A Magyar Királyság fénykorát idézi meg a visegrádi Királyi Palota
Képgaléria megtekintése2020.07.20. - 00:25 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'
A visegrádi Királyi Palota a középkori Magyarország egyik legnagyobb és legpompásabb épületegyüttese volt. A 14. és 15. század között emelt épületkomplexum a középkori Magyar Királyság kortárs uralkodóinak szolgált kezdetben állandó székhelyéül, majd vidéki rezidenciájául, egészen a török hódoltság okozta lepusztításáig.
A palota hosszú és hányattatott sorsa a 14. század elején, Károly Róbert uralkodása alatt kezdődött. Ekkor költözött a királyi udvar Visegrádra, itt volt a helyszíne 1335-ben a híres visegrádi királytalálkozónak. Nagy Lajos király jelentős bővítéseket végeztetett és komoly palotává fejlesztette Károly Róbert szerény udvarházát, majd utóda, Zsigmond király idején fejeződtek be az építkezések. A palota igazi virágkora Hunyadi Mátyás nevéhez köthető. Európában Olaszország után először itt és ekkor jelentek meg az első reneszánsz jegyek. Ekkor épült a kerengő a reneszánsz loggiával, a díszlépcső, a kápolna és több díszkút is, köztük az épület leghíresebb dísze, a Herkules-kút, melyet Mátyás király címerei díszítenek.
Az épületet még a Jagelló királyok és Szapolyai János király is használta, de a visegrádi vár török kézre kerülése után a kirabolt és magára hagyott palota teljesen elnéptelenedett és pusztulni kezdett. Kövei nagy részét elhordták, és a maradványokat úgy betemette a hegyoldalról lemosott föld és hordalék, hogy a XIX. század végére már el sem akarták hinni, hogy itt valaha fényűző palota állhatott.
1934-ben Schulek Frigyes fia, János véletlenül fedezte fel a palota eltemetett darabjait, azóta szinte folyamatosak a régészeti feltárások és helyreállítások. Az elmúlt évtizedekben folyamatosan adták át a palota rekonstruált részeit a látogatóknak.
A palota legszebb része az árkádos reneszánsz díszudvar, közepén a híres Herkules-kúttal, amelyből sajnos már nem a bor csorog, mint Mátyás király nagyszabású ünnepségeinek idején, és a kút is csak másolat. Az eredeti megmaradt részek a Kőtárban nézhetők meg. A kút sokunk számára ismerős lehet az 1000 forintos bankjegy hátoldaláról. A gyermek Herkules feltehetően a király törvénytelen fiára, Corvin Jánosra utal.
A díszudvarból nyílnak a királyi palota kiállítótermei, amelyeket az épületegyüttes építéséhez hozzájáruló uralkodók korának stílusában alakítottak ki. Az egyik teremben nagyon érdekes interaktív kiállítást rendeztek be Virtuális Vártúrák címen.
A függőkertként kialakított teraszon a középkorban is használt fűszer- és gyógynövényeket termesztenek, szép kilátás nyílik innen a Palotakertre, melynek közepén egy Zsigmond-kori csorgókút is segít felidézni a középkori hangulatot.
A palota másik ismert műemlékének, a baldachinos Oroszlános kútnak a másolata az emeleti teraszon látható. A korhűen berendezett konyha mellett a kápolnában találjuk a híres Visegrádi Madonna néven ismert reneszánsz vörös márvány domborművet 1480-ból.
A pincében berendezett kőtárban a már említett díszkutak eredeti maradványain kívül a palota erkélyének rekonstrukcióját is láthatjuk.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1899 szavazat
Új hozzászólás