Szárazabb időkben pedig port kerget a szél. Ugyanúgy, mint a magyar Alföldnek nyugatabbi részén, a Kiskunságon, ahol még komolyabb dombokat is alkot a futóhomok. Apám révén - aki az Alföld északabbi területéről származott -  bőségesen életembe diffundált ez a sík vidék, amely legalább annyira pompázatos, mint az imént említett Alpok világa. Meg is kellett fogalmaznom ezt a tájat egy allegóriában, ahol kék az ég, zöld a fű, és tehenek legelésznek a ligeteket alkotó fák közötti síkságon: Kiskunság...

ALFÖLDI ÉLMÉNYEM - ALLEGÓRIA - olaj-réz, 100 x 100 cm, 1995

Festői barangolásomat a dunaföldvári hídon átkelve, a Kiskunságon folytatom. Tanyák, ligetek, itt-ott dombos, de mégis sík vidék, az ősborókás, a homoki szőlők, és még tengernyi látnivaló, élmény, ami itt fogadott engem bármikor. Ez a táj, miliő valahogy más, mint a Tisza keleti oldalán elhelyezkedő Alföld területei: míg ezek szárazak és kopárak, és valóban a horizontig petőfiesen sík, addig a Kiskunság hordoz valamiféle barátságosabb, családiasabb hangulatot. Talán az itt lévő tanyák, vagy a gyakrabban zöldellő mezők, melyeket tavak, ligetes erdők tesznek változatossá? - nem tudom, de '93-ban még tanyát is akartunk venni Mónos Jenci ősszürrealista festő barátommal. A Gedeon-dűlőben  volt abban az időben egy elhagyott, fákkal, bokrokkal benőtt tanya, az 52-es úttól mindössze 100 m-re, s az egyik akácfa erősebb ágára fel is akasztottuk az óriás Messenger babát, hogy hírt vigyen letelepedni vágyó művészetünkről. A letelepedés végül 25 év múlva, Vas megyében történt, s az elhagyott, méretes baba szépen madárijesztővé rohadt az évek során. De a Kiskunság megmaradt barátnak, s be is jártam szinte minden zegzugát.

KISKUNSÁGI TANYA - olaj-fatábla, 50 x 70 cm, 1997

KISKUNSÁGI KÉP HÁROM SZÍNNEL - (Gedeon-dűlő) - olaj-fatábla, 30 x 90 cm, 1997

A Duna árterében több alkalommal is megálltam, ahol vázlatokat készítettem. Művészeti közösségünknek, a Messenger Alkotóközösségnek (melynek Csongor öcsém, Mónos Jenci, Karácsony Atilla - az akkor még salgótarjáni festő - majd később lányom, Ynda voltak tagjai) kiállítást rendeztek az előszállási művelődési házban. Február volt, s enyhe idő, a nap is ragyogóan sütött. A megnyitóig eltelő pár órában Atillával kitaláltuk, hogy átmegyünk Soltra, de ez a dunai ártér lehúzott bennünket az útról.

DUNAI KÉP                                                                                 FÁK A DUNA PARTJÁN
olaj-fatábla, 18 x 24 cm, 1999                                                   olaj-fatábla, 18 x 24 cm, 1999                 

A sikeres előszállási bemutatkozónk után itt az ideje, hogy hosszabban átköltözzünk a nagy folyó másik oldalára, és műtermembe vigyem a Kiskunságon talált élményeim sokaságát. Szikes tavak fénylenek, kéklenek, ahogy haladunk a táj fővárosa, Kecskemét felé, itt-ott kitérőket téve hol észak, hol dél irányába, míg egy novemberi alkonyat megtelepszik élményeim között. A jellegzetes gémeskutak sem maradhatnak el.

KISKUNSÁGI SZIKES TÓ - olaj-fatábla, 40 x 50 cm, 1999

A PUSZTA FÁKKAL - olaj-farost, 20 x 60 cm, 2006.

HOMÁLYOS NOVEMBERI KÉP - olaj-fatábla, 48,7 x 69,8 cm, 1996

Így utazva egészen a Tiszáig jutottam. Előbb azonban egykori, gimis osztályfőnököm és matektanárunk, Bartangens Oszinusz szülőhelyén álltam meg, mivel 30 éves érettségi találkozónkra  osztálytársaim kitalálták, hogy ajándékozzuk meg Pali bácsit egy festménnyel, melyet Lakiteleken készítek.

LAKITELEK - Tőserdő - olaj-farost, 20 x 30 cm, 2016.

Az idő közben őszbe kanyarodott, s kiállításra kaptam meghívást Gyulára. Hazafelé jövet a Tisza ártere térített le utamról, mert ezt a színek orgiájában tobzódó világot nem lehetett kihagyni.

LIGETES IMPRESSZIÓ - olaj-vászon, 70 x 100 cm, 2000

A Kiskunság déli szegletéhez közel, a Duna vajas partján már évekkel korábban kedves barátokat sikerült szereznem, köztük Hubert Lacit, Dusnok festőjét. Laci - kinek Vajas-parti házában igazi magyar világ, valamint kiállító terem, a HubArt Galéria működik - révén ismerkedtem meg több helybeli művésszel, alkotóval: van köztük fazekas, fafaragó, és több festő is. Számomra azonban nem csak az ún. klasszikus művészetek jelentenek értéket, hanem minden, amit az emberek saját kezükkel alkotnak, készítenek - sokszor a föld terméséből. Itt találkoztam életem során eddig a legfinomabb, legízletesebb pálinkával is Bolvári Lacinál, aki mellesleg saját maga készíti a gyárinál finomabb csipszet is. Ynda lányom, amikor megkóstolta Laci kajszi-pálinkáját, csak ennyit mondott: „selymes" - amire a pálinkász egyből felkapta tágra nyílt tekintetét... Dusnokon ettem életemben először sós túrós rétest. Egy másik kedves barátunk, a méhész, gitáros és kitűnő kályhaépítő Hunyadi Laci esküvőjére kaptunk meghívást még 1984-ben. A rétes talán a legkedvesebb sütelékem, s így alig vártam, hogy lenyúljak az asztalon lévő tálról egy kívánatos szeletet. Beleharapva hirtelen aszittem' , valamivel összekevertem, mivel sós volt. Meg kell mondanom ennyi év után így nyíltan is, hogy valami ürüggyel szépen kisomfordáltam a helyszínről, és egy sötét bokorba nyomtam a számban lévő falattal együtt az egész szeletet.

Gyermekkoromban anyám gyakran sütött rétest: túróst, meggyest, mákost, dióst, almást, és ilyenkor ez volt az ebéd, hisz amíg mi suliban voltuk, egész délelőtt nyújtotta, tekerte, sütte (ahogy Tolnában, Felsőnánán mondják). Előtte, levesként saját készítésű, házi paradicsomlét töltött poharainkba. Dusnokon - és környékén - jellegzetes kelt sütemény a piros bélű kalács. Ez is meglepő volt nekem, amikor először láttam. A töltelék azon a környéken országos hírű piros paprika, megőrölve. Ettünk mi ott aranysárga mézeket, mákot, kiváló krumplit, töltött káposztát is, sonkát, sült kolbászt, a Hubert család vendégszeretete folytán. Dusnokot azonban Hajóson keresztül kellet elérnem, ottani borokat kóstolva. Egy kora márciusi nap alkonyata után érkeztünk először Hajósra, borkóstolás végett, és, hogy otthoni gyűjteményembe vigyek valami minőségi, homoki bort. Persze, egyetlen pince sem volt nyitva, s már hazafelé indultunk volna, amikor a távolból egyre inkább felénk közeledő pislákoló-vibráló fényt láttunk. Közelebb érve derült ki, hogy egy kalapos, idősebb férfi kerekezett bicaján az éppen mellettünk lévő pincéhez, s a vibrálást az idétlenül felszerelt dinamó keltette áram okozta a kormányon lévő lámpájában.

Az öreg igen megörült, hogy végre valaki kíváncsi a pincéjére és a boraira, olyannyira, hogy kerékpárját a sötétben szépen a fa mellé támasztotta. Aztán jöttek a borok, mindenféle, fehér, vörös, több évesek, de inkább az előző évi szüret termékei, majd előkeveredtek az ilyenkor szokásos nóták is. Ha ihattam volna (merthogy én voltam a sofőr) és erre a dalos állapotra jutok, én biztosan Black Sabbath-ot, vagy Pink Floydot éneklek - legalább hallhatták volna a többiek, milyen a spontán angol kiejtésem... Kaptam 2 üveg, talán otelló vöröset, ami aztán Siófokon, 3 nap múlva megbuggyant. Igazi, hajósi bort csak később, a következő évben ittam egy másik ottani borásznál, amikor lányokat nézegetve közeledtünk a településhez. Egy lányt pohárba is öntöttek, kunleány képben.

HAJÓSI KUNLEÁNY - olaj-bükkfa, 30 cm átm. 2005.

A VAJAS PARTJÁN                                                                       VAJAS-PARTI HÁZAK
olaj-farost, 50 x 70 cm, 2006.                                                    olaj-farost, 40 x 60 cm, 2006.

Mielőtt elhagynám a Kiskunság tájait, Bajára még el kellett látogatnom. Nem csak azért mert egykor kellemes élmények fogadtak Erika szobájában, hanem, mert abban az időben jelent meg a Pink Flyd The Wall c. zenei munkája, és hangulatai valahogy összefonódtak Baja hatásaival. Egy szürreális alkotáson ábrázoltam ki ezt, melybe némi Pink Floyd-os montázst is sikerült belevinnem, nem csak a kép motívumait nézve, hanem annak keretét is, mely a bajai Duna-híd imitációja, Takács Zoltán, nyírteleki ezermester barátom jóvoltából.

BAJA ÉS A PINK FLOYD 1980 TELÉN - The Wall: The Thin Ice - olaj-fatábla, 70 x 100 cm, 2000., vas keret

A későbbi években ismét ellátogattam a vízparti, halak és halászlé nevezetes városába, hogy élményeket, hangulatokat gyűjtsek egy komplett festészeti anyaghoz. Bajai kiállításomra készülve meg is festettem a kollekciót, melyből bemutatok párat.

DUNAI FÉNYEK - olaj-farost, 50 x 70 cm, 2006.

ÁRTÉR - olaj-farost, 40 x 30 cm, 2006.

ÓDON HANGULAT - olaj-kerámia, 33,5 x 33,5 cm, 2006.

Baját Ynda alkonyati művével hagyjuk el. 2010 táján próbálkozott lányom autós festészeti ötletekkel. Utcánkban lakott annak idején egy karosszériás, aki Fehérváron egy BMW szalonban dolgozott. Ő hozott Yndának egy BMW hátsó ajtót, melyet festésre előkészítve adott át neki, hogy alkosson rá valami szép képet, s megpróbálja népszerűsíteni az autóra történő, kézi (NEM szórópisztolyos) festészetet, hátha néhány, valóban igényes autómániás ráizgul erre az egyedi lehetőségre, s megrendelések érkeznek Yndához. A kép elkészült, az ajtó elhelyezkedett a megfelelő vitrinben, de senki sem jelentkezett, hogy kellene neki hasonló. Hazahoztuk, klasszikus festményt csinálva belőle körbevágtam, és egy szép, barokkos, ovális keretbe helyeztük. Autóajtóra festett mivoltát csak az autókon szokásos, túlzottan fényes lakk hirdeti. A kép ma is Ynda műtermének egyik legszebb darabja.

A DUNA BAJÁNÁL - olaj-BMW ajtó, 50 x 70 cm, 2011.

A Kiskunságot végül ismét a dunaföldvári híd két oldalán található ártér élményeivel hagyjuk el, hogy hazaérve egy távolabbi megyébe, Borsodba látogassunk el legközelebb.

KORATAVASZ - olaj-farost, 50 x 60 cm, 2006.

Kapcsolódó írásunk:

Festői kirándulás Vas megyében a festészet Kodály Zoltánjával

2021.02.19. - 00:15 | Levy

„Te Levy! Ezek a cserepek kultúrtörténeti dokumentumok! Amikor már eltűnnek ezek a házak, a festményeiden megmaradnak! Ezeket rusztikus étkezők falába is be lehet építeni!" - kiáltott fel a reveláció örömétől csodálkozva szomszédasszonyom Siófokon - mert mielőtt Vas megyébe költöztem volna, ott éltem.

 

Festői kirándulás Veszprém megyében

2021.02.22. - 07:15 | Levy

Somogyban töltöttem életem első 60 évét. Vasba költözésem azonban Veszprém megyén át haladt.

 

 

 

Festői kirándulás Somogyban

2021.02.24. - 00:15 | Levy

Kortárs festőnk, Levy alkotásaival barangolunk végig Somogy megyén, bemutatva tájainak változatosságát, archaikus épületeit.

 

 

 

Festői kirándulás Tolnában - A rozsdás megye

2021.02.26. - 07:30 | Levy

Tolna megyei látogatásom kálváriás történettel kezdődött egy borongós, hűvös tavaszi napon, 1979. április 7-én. A Szekszárdon magasodó Kálvária-dombon találkoztam ugyanis azzal az akkor még óvónő lánnyal, aki hívásomra feljött oda hozzám, de mivel két hónapig tartó kapcsolatunk után elküldött, öt évre elhagytam, nem csak Szekszárdot, de egész Tolna megyét is.

 

Festői kirándulás Fejér megyében, ahol Levy született

2021.03.03. - 07:15 | Levy

És miután Levy megszületett Fehérváron... - aszitte', hogy öccse, Csongor takarékra teszi magát, amikor Kislángra költözött, de nem így történt. A természettudományos érdeklődésű Csongi mikroszkópot, vegyszereket vásárolt, majd dobfelszerelést, szintetizátort, kántornak szegődött, ám ami lényegesebb, festőművész lett.