greCSÓKOLlár - Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László zenés irodalmi estje a Szerda Esti Akusztikon

Képgaléria megtekintése2021.08.12. - 16:00 | Misel

greCSÓKOLlár - Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László zenés irodalmi estje a Szerda Esti Akusztikon

Kollár-Klemencz László, a dalszerző, szövegíró, frontember és Grecsó Krisztián, a sokkötetes író, színpadi szerző közös zenés irodalmi estje megmutatta, hogy az igényes, magas nívójú kortárs művészet is lehet magával ragadóan élvezetes.

Csodás, langyos nyári este van. Az ember alig akarja elhinni, hogy már augusztus van. A szombathelyi Agora udvarán szépen gyülekeznek a nézők, és töltik meg az árnyas fák alá kihelyezett székeket. Egy zenés-irodalmi est meghallgatásának vágya hozta ide őket, ahogy minket is, Grecsó Krisztián és Kollár - Klemencz László előadására.

Mindketten igen sokoldalú alkotók. Grecsó Krisztián József Attila - díjas író, költő, dalszerző, az Élet és Irodalom szerkesztője, és amire a legbüszkébb: apa és férj. Ez a két tény, és a vidékről indulás jelen van minden művében, mint meghatározó élmény. A diákkori, majd a későbbi versek után jött a próza, ami a Pletykaanyu kötettel meghozta számára az ismertséget is. Azóta számtalan művet írt már, a 2019-ben megjelent Verából színházi előadás is készült, és mindmáig ott van a könyveladási listák elején. A tavalyi szomorú év bezártsága alatt sem tétlenkedett. Két kötete is megjelent, és apa lévén, az egyik egy verseskönyv - talán nem csak gyerekeknek: Magamról többet és Belefér egy pici szívbe. Mindezek mellett rendszeresen ír az egyik legnépszerűbb lapba, a Nők lapjába, mint régi munkatárs. Állandó résztvevője a Rájátszás formációnak is, ahol irodalmárok és zenészek együtt adják elő műveiket, és az est folyamán mi is hallhattunk néhányat a repertoárjukból. Írói, szerkesztői munkája és a család mellett szakít időt, és szívesen megy el író-olvasó találkozókra, vagy, mint ezen az estén is, boldogan lép fel más alkotókkal - mindannyiunk örömére.

Kollár-Klemencz László talán zenészként ismertebb, mint íróként, bár több könyve is megjelent: Felhős - Kistehén, Miért távolodnak a dolgok vagy A műanyag kerti székek élete. Ő is az az alkotó ember, aki nem elégszik meg azzal, hogy egy műfajon belül maradjon. Amellett, hogy dalszerző, énekese a népszerű Kistehén zenekarnak, filmezik, rendez, ír, állandó résztvevője a Rájátszásnak, és a sor még folytatódhat. Neki is erős a kötődése a vidékhez, vagy inkább talán úgy fogalmazhatnék, a természethez. Talán kevesen tudják róla, hogy tájépítészként végzett, és jelenleg egy Szentendre közeli tanyán él, ahol számtalan állat és közösségi program várja az ide ellátogatókat. A zenéhez régi, családi hagyomány fűzi - ahogy fogalmaz, már az ükapjának a nagyapja is zenész volt- és most dolgozik egy olyan, nagyobb lélegzetű művön, amiben ezt a családtörténetet megírja. A címe az Öreg banda lesz, de amint befejezné, valaki, mondjuk a nővére szól, hogy még nincs kész. Mi, olvasók reméljük, hogy végül kikerül a végére a pont, és kézbe vehetjük.


A Szerda Esti Akusztikon egymást váltotta próza és megzenésített vers. Olyan hamar elrepült a körülbelül másfél óra, hogy, amikor végül elhangzott az utolsó dal, a hallgatóság még egyáltalán nem így gondolta, és sikerült is kérnünk az előadóktól még két dalt. Ahogy lelkesen hallgattam magam is a piros és zöld fények adta gyér fényben éneklő, vagy épp felolvasó művészeket, arra gondoltam, hogy a profizmus nem lenne elég: kell hozzá az előadókból áradó személyes hitelesség, a lényükből fakadó kedvesség és közvetlenség, amivel művészetüket úgy adhatják át nekünk, ahogy a magot szórjuk a földbe, hogy ott gyökeret verve kihajtson, és mi élvezhessük gyümölcseit.

A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás