelem sem kerülte el Petőfit, végzetes lángra lobbant a 18 éves Csáfordi Tóth Róza iránt. Érzelmeit költőhöz illően versbe öntötte. A lány apja nem nézte jó szemmel, hogy egy kis senki közeledik Rózához, ezért Petőfinek mennie kellett. Petőfi a vallásgyakorlást sem hanyagolta el az Ostffyasszonyfán eltöltött hónapok alatt, Csöngére járt istentiszteletre a lutheránus templomba. Mind a mai napig látszik a bevésés, melyet a költő karcolt a padjába: "Spes confisa deo nungam confusa recedit. - Az Istenbe vetett reménység nem szégyenít meg."

Közismert, hogy Weöres Sándor költőnk e tájék szülötte, emlékének adózhatunk Csöngén, a Weöres Sándor és Károlyi Amy Emlékházban, mely a Weöres szülők egykori lakóházában kapott helyet. A kiállításon a családi krónikán túl természetesen a költőházaspár gazdag életművével is megismerkedhetünk.


Weöres Sándor szobra a csöngei emlékházban - Fotó: Rozán Eszter

Weöres-kúriával találkozhatunk Nemescsón is. A nemesi címet 1638-ban III. Ferdinándtól kapja budakeszi Weöres Mihály. 1720-ban III. Károly pedig birtokot is adományozott Nemescsóban Weöres III. Mihály kuruc kapitánynak, ő alapította meg a család evangélikus Vas megyei ágát, melynek leghíresebb sarja a költőzseni. A szépen felújított barokk kúria bejárata felett a családi címert is megpillanthatjuk.

A szakrális építészet is bővelkedik különlegességekben, Árpád-kori templom több is található e vidéken, a jáki mellett Csempeszkopács és Velemér is híres ősi templomáról. A csempeszkopácsi Szent Mihály templom bélletes kapuja egyszerűbb, mint a közeli jákié, de a kapu fölé faragott  bárányfigura évszázadok óta belépésre invitálja a hívőket és a kirándulókat is. A veleméri Szentháromság templom belső falait díszítő freskók pedig hazánk legteljesebb, épségben fennmaradt középkori falfestményei.

A fénytemplom, amit mágikus energiák segítettek - A veleméri Szentháromság-templom

2020.05.30. - 16:30 | Kereszty Gábor

A fénytemplom, amit mágikus energiák segítettek - A veleméri Szentháromság-templom

Most sem megyünk messzire, csak az Őrség szívébe kószálunk, a veleméri Paprétre. Fényképes túrára hívjuk a képnézőket annak kapcsán, hogy tavaly nyáron a templom környezete is új "képet" kapott.

 

 


Kirándulástippek: a csempeszkopácsi Szent Mihály-templom

2019.10.05. - 14:00 | Kereszty Gábor

Kirándulástippek: a csempeszkopácsi Szent Mihály-templom

Nem lerágott csont közeli helyeket meglátogatni, akár többedszer is. Itt vannak mellettünk, mégis sokaknak ismeretlen, új felfedezést jelenthetnek. Csempeszkopács kitűnő példa erre.

 

 


A Szentháromság templom freskói Veleméren - Fotó: Kereszty Gábor

Vas megyében található a sitkei római katolikus kálváriatemplom is, melyet hazánkban egyedülálló módon jótékonysági  könnyűzenei koncertsorozat segítségével mentettek meg az enyészettől. A gyönyörű platánsor árnyékában szépen felújítva várja az érdeklődőket a Felsőbüki Nagy család által építtetett neogótikus istenháza.


A sitkei kálváriatemplom - Fotó: Büki László

40 km-re Zsennyétől, a Lesenyei Márta - Kiss Sándor /1925-1999/ szobrászművész házaspár otthonától, Csörötneken járunk. Vas megye délnyugati sarkában, ezen a Rábára fűzött kis településen áll a templom, melyet a két szobrász ékesített fel szobraival, domborműveivel. Az "Örök Ige" templomát dr. Takács Gyula plébános álmodta meg. Takács atyától, a Hittudományi Akadémia biblikus nyelvi tanszékének vezetőjétől nem idegen az ige és a tanítás. A templomot Fazakas Péter /1935-2000/, egykori megyei főépítész tervezte. Munkájában, melyért nívódíjat kapott, fontos szerepet töltött be a földrajzi hely kiválasztása és a tájolás.

Az őskeresztény elemeket és a mediterrán jelleget tükrözi a különálló harangtorony és a keresztelő kápolna. A templomot 1985-ben szentelték fel. A kapu egy fémveretes imakönyvként vezeti be a látogatót, szárnyain a Biblia könyveivel. A csörötneki Örök Ige temploma akár egy kirándulást is megér, de művészettörténeti és teológiai értelmezésében ennél sokkal több. Különleges, modern egyházművészeti alkotás, a két szobrász munkásságának meghatározó állomása.


Az Örök Ige templom Csörötneken - Fotó: Kereszty Gábor

Bemutatunk egy egyházművészeti alkotást, a csörötneki Örök Ige templomot

2018.10.10. - 00:35 | Kereszty Gábor

Bemutatunk egy egyházművészeti alkotást, a csörötneki Örök Ige templomot

40 km-re Zsennyétől, a Lesenyei Márta - Kiss Sándor /1925-1999/ szobrászművész házaspár otthonától, Csörötneken járunk. Vas megye délnyugati sarkában, ezen a Rábára fűzött kis településen áll a templom, melyet a két szobrász ékesített fel szobraival, domborműveivel.

 

 

S ha már Zsennyét említettük: ha a Zsennyei Alkotóház falai mesélni tudnának, alighanem mindenki tátaná a száját a csodálkozástól. A több száz éves kastély többek között a Bezerédj és a Békássy családnak adott otthont, itt született az első világháborúban hősi halált halt Békássy Ferenc költő is. A Zsennyei Alkotóház Szombathelytől húsz kilométerre található, impozáns környezetben, a középkori eredetű Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastélyban, ami alkotóművészek pihenő- és alkotóhelyeként, különböző művészeti ágak képviselőinek találkozóhelyeként szolgál 2015. óta. 

A 400 éves épület az alapoktól a tetőig, az erdei úttól a kerítésig megújult, 12 szobát alakítottak ki benne, melyeket magyar festőkről neveztek el. Elkészült egy komolyzenei próbákra alkalmas zeneterem is, felső világítóablakokkal és hangszigetelt ajtóval. Az épület teljes renoválása mellett felújították a 16 hektáros ősparkot is.  

Egykor hősök kastélya volt, ma alkotóház

2019.08.14. - 07:15 | Ayhan Gökhan / vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Egykor hősök kastélya volt, ma alkotóház

Ha a Zsennyei Alkotóház falai mesélni tudnának, alighanem mindenki tátaná a száját a csodálkozástól. A több száz éves kastély többek között a Bezerédj és a Békássy családnak adott otthont. Itt született az első világháborúban hősi halált halt Békássy Ferenc költő is.


A Sennyey-Bezerédj-Békássy-kastély Zsennyén - Fotó: Büki László

Az eredeti írás itt olvasható

Új hozzászólás