Mit ünneplünk húsvétkor? - érdekességek locsolásról, tojásról és az ünnep eredetéről

2017.04.16. - 09:00 | vaskarika.hu

Mit ünneplünk húsvétkor? - érdekességek locsolásról, tojásról és az ünnep eredetéről

Tudta-e a T. Olvasó, hogy a húsvétot a Hold aktuális állásából, a húsvétképlettel lehet kiszámolni, hogy kedden a lányoknak kell(ene) locsolniuk, hogy a feltámadás napján a napfelkeltét is többen megnézik, s hogy a húsvéti nyúl a termékenység szimbólumaként került be az ünnepi szertartásba?

A hosszú tél után végre itt vannak a melengető napsugarak. Ilyen időben nagy kedvvel készülődhetünk a húsvétra. A készülődéshez azonban elengedhetetlen az ünnep eredete. Jó tudni mit ünneplünk ilyenkor.

Ez az alkalom Jézus Krisztus feltámadásának ünnepe, ami egyben a keresztényeknél a legfontosabb ünnepek közé tartozik. A húsvétot a niceai zsinat döntéseként a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte után az első vasárnap tartják. Ezt mindig a Hold aktuális állásából tudják kiszámolni, ami azt eredményezi, hogy ez egy mozgó ünnep, vagyis nem mindig esik ugyanarra a napra, napokra, mint az előző években. Ha kíváncsiak a kiszámolási módszerre, üssék be a keresőbe, hogy húsvétképlet.

Jézust pénteken keresztre feszítették, majd az ezt követő harmadik napon, vasárnap támadt fel. Ezt előzi meg a negyven napos böjt, mely egyfajta közösségvállalás Jézusért, amiért lemondott saját életéről az emberiségért. A böjt utolsó hete a nagyhét, ami a virágvasárnappal kezdődik, mely pedig a bevonulás napja. Nagycsütörtök az utolsó vacsora napja, nagypéntek a keresztre feszítésé. Ez egyben a gyászünnep is. Ezt követi a feltámadás jegyében a nagyszombat. Ehhez a naphoz tartoznak a következő ételek: tojás, bárány, kalács. Másnap, Húsvét vasárnap pedig maga a feltámadás napja. Ekkor sokan még a napfelkeltét is megnézik.

Húsvét ünnepéhez tartozik a mindenki által ismert hagyomány, a locsolkodás. Ki szódásszifonnal, ki kölnivel - ugye ismerős? Húsvét hétfőn a fiúk meglocsolják a lányokat, cserébe pedig tojást kapnak. De tudják-e hogy kedden viszont a lányoknak kell(ene) locsolniuk, ha a hagyományokat vesszük alapul? A víz tisztító erővel bír, a kereszteléshez is kapcsolódik.

A húsvéti nyúl eredete a 16. századi Németországba vezethető vissza, ahol a termékenység szimbólumaként került be az ünnepi szertartásba, mivel a nyulak sok utódot nevelnek fel.

A húsvéti tojás körül is találunk hagyományokat: a lényege, hogy a fiúgyermekek locsolkodásért tojást kapnak keresztszüleiktől. A kapott tojásokat párosával összeütik, akié összetörik, az a vesztes. A tojás egyébként az élet és az újjászületés jelképe. Egy felfogás szerint a tojáshéj az Ószövetséget, belseje pedig az Újszövetséget jelképezi.

A tojás piros színéről a körmendiek úgy nyilatkoznak, mikor keresztre feszítették Jézust, egy asszony odament hozzá, kinek a kosara tele volt tojásokkal. Mikor elkezdett imádkozni, ráesett egy csepp vér, mitől az egész tojás piros lett. Ezért festik húsvétkor a tojást pirosra.

A hagyományok ismeretében, kinek piros tojást, kinek sok (szódás) locsólot kívánunk!

Kellemes ünnepeket kívánunk minden kedves Olvasónknak!

Új hozzászólás