A szikla Veszprémben. A legtöbb ember, ha hallja a "Rockot", eszébe jut az 1996-os Sean Connery film, vagy Dwayne Johnson, a Hollywood-i szupersztár, hacsak nem veszprémi. Veszprémen mindenki tudja, életkortól függetlenül, hogy a Szikla rejtélyes katonai bunker a városban. Így hívják a Magyar Honvédség Légierő Parancsnokságát: a Veszprémi épületből megfigyelik az ország légterét, és ha gyanús mozgást észlelnek, riasztják a vadászgépeket.

A városban a Jókai utca mentén sétálva nem veszi észre, mi folyik itt, az épület kívülről sem túl izgalmas. Néhány méterről csak úgy tűnik, hogy egy magyar zászlót fúj a szél, és a kamera figyeli a bejáratot. Aki közelebb jön, azaz megtekintheti a díszes kovácsolt emléktáblát, a felirattal, miszerint a Magyar Szentkoronát és a Szent jobbot 1944. november 4-e és december 6-a között itt őrizték.

A tábláról nem világos, de a történeti nyilvántartásokból ismert, hogy ugyanazon hónapokban nemcsak a felbecsülhetetlen koronázási kincsek, hanem az ország 30 tonnás aranykészlete is itt volt elrejtve. A Szikla csak kívülről mutatja meg magát, de az igazán fontos dolgok nem itt vannak, hanem az utcai szint alatt. A titkos, földalatti katonai bázis, amely három fő és három keresztmetszetből áll, mélyen működik 21 méteres mélységben, amelyet 1938-ban hoztak létre, így ha a várost bombázzák háború esetén, akkor a Sziklában tartott kincsek nem sérülhetnek.

A menhelyet a Magyar Nemzeti Bank megbízásából építették német mérnökök tervei alapján. A dolomitba vájt pincerendszer polgári védelmi célokra is alkalmas volt, és egy teljes hónapig képes volt az embereket életben tartani. A második világháborúban kórházi osztályt is építettek, és 1945 márciusában két hónapig betegek voltak az intézményben. Abban az időben az ország egyik legbiztonságosabb helye a földalatti bunker volt, amelynek alapja körülbelül 6000 négyzetméter.

/szöveg forrása/