Táppénzen a tehetség - Harmadízben is útjára indult az Átjáró tehetségkutató

Képgaléria megtekintése2010.03.02. - 02:15 | Antal Ádám - Fotók: Csizmazia Ákos

Táppénzen a tehetség - Harmadízben is útjára indult az Átjáró tehetségkutató

A jelentős médiaérdeklődés ellenére ijesztően satnyára sikeredett az Átjáró névre keresztelt tehetségkutató harmadik felvonásának szombathelyi elődöntője, mondhatni (át)járóbeteg lett, és táppénzre ment a tehetség. Már önmagában az a tény, hogy az előző évhez képest két helyszín, a kőszegi és a körmendi is egyaránt elbúcsúzott, valamint a két elődöntőre nevezett zenekarok száma is hétre redukálódott, túl sok jóval nem kecsegtetett. Látszólag kézenfekvőnek bizonyulna, ha egy ingyenes nevezésű, remek hangtechnikával ellátott pályázatos versenyen tolonganak majd az ismeretlenség homályából kitörni vágyó bandák, ám valami folytán ez még sincs így… S hogy ne csak a zenekarokat érje kritika, szerkesztőségünk sajtóanyagot sem kapott a szervezőktől – holott az előző felvonásokban azért be szokott pottyanni a mailboxba némi mankó a zenekari pedigréről.

HIRDETÉS

Valószínűleg már senki sem hisz az olyasfajta tündérmesékben, hogy a barátokból összeállt garázszenekar a poros lakótelepről indulva briliáns karriert fut be majd egyszer, vagy ha mégis, inkább saját utat jár be, és az internet segítségével önállóan promotálja, egyengeti saját dolgait. Nincsenek illúziók, nincsenek álmok, így aztán marad a sivár, meztelen valóság: három zenekar indult a szombathelyi tehetségkutatón, ráadásul egyik csonka felállásban.

Jack Vesszőfutása

Már a kezdés is roppant faramucira sikeredett, hiszen az első fellépő csapat otthon hagyta a ritmusszekció felét, jelesül dobos nélkül léptek a deszkákra. A Jack Vesszőfutása névre keresztelt formáció előadása úgy rohant el mellettünk, mint kiéhezett nyugdíjas a Tesco felé, ha leértékelt baromfi-párizsi kapható. Egy fikarcnyi emlékezetes pillanatot sem sikerült produkálniuk, még akkor sem, ha jelen sorok írója pontosan tudja, milyen hétről-hétre porlepte pincékben, olcsó konzervgyárban a hangszert nyűni, épp ezért szolidaritásnak sincsen híján. Gyakorlatilag minden hibát „abszolváltak", amit egy kezdő zenekar elkövethet. A számok rettentően szürkék voltak, se arcuk, se karakterük, a színpadi mozgás, mint olyan pedig mintha nem is létezett volna. Pedig egy zenésznek nemcsak muzikális Himalájának kell lennie, elő is kell tudnia adni magát, kiváltképp egy ilyen stílusban, amit a Jack Vesszőfutása hívatott képviselni. Mindenesetre a számtalan negatívum mellett adódtak apró rezzenések is, amiket azért lehetett értékelni, még ha nem is fogunk kereplővel tombolni örömünkben. Az énekesnő, Szőke Krisztina kifejezetten kellemes orgánummal bírt - tavaly a szombathelyi elődöntőn a Sunflower énekesnője volt... -, minimális képzéssel akár még bele is tanulhatna jobban a szakmába, de a gitáros srác is ügyesen babrált a hangszerével, kár, hogy igazán fogós dalokkal adós maradt a zenekar.

Final Attack

A későbbi győztes Final Attack hangolása némi reményt ugyan keltett bennünk, amely gyakorlatilag az első dallal el is illant. Történt ugyanis, hogy az egyébként rendkívül szimpatikus srácok a Black Sabbath klasszikus Paranoid-jához nyúltak, maradjunk annyiban, kevés sikerrel. Konkrétan minden államtitkot bevallanánk, ha még egyszer ebben a formában szembesülnünk kellene az imádott nótával. Ami ezután következett, az szintén nem volt világbajnok, még akkor sem, ha az arcok rendesen szúrták a torzított gitárhangokat és döngölősebb punk harmóniákat. Az első bandához képest némileg több beleélést, vérmesebb előadásmódot láthattunk, de összességében a Final Attack sem tudott ledönteni a lábunkról minket. Hab volt a tortán, ahogy a kivételes tehetséggel egyáltalán nem megáldott frontember Neander-völgyi őseinket meghazudtoló elánnal ünnepelte szerintünk kevésbé megérdemelt győzelmét.

Fountain

Csökkenő lelkesedésünket a tavalyi sárvári elődöntőn (sikertelenül) próbálkozó, Körmendről érkezett formációnak, a Fountainnek sikerült valamelyest helyrebillentenie. A frontember megjelenése páraknak visszatetsző lehetett ugyan - „jókisfiús elegancia" -, de sorok írójában a 90-es évek punk divatját idézte, ami már alapvetően pozitívum, még ha ez nem is volt feltétlenül tudatos lépés. A zene is alátámasztotta az első benyomást, a kezdeti lagymatagság rövidesen punkos riffelgetésbe csapott át. Még a Beatles 'Let It Be'-je is előkerült, kiválóan a saját képükre formálva, de sajnos a közönséget annyira demoralizálta az előző két banda, hogy nem nagyon volt már erő bemozdulni az egyébként feszesen és precízen szállított, lendületes témákra. Rosszkor, rossz helyen? Árnyaltan igaz, hiszen második helyen ők is továbbjutottak.

Még azt sem lehetne mondani, hogy noha a közönség nem azt kapta, amit várt, legalább a zenészek jól érezték magukat: a többségükről lerítt a fásultság, levertség, mintha az egész rendezvénynek semmi tétje nem lett volna (természetesen tisztelet illeti a kivételeket). Gyakorlatilag egy poros próbaterem unott világába csöppentünk, ami semmiképpen sem egy pozitívum. A döntőben cáfolhat a két továbbjutó, a Final Attack és a Fountain.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás

Korábbi hozzászólások

vidaotone 2010.03.02. - 10:54
Asszem a felvetett meglátások, és a siralmas állapotok mikéntjeit és okait már rég megfogalmaztam magamban, ez az írás ösztönöz arra, hogy le is pötyögjem őket szépen, hamarosan olvasható is lesz. Thnx!
lev010 2010.03.02. - 17:58
Üdvözlet a cikk írójának!

Annyit szeretnék hozzágondolni az íráshoz,hogy a formációnk konkrétan last minute szituációban lépett fel..miután neveztünk,dobosunk kilépett,így visszamondtuk az indulást,majd mégis elindultunk,mivel a szervezők is jelezték,hogy sajnos kevés a zenekar.. így élőben, gondoltuk könnyebben találunk zenésztársat.
Nem akartunk "bántani" senkit..se "maradandót" alkotni..a jelen helyzetünk nem arról szólt.-Ha nem is porlepte pincében..de egymásnál gyakoroltunk-a rendelkezésre álló ideőben.. Szeretünk zenélni.
A szürkeségről viszont egy Fish! idézet ugrik be:
"Ha képekben beszélsz, legalább színezd át.
Látom, nem érted, nézd, adok hozzá ceruzát."
Amatőrök vagyunk..,de megpróbáljuk nem feladni..s lenyelni a kritikákat is!
Lehet, hogy mentegetőzőnek tűntem..lehet, hogy el..
További hasznos munkát!

Harsányi Levente
Jack Vesszőfutása (elnézést,ha kétszer megy)
mazsi 2010.03.04. - 16:45
Nem szeretnék pofátlan lenni, de mér kell mindenkinek leszólnia a résztvevőket?!
De legalább tudom hogy miért csak 3 zenekar indul egy ilyen !AMATŐR! zenekar tehetség kutatón.
Sajnálom ha nem döntött le a lábadról , de ha nem vetted volna észre nem csak neked szól hanem a többi nem kevés embernek akinek tetszik. Nehezemre esik megállni hogy ne "Neander-völgyi őseinket meghazudtoló elánnal" szoljak most hozzátok. Szánalmas egyébként hogy minden oldalon csak azt látom hogy így rossz meg úgy rossz.
Legalább ha már ilyeneket írnak rólunk a szerkesztők legalább jöjjenek oda hozzám és mondják el nekemis a véleményüket legközelebb ne az legyen hogy ott mindenki gratulál hogy jók voltatok meg minden, most meg ezt a .... olvasom.

További szép napot a szerkesztőségnek.

Harle 2010.03.04. - 18:28
Ajánlanám figyelmedbe a tavalyi elődöntők írásait, ahol a tehetségkutatóra összesen nem 7 zenekar nevezett, hanem háromszor ennyi...

http://vaskarika.hu/hirek/cimkek/atjaro_2/

Tehát mi sem először írunk ilyenről, volt alkalmunk jópár amatőr zenekart meghallgatni az évek során, a SIC-es Esélykiegyenlítőkről nem is beszélve.

Viszont, mindenhol ezt olvastad, akkor valószínű, a (szakmai) újságírók egyformán látták és hallották a produkciókat. Bizunk benne, hogy akkurátusan be is kommenteltél mindenhova emiatt. :)
Egyébként örülünk, hogy megírtad a véleményed, és minden jót kívánunk a zenekarodnak!
Találkozunk a döntőben!! :)