Az eltűnt tüntetés, avagy köddé vált rockerek

Képgaléria megtekintése2020.08.08. - 00:35 | Misel

Az eltűnt tüntetés, avagy köddé vált rockerek

Már hazafelé készülődtem a nagy Budapestről, amikor szemembe tűnt egy felhívás: zenés felvonulás, afféle tüntetés a zenész szakmát ért korlátozások elleni tiltakozásként.

Bár este egy jóféle blues koncertre, jelesül Ripoff Raskolnikov fellépésére voltam hivatalos a szombathelyi Bohém Klubba, ezúttal elérkezettnek láttam az időt, hogy, mint újságíróféle, szolgálatba helyezzem magam, és tudósítsak az eseményekről, ha már a városban vagyok. Tekintve, hogy tüntetésen sem jártam még, úgy éreztem, itt az alkalom egy Pulitzer díj megszerzéséhez! Elképzeléseim közt szerepelt, hogy kemény érveket hallhatok a zenei világ jeles képviselőitől, és fel voltam készülve némi rendőri túlkapásra, rockeres faszaságra is.

Így történt, hogy fotómasinával felmálházva, a kezdési időpontként meghirdetett három órakor, ott toporogtam az indulás helyszínén, a Nyugati pályaudvar parkolójában. Onnan tudtam, hogy, valószínűleg, jó helyen járok, hogy kb. húsz motoros rendőr, és további húsz meg rendőrautók mellett ácsorogva állt a placcon. Na, és az elmaradhatatlan fotósok hada. Igen lassan gyülekezett a nép, és a főszervező srác el is tolta a kezdést egy fél órával. Nagy változást a halasztás sem hozott, és az összesereglett mintegy ötven ember- javarészt valamikori technikusok vagy rajongók- csalódott arccal nézelődtek. Végül a srác kiadta az ukázt: irány a Kossuth tér! Az eredeti terv az volt, hogy az összegyűlt tömeg (mert, mi tagadás, erre számítottak a szervezők) a Blaha Lujza tér, Astoria érintésével vonul be a Parlament elé, ahol zenével, felszólalásokkal várják a tiltakozókat. Persze, a zavarba ejtően kevés érdeklődő láttán fellélegeztek a rendőrök, és mielőtt vidáman elvonultak volna, még közölték, hogy ötven emberért nem zárnak le egyetlen utat sem. Így az esemény raszta hajú moderátora megkért mindenkit, hogy menjen át a Kossuth térre, ő maga pedig a kis teherautóval jön utánunk, a platón való gitározás helyett. Így is tettünk, és kisebb csoportokban megindultunk a nevezett cél felé, ahol egy kis sátorból jó hangosan szólt mindenféle zene. Aztán vártunk és vártunk és vártunk......

A térre a Nyugatinál megjelentek kis töredéke érkezett meg, és a fotósok egy része, akik aztán hol egymást, hol a térkőből kiömlő párában ugráló népeket fényképezgették- jobb híján. Jó egyórai várakozás után odamentem a bömbölő sátorhoz, hogy megkérdezzem az ott tébláboló három fickót, mit tudnak a mi kis gitárosunkról, a vezérről, hogy hova lett, hogy a rákban nem talált még ide? Öt óra is elmúlt, a rendezvény meg hétig tart, ugye.... Azért az meglepett, hogy nem tudtak semmit, eszük ágában sem volt aggódni, vagy pláne, telefonálni. Elvoltak, köszönték szépen. De nem is ez volt a leg megdöbbentőbb ebben az esetben: a zenész társadalom egyetlen ismert tagja sem jelent meg, hogy felemelje szavát a szakma érdekében, és hangot adjon kifogásaiknak a korlátozásokat illetően, valamint elmondja, miben, és hogyan szeretnék a változtatást. Szánalmas volt nézni, ahogy a csekély létszámú lelkes rajongó, hajdani technikus és zenét, kultúrát szerető ember próbálta részvételével támogatni azt a réteget, ami önmagáért egy lépést sem tett, és csak a médiából fröcsköli világgá elégedetlenségét, felháborodását. Bizony Lovasi András és ti, többiek: „ma is elmaradt a szeretet kiterjesztése".

Hazaindultam. A téren maradt pár kisebb csoport tanácstalanul nyomkodta a telefonját. A rendezvény úgy vált semmivé, ahogy a felszálló pára, vagy az a bizonyos szürke a ködben.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

Misel 2020.08.09. - 08:18
A srác másnap az alábbi nyilatkozatot tette közzé, és nem lennék igazságos, és nem tisztelném a tenni akarást, ha nem tenném ide:
Tisztelet!

Habár a visszhangja ennek az eseménynek nem lesz túl jó, elmesélem mindenkinek hogy mi vezérelt első sorban, és mit vártam illetve kaptam az elmúlt hetek történésétől.
Elsőször is azért kötöttem egybe a tüntetést a mára hagyománnyá vált platós balhémmal, mert azt reméltem hogy így könnyebben megszólíthatóak a zenészek/zenekarok és más emberek is, és nagyobb affinitás lesz hogy megmozduljanak. Volt néhány kitartó csapat, de technikai okokon, illetve sofőrök félelmén bukott el a történet. Nagy zenekarokról a hamarosan megosztott videókban hallhatjátok a véleményem.

Stehát. Valóban nem vagyok szakértő, szervezésben sincs tapasztalatom, pontosan tudom hogy ez nem egy emberes móka, ahogy történt végig. Most elárasztják a kárörvendők kéretlen okoskodásai a posztokat, ahogyan majd ezzel is történni fog. Sok mindenben adok igazat nekik, mivel én is pontosan látom a hibákat és hiányosságokat, DE... Ha "velünk vagytok", HOL VOLTATOK?

Van aki ripacs magánakcióként gondol rá, holott mindenkinek nyitva állt az ajtó hogy fel lehet állni a platóra, illetve fel lehet szólalni. HOL VOLTATOK? Zenész vagyok, és nem az első ilyen platón zenélős akcióm, így azt gondolom, hogy a zeneipart ily módon képviselni magától értetődő. Aztán...
Felszínes lett volna a kommunikáció? Rendezvények szabályozásának irrealitásából indult ki, és hamar kiterjedt az egész vírusproblémára, mivel minden más iparág ugyanattól szenved. Ennyit a tétlen kritikusokról, jöjjenek a nyereségek, és a terv.

Több csoport, közösség is megkeresett már a szervezés alatt, és az esemény után, akik mind dolgoznak a maguk vonalán, de az összefogáshoz és egymás segítéséhez nyitott szívvel állnak, és megtörténtek az első lépések. Nyitunk egymás felé. Voltak akik közös tüntetést ajánlottak fel, amit azért utasítottam vissza, mert azt a példát akartam mutatni, hogy egyszerű civilként is legyen bátorságunk kinyitni a szánkat.

A vírushelyzet ellen szóló szakértők vélemény nyilvánítása már kezdettől fogva folyamatosan zajlik, másrészt ez az egész távolról sem követel már szakértelmet, pusztán józan észt és tisztánlátást.
Elsődleges célom ezzel a tüntetéssel nem az volt (bár nyilván azt szeretném) hogy véget érjen a vírushiszti, hanem hogy össze sodorja a megfelő embereket, távolról sem csak vírus ügyben! És sikerült. Elültettem a magot. ;)

NEM FOGOK MEGÁLLNI! Pontosan tudom hogy mekkora idiótát csinálok magamból az emberek javának szemében, de lepereg rólam a fotelharcosok szánalmas dumája! Pontosan tudom hogy egy őrült bohócnak tartanak, én mégsem tudom ölbe tett kézzel végignézni ami a világban zajlik! Eddig csak beszéltem róla, előkészítve a terepet hogy a megfelelő pillanatban tetteket tudjak hozzá társítani, aminek hatására megtaláljuk egymást MI, akik egy irányba tartunk. Minden alaposan végig van gondolva, és nincs olyan változás amiből ne tudnék előnyt kovácsolni. Azt gondolom, hogy alulról kellene elkezdenünk szerveződni, és segíteni egymást. Ahol csak tudunk és érteme van változást kell elérni a rendszerben hogy könnyítsünk életünkön, de nagyobb energiát a rendszerből való kiszakadás gondolatába KELL hogy fektessünk. Ennek a magját ültettem el tegnap.

"Leszek bolond aki előre lép, és csak egyet mond: ELÉG!"