Tállyai kultúrkincs lesz-e az úrihímzés? - Hegyaljai mesterek népművészeti alkotásai a tállyai Alkotóházban

Képgaléria megtekintése2020.09.22. - 01:20 | Leila - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Tállyai kultúrkincs lesz-e az úrihímzés? - Hegyaljai mesterek népművészeti alkotásai a tállyai Alkotóházban

Tállya zegzugos utcáit járva akadt meg szemünk egy nagyon szépen felújított régi épületen, az Alkotóházon. Mivel a népi kultúra nem kimondottan tartozik az összművészeti fesztiválfősodorhoz, így kaptunk az alkalmon, hogy közelebbről is megismerjük a Kerekdomb-programsor fehér hollóját. Igazi csodabogaraknak éreztük magunkat a kiállítótérben, ám rövid időn belül olyan szeretetteljes és szakszerű ismertetőt kaptunk Tállya népművészeti értékéről, az úrihímzésről, hogy rögtön tudtuk: ha csak ezt tekintjük meg a 2 napban, akkor is olyan fesztivál-útravalót kapunk, ami a "már ezért megérte" érzést hozza.

Az épületbe lépve Müller Zoltánné kalauzolt bennünket a helyiségek között, aki elmondta, hogy a Hegyaljai Mesterek Népművészeti Egyesülete minden évben csinosítja a kiállítóteret. Az egyik szobában a födém aládúcolására egy faoszlopot helyeztek el, amelyet az egyesület fafaragói mintákkal díszítettek. A gyönyörű cserépkályha felújítása, a fazekasok számára kialakított kemence mind-mind pályázati támogatásból valósult meg. A falusi porták egyik legjellemzőbb bútordarabja, a matyó mintás hímzett takarókkal és ágyneművel díszített faragott ágy volt.

A helyiségeket járva megtudtuk, hogy az egyesület tagjainak sorában népművészet mestere és ifjú mestere cím birtokosai, valamint népi iparművészek tevékenykednek több szakterületen. Jelentős sikereket értek el hímző, fafaragó, bőrműves, játékkészítő, gyöngyfűző, csipke és viseletkészítő, fazekas, kádár, szövő kézművestársaik.


A magyar hagyományok ápolása nagyon fontos az egyesület számára, legfőbb tevékenységüknek a reneszánsz kori úri hímzést tartják, ami Lorántffy Zsuzsanna révén Sárospatakhoz is köthető. A református felekezetek úrasztali terítői voltak az első úrihímzéssel készített textíliák. A terítők sarkait harmonikus virágbokorral, csigavonalban csavarodó virágos ággal díszítették, az oldalakra vagy annak közepére általában hangsúlytalanabb virág került. Sokszor hímeztek a terítő közepére is, ez a rész hordozta leggyakrabban az ajándékozóra vonatkozó információkat, de ide varrták a bibliai idézeteket, az egyházi szimbólumokat is. A virágos minták, a feliratok és a ritkábban előforduló alakos ábrázolások (pelikán, szarvas, Isten Báránya), esetleg más címerállatok ügyes szerkesztéssel egységes díszítményvilággá fonódnak össze. A bibliai növények közül leggyakrabban a gránátalma, a tulipán, a rózsa és a pálmalevél változatos ábrázolásai jelenik meg a terítők motívumkincsében. A terítők leggyakoribb színei: arany, ezüst, fonallal varrt fehér, ezüst-arany, vörös, zöld-arany, ezüst kontúrral.

A terítők alapanyaga patyolat, gyolcs, len, selyem, a hímzőfonal pedig pamut, selyem vagy fémfonal (arany, ezüst).


Az úrihímzés öltéstechnikáját tekintve többféle típust ötvöznek, például laposöltést, csomóöltést, rácsöltést, szálvarrásos öltést.

Müller Zoltánné azt is lemondta, hogy minden terítőről beazonosítható a készítője, hiszen minden hímzőtársuknak más a stílusa a motívumok és a színek tekintetében.

Az úrihímzés felkutatásában és felélesztésében jelentős munkát végzett az egyesület alapítója, Tállya díszpolgára, Schneider Imréné, a népművészet mestere. Szakkörével oltárterítőt hímeztek, amelyet 1999-ben II. János Pál pápának ajándékoztak. A hímzett terítőket, függönyöket több kiállításon bemutatták, többek közt Kassán, Királyhelmecen és Rozsnyón.


Terveik között szerepel az úrihímzés felvétele a Magyar Értéktárba és a Hungarikum Gyűjteménybe. Ezt már Déryné Érsek Ágnes, az egyesület elnöke árulta el nekünk.

Sok sikert kívánunk nekik céljaik elérésében!

Kerekdombi írásaink:

Hét évtized története borokba kódolva - A muzeális borokról tartott előadást Ungváry Krisztián

2020.09.21. - 12:50 | Leila - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Hét évtized története borokba kódolva - A muzeális borokról tartott előadást Ungváry Krisztián

A Kerekdomb Fesztivál egyik hangsúlyos témája a bor. Ennek szellemében a muzeális borokról tartott előadást a Zsadányi Pincészetben Ungváry Krisztián történész. Bepillantást nyertünk a borok életgörbéjének alakulásába, és megtudtuk, hogy 20-30 év után a borok "új életet kezdenek", fejlődési ívet írnak le - az érlelés után a bor íze, színe, illata nagyon lassan változik. A kóstolóval egybekötött bortörténeti előadáson 74 évet felölelő aszúborokat - 7 tételt - kóstoltunk meg, 1956-tól 2017-ig, így az utóbbi évjárat kivételével valamennyi tétel már teljes íz-, szín- és illatvilággal rendelkező muzeális bor volt.

Kerekdomb tele zenével - Domb-szombati képes beszámoló

2020.09.21. - 00:10 | Büki László 'Harlequin'

Kerekdomb tele zenével - Domb-szombati képes beszámoló

Szombaton a Zsadányi Pincészet terasza lett szinte egész napos törzshelyünk, ahol a kiváló borok és azokat megkívántató ételek mellé a Sefard Trio duóban adott elő rendhagyó hangszereken spanyol, török és zsidó zenékből született dalokat délután. Az estet Cseh Tamás Csengey Dénes szövegével készített ikonikus lemeze, a Mélyrepülés nyitotta Tóth András és zenésztársai interpretálásában. Irodalom és zene találkozott este a Közösségi Házban, ahol Rozs Tamás csellista "pendült egy húron" Petri György verseivel. A napot a Vincellér Ház nagyszínpadán zártuk, ahol a közönséget a 30Y bulija rázta fel.

Bor Favor - Kerekdombi vigasságok borral, zenével

2020.09.19. - 11:35 | Büki László 'Harlequin'

Bor Favor - Kerekdombi vigasságok borral, zenével

Tállya bája zegzugos kis utcáiban rejlik, ahol esténként pincészetek hangulatvilágításai csábítanak a fesztiválozók hangulatának felvirágoztatására. De nemcsak ezért érdemes idelátogatni: a kulturális tételsor is legalább ennyire vonzó. Kerekdombi első napunkon a bor bűvöletében barangoltuk be Tállya zegzugait.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás