Keressünk álomvilágot - Kopacz Mária festményei a Nádasdy-várban
Képgaléria megtekintése2020.09.25. - 07:20 | Misel
Létezik a festészetnek egy olyan irányzata, melyet naiv művészetnek neveznek - jobb híján. Élvezetéhez szenzitív és gyermeki lélek szükségeltetik. Így aztán nem is csoda, hogy igen közel áll hozzám ez a művészeti stílus. Nagy örömömre a minap a sárvári várban működő könyvtárba igyekezve fedeztem fel éppen ilyet, egy erdélyi származású festőnő kiállítását, melyet megtekintésre ajánlok mindenki számára!
De mi is az a naiv művészet, naiv festészet?
A XIX. század végének, XX. század elejének új, divatossá váló irányzata, és ez az a korszak, amelyben „felfedezik" és értékelni kezdik ezeket az alkotásokat. Eleinte „vasárnapi festőknek" titulálták készítőiket, de végül a „naiv" elnevezés vált elterjedté.
Talán legismertebb képviselője a Picasso által felfedezett Henri Rousseau, de a világ minden táján vannak képviselői. Tulajdonképpen az avantgárd térnyerésével váltak népszerűvé, a társműfajokban alkotó írók, költők által, akik felkapták és meglátták bennük a frissességet, a mesterkéletlen tisztaságot és őszinteséget, és dicshimnuszokat írtak művészetükről.
Általános jellemzői az ilyen stílusban alkotóknak, hogy mindenfajta művészeti képzés nélkül dolgoznak, és talán éppen ebből adódóan képeiken ne keressünk perspektíva ábrázolást, helyes anatómiát, ellenben, mint a gyermekek rajzaiban, érzéseket, intuíciókat, álomvilágot igen. Sokan a népművészetekkel, illetve a primitív népek alkotásaival rokonítják. Ezen művészek többsége rendelkezik hagyományos kenyérkeresettel is, magányos alkotók, nem résztvevői kiállításoknak, és gyakran rejtve marad művészetük a nagyközönség előtt. Kivételes szerencsének mondható, ha egy jó szemű műértő felfigyel rájuk, és hogy a stílus népszerűsége töretlen azóta is. Műveik nem csak technikájukban hasonlítanak a gyermekrajzokhoz, hanem témáikban is. Mind a képzés hiánya, mind az a tény, hogy általában magányos alkotókról van szó, akikre leginkább csak saját környezetük hat, ezért kifejezésmódjuk, ábrázolni kívánt gondolatviláguk is egyedi, senki mással össze nem téveszthető műveket eredményez.
Divatossá válásuk persze azt is magával hozta, hogy képeik egyre magasabb árakon kelnek el, és mára már kiállítótermek, múzeumok, gyűjtők versenyeznek értük. Elismert nemzetközi képviselői közül néhány: a görög Theophilos, az olasz Metelli, a lengyel Odepka, az angol Alfred Wallis talán a legismertebb. Hogy a hazai művészekről se feledkezzek meg, a kecskeméti Magyar Naiv Művészek Múzeumában látható sok hazai festőnk alkotása: pl. Benedek Péter, Gajdos János, Tőke Imre, Kumpost Éva, stb. művei. A naiv festészet másik hazai ága ugyanilyen jelentős, és roma képzőművészek képviselik, témáikban főként vallási és a cigányság életeseményei szerepelnek. Balázs János, Csámpai Rozi talán a két legismertebb. Erdélyi művészek közöl meg kell említenünk Györkös Mányi Albertet, és mostani cikkünk apropóját szolgáltató festőnőt: Kopacz Máriát.
Ő tulajdonképpen kivétel, ugyanis, a többséggel ellentétben folytatott képzőművészeti tanulmányokat szülővárosában, Marosvásárhelyen, és grafikusként végzett. Pályafutása a rézkarcokkal kezdődött, és ezen a téren igen szép sikereket mondhat magáénak. Jó sok év telt el, mire saját elmondása szerint hiányozni kezdtek neki a színek. Eleinte, a 90-es években olajfestékkel próbálkozott, de igazán az akril használatával lelt arra az anyagra, amelyet ma is használ, amely elég sejtelmes és áttetsző ahhoz, hogy engedi láttatni a hajszálvékony ecsettel megrajzolt vonalakat is akár.
Képei valamiféle gyermeki álomvilágot jelenítenek meg, és hogy mennyire így van, fel is kérték több gyerekkönyv illusztrálására, mely arra ihlette, hogy ő maga is írjon, rajzoljon ilyen művet Borika sétája egy szerda délután címmel, sőt regénye is megjelent, A babiloni karperec. Sokoldalú művésszel van tehát dolgunk. Érdekesség még, hogy képeihez maga készíti a fakereteket, melyek szerves egységet alkotnak az adott témával. Színvilága gazdag, az általa megjelenített témák finomak, álomszerűek. Több elismerést is szerzett munkásságával, és számos kiállítást tudhat maga mögött.
A sárvári Nádasdy-várban október 4-éig lesz látható, és jó szívvel ajánlom a megtekintését annak is, aki szereti ezt az irányzatot, és annak is, aki még ezután ismerkedne meg vele!
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1892 szavazat
Új hozzászólás