Kirándulástippek: a vadregényes Pinka-szurdok
Képgaléria megtekintése2020.12.03. - 10:00 | Gombos Kálmán - Fotók: Büki László 'Harlequin'
Vas megye nyugati határszélén érkezik hazánkba Ausztriából a Pinka-patak. A Felsőcsatár melletti szurdok könnyű megközelíthetőségével, vadregényes vidékével és sok látnivalójával csábítja ide a felfedezésére vágyókat.
A Rába folyó legjelentősebb mellékvize Vas megyében a Pinka-patak. Ausztriából érkezik hazánkba, Felsőcsatár környékén lép be az országba, hossza 55 km. Érintetlen környezetben kanyarog az államhatárt többször átmetszve. Gyors vizére több helyütt malom épült.
A környéket (és a közeli falvakat) a trianoni szerződés Ausztriának ítélte, ám a lakosság felháborodása (majd a népszavazás eredménye) folytán két évvel később, 1923-ban mégis Magyarország része maradt. Szurdoka a Vas-hegy természetes határa is: osztrák szomszédaink „Pinkadurchbruch"-nak, vagyis Pinka-áttörésnek hívják. Környékére évtizedeken keresztül senki nem tehette be lábát a vasfüggöny miatt - talán éppen emiatt sikerült megőriznie természetes szépségét.
A szurdok vadregényes világa és a hallépcső
A Pinka medre szabályozatlanul kanyarog; vízszintje állandónak mondható, vízminősége kitűnő. Bőséges halállományában főleg pisztrángot, keszeget, pontyot, márnát és paducot találunk. Színes madárvilágát a vízirigó, a nagy kócsag, a jégmadár és a fekete gólya jellemzi, de uhu is fészkel itt. Nagyvadjaink közül a vaddisznók és a szarvasfélék jellemzőek; az apróvadak közül a pézsmapocokkal, a menyéttel, a nyuszttal, a borzzal és a vidrával találkozhatunk. Növényvilága 21 féle védett fajt számlál; ezek között zsombékosok, hóvirág, kankalin, gyöngyvirág is szerepel, és persze az ősi fákat, a tölgyet, a gyertyánt, a fenyveseket és a bükköt is megtaláljuk itt.
Felsőcsatár felől közelítve (Arany János utcán érdemes haladni) a falu végén híd vezet át a Pinka-patakon, majd a parkolótól könnyű (vagy hosszabb) sétát, kirándulást tehetünk. A Z jelzést követve szemből, a túlparton hamarosan feltűnik egy malom épülete. A jelenleg osztrák tulajdonos birtokában lévő kúria a 16. században épült. Kuthasy Simon lovaskapitány kapta meg a földesúrnak tett ígérete fejében, hogy fegyveresen mindig a rendelkezésére áll.
Észak felé haladva a girbegurba, de jó minőségű ösvényen megcsodálható a Pinka kanyargó vonala. Bőséges halállománya - és különösen az itt látható duzzasztó - miatt egy hallépcső kiépítése is szükségessé vált. A duzzasztó ugyanis megakadályozná a halak (íváskor fontos) folyásiránnyal szembeni úszását, de a kialakított 30-40 centiméteres kis zubogókat könnyedén leküzdik, az apró köztes medencék pedig pihenést biztosítanak a következő „lépcső" előtt.
Ha tovább sétálunk, utunkat bal kéz felől kisebb-nagyobb sziklák szegélyezik. Ezekről azt érdemes tudni, hogy - hasonlóan a közeli Kőszegi-hegységhez - anyaguk metamorf kőzet; főként zöld- és csillámpala. Vizsgáljuk meg őket közelről is: a rétegződések hűen tükrözik kialakulásukat. Zöldes színüket a benne található kloritoktól kapták. Hazánkban egyedül ezen a környéken bányászták; erre utal a „csatári kő" elnevezés. Korábban a falu egy távolabbi szélén is fejtették időszakos jelleggel (egy talkumbánya mellett), de a 20. század utolsó éveiben ezt fokozatosan megszüntették.
Alternatívák a környéken
A Pinka mellett futó Z jelzést kitartóan követve egy elágazáshoz jutunk. Ha a jobbra induló Z+ jelzést választjuk, még 400 méternyit tehetünk meg a szurdok völgyében - ekkor elérjük az államhatárt. Habár a jelzett út megszűnik, a jelzetlen, osztrák ösvény továbbvisz Pinkaóvár (Burg) felé. Ha ehelyett balra térünk, akkor (továbbra is a Z jelzésen) nekivághatunk a Vas-hegynek, ahová egy kilométernyi meredek, de szép kaptató vezet fel. A magaslat tetejéről a Z▲ jelzésen lehet visszaereszkedni a Z jelzéshez, ahonnan már csak 800 méternyi séta a parkoló.
Amennyiben a Vas-hegyi kitérőt nem szeretnénk megtenni, természetesen a Z jelzésen is visszatérhetünk a kiindulópontra.
Kapcsolódó írásunk:
Rejtett kincsek Vas megyében - A felsőcsatári Szűz Mária kápolna
2020.11.26. - 00:30 | Büki László 'Harlequin'
Felsőcsatáron, a Vas-hegy tetején áll a szőlőtőkék közt megközelíthető Szűz Mária kápolna. Kutatások alapján az itteni szőlőműveléssel egyidős, tehát a középkor óta része a tájnak. Ajtaja csak jeles alkalmakkor nyílik meg, leginkább a május közepén tartott szőlőhegyi búcsú idején.
A hírhez tartozó képgaléria
Programkereső
Galéria ajánló
Szavazás
Ön mit szeret legjobban a szombathelyi nyárban?
42% - A Savaria Karnevált.
7% - A rengeteg fagyizási lehetőséget.
8% - A sok gondozott parkot.
14% - A nyugalmat, amit a város atmoszférája áraszt.
20% - Csak az számít, hogy igazán meleg legyen.
Összesen 1899 szavazat
Új hozzászólás
Korábbi hozzászólások
Hunnia peremén a Pinka patak,
Ezüst csíkja fölé fűzfák hajlanak.
Kristályos vizében villódzó halak,
Pisztráng, paduc, márna, és a domolykó
Szikrázó fénnyel versengve játszanak.
Alpoknak sziklái, s zúgó fenyvesek,
Szülő forrásai kis futó csermelyek,
S aztán kanyarogva indul keletnek
Szurdokokban siet, s cammogva ballag,
Mikor a szorosok kiszélesednek.
Útjában ácsorgó havas zord hegyek
Mutatják, hogy tovább merre, s hol mehet,
Erejét források erek növelik,
Hol mélyülő, néhol szélesedő medrét
A szelídülő dombok délnek terelik.
Amidőn a sziklák völgyéből kilép
Eléje tárul a Magyarhoni kép,
És aztán sokáig két ország között
Tekergő államhatárt át-átszelve
Emitt elválaszt, amott meg összeköt.
Egy kicsit osztrák, egy kicsit magyar,
S van benne néhány horvátos kanyar,
Országhatár erre bárhol is haladt,
Pinka két partján, valamennyi nemzet
Szülőföldjéhez mindig hű maradt.
Lantal