Rejtett kincsek Vas megyében - Öt izgalmas felfedezés, öt érdekes történet III.

2021.12.27. - 07:00 | Büki László 'Harlequin'

Rejtett kincsek Vas megyében - Öt izgalmas felfedezés, öt érdekes történet III.

Olyan Vas megyei helyeket, épületeket, gyűjteményeket és turisztikai érdekességeket mutatunk be, amik kulturális vagy örökségturisztikai szempontból fontosak, ám kevésbé vannak "szem előtt" vagy a közérdeklődés fókuszában. Sorozatunk harmadik része.

A sorokpolányi Szapáry-mauzóleum

A sorokpolányi kastélyt és a birtokot 1890-es években a Szapáry család vásárolta meg a mauzóleummal együtt, amelyet azóta Szapáry-mauzóleumnak is neveznek. 1910-ben a Szapáry család kénytelen volt megválni kastélyától és birtokaitól. Szapáry Pál, gróf nagyvilági élete híres vadászatai apasztották a család birtokát. A Szapáryakat Gött Gyula követte a birtoklásban, pár év eltelte után, 1916-ban Gött Gyulától báró Haupt Buchenrode István vásárolta meg. A kastélyt és a hozzátartozó birtokot 1945-ig meg is tartotta. A kastély bútorzatát 1945-ben elszállította Ausztriába. A kastélyt Mikos László építtette az 1850-es évek körül neobarokk stílusban. A kastély a neobarokk építőművészet egyik remeke volt Vasvármegyében. A Mikos család birtokát és kastélyát nagy gonddal, szorgalommal bővítette és gyarapította. 1878-ban építette a Mikos család a sorokpolányi mauzóleumot, neoreneszánsz stílusban. Az építő Brenner János építőmester volt.

Az épület 1880-ban készült, neoreneszánsz stílusban, görögkereszt alaprajzú, centrális építmény. A bejárati homlokzat hat előlépcsőn álló négy ión oszlopból, felette timpanonból áll. A timpanonban a Szapáry család kőcímere látható. Tengelyében egy félköríves bejárati kapuzat, míg a két oldalon egy-egy félköríves, üres szoborfülke. Homlokzatai kváder-motívumosak, lizénás tagolással. A kupoladobon, az egyenes záródású lizénákkal közrefogott ablakok felett füzérdíszes főpárkány van.

A tiszta térhatású belső teret kompozit oszlopok tagolják, ezek tartják a kazettás kupolát. A kupoladob belső oldalán konzolos, tojássoros, gazdag párkányok láthatók, felette rozettás mennyezettel. A kereszt szárainak metsződésében négy félkaréjos fülke látható, valószínűleg szoborfülke céljára készültek. A sírhelyek a görögkereszt szárainak falszerkezetébe vannak rejtve. A ravatalozó célját szolgáló mauzóleum kora építészetének szép példája. /Forrás: nyugat.hu/

A műemléki védettségű épület jelenleg nagyon rossz, elhanyagolt állapotban van, nem látogatható. 


A Nicki Műgát és a Rába Természetház

A Rába Nick községnél két ágra szakad: a Nagy-Rábára és a Kis-Rábára. Ezen részén található a nicki duzzasztómű, vagy ahogy arrafele mondják: a nicki gát vagy műgát.

Nick község határában 1932-re felépült Magyarország első nyerges gátja.1933 nyarán már folyamatosan üzemelt a duzzasztómű, melyet három 24 m széles nyílással és mélyküszöbű, 10 m széles hordalék-leeresztő nyílással alakítottak ki. Ahogy haladunk a gát mentén feltűnik egy különleges tárgy az út mellet: a nyerges gát szerkezete. Josef Pfletschinger bécsi mérnök készítette el a nyerges gát, valamint az utófenék, az úgynevezett Pfletschinger-pad terveit. A Nicki Műgátat mindig karbantartották, voltak időszakok, amikor teljes felújítást végeztek rajta és a környékén.

A gát megépítése és működése óta sokan kirándulnak ide, horgásznak itt, vagy csak gyönyörködnek a tájban. Tagadhatatlanul turistalátványosság lett a helyből. Messzebbről is csodájára járnak az építménynek és környezetének, csenddel és nyugalommal találkozik itt az ember.  

A nicki duzzasztóműtől pár km-re található a Rába Természetház. Az egykori vasúti megálló mára igazi Paradicsom lett a természetet kedvelő gyerekeknek és felnőtteknek számára. A Rába Természetház Nick határában található, a Rába és a régi vasútvonal mentén.

1979-ig őrházként és vasúti megállóhelyként funkcionált. Ahogy elhagyták a helyett, úgy kezdte a természet visszafoglalni a területet. Az épülethez nem vezetnek elektromos, illetve távközlési kábelek sem. Információm szerint 2007-ben nyitották meg a természetházat, amiben nem csak a természettel ismerkedhetünk meg, hanem láthatunk régi képeket, tárgyakat, amik ránk maradtak a régi időkből.


A kőszegi Eitner-villa 

A Kálvária utcában áll az a szecessziós stílusú magastetős, teljesen alápincézett, villaépület, amit a Gyöngyös-patak melletti Eitner-malom tulajdonosa épített 1905-ben. Gazdag külső architektúrája és homlokzati elemei, valamint a különleges belső kiképzése miatt műemléki védelem alatt áll.

A csempeszkopácsi Szent Mihály-templom

Szombathelyről 18 kilométer, kerékpárral nagyrészt kerékpárúton közelíthetjük meg, autóval persze pillanatok alatt. Vonattal már rég nem, ahogy erről már beszámoltunk. Csempeszkopácsot fényképezni már-már közhely - képeikkel próbáltuk nem ezt erősíteni.

A települést 13. századi kis temploma teszi aktuálisan "célkeresztbe". A román stílusú templom a történelem során alakult, ékesedett, Dorfmeister által is megfestett freskóival. A falurész közepén, egy mesterséges dombra emelték az egyszerű külsejű, egyhajós, félkörzáródású szentélyű templomot, mely a román kori falusi építészet egyik legkiemelkedőbb emléke. Jelen környezetgondozásával nagyszerű példa múltunk értékőrzésére!

 

Egy eltűnt falu, Magyarbüks temetője

Magyarbüks egy elhagyott falu a magyar-osztrák határon Csákánydoroszló és Nemesmedves között. Lakói javarészt német nemzetiségűek voltak, és a háború után, mielőtt kitelepíthették volna őket és felhúzták volna a vasfüggönyt, átmenekültek minden vagyonukkal Ausztriába. Ez 75 éve volt, azóta a falu eltűnt.

1921-ben, a trianoni békeszerződés következtében a környező települések közül Karácsfa, Németbüks és két évvel később Lovászad Ausztriához kerültek, Magyarbüks pedig Magyarországon maradt. Az itt élők, akik szinte teljes egészében német anyanyelvűek voltak, továbbra is a karácsfai plébániához tartoztak.

1946 májusában a német nemzetiségű lakosok a kitelepítések elől menekülve önként, egyetlen éjszaka alatt hagyták el házaikat, és szöktek át a határon szomszédos a Németbüksre (Deutsch Bieling). Ezután a magyaroknak sem igen volt maradásuk, a többség Csákánydoroszlóra költözött. A legutolsó magyarbüksi lakos, Tóth Rozália 1958-ig élt itt.

Mára a házakból szinte semmi sem látszik, hiszen azokat lebontották. Ami megközelíthető: a vízimalom maradványai és a temető. Van egy vaddisznóskert is, ami el van kerítve, maga a falu egykor ezen a kerítésen belül volt. A temetője viszont kívül van, elszórtan sírkövekkel, egy kőkeresztettel, darabokra hullott Krisztussal, valamint egy kopjafával, amin 17 név szerepel. A parkosított kis temetőben két pad is van, akár a turistáknak pihenőként, akár a lelki lecsendesüléshez.

A sorozat előző részei:

Rejtett kincsek Vas megyében - Öt izgalmas felfedezés, öt érdekes történet

2021.03.16. - 07:15 | Büki László 'Harlequin'

Rejtett kincsek Vas megyében - Öt izgalmas felfedezés, öt érdekes történet

Olyan Vas megyei helyeket, épületeket, gyűjteményeket és turisztikai érdekességeket mutatunk be, amik kulturális vagy örökségturisztikai szempontból fontosak, ám kevésbé vannak "szem előtt" vagy a közérdeklődés fókuszában. Sorozatunk első része.

 

 

Rejtett kincsek Vas megyében - Öt izgalmas felfedezés, öt érdekes történet II.

2021.04.04. - 00:35 | Büki László 'Harlequin'

Rejtett kincsek Vas megyében - Öt izgalmas felfedezés, öt érdekes történet II.

Olyan Vas megyei helyeket, épületeket, gyűjteményeket és turisztikai érdekességeket mutatunk be, amik kulturális vagy örökségturisztikai szempontból fontosak, ám kevésbé vannak "szem előtt" vagy a közérdeklődés fókuszában. Sorozatunk második része.

Új hozzászólás