„Egy könyvtár állományát vagy akár egy színház teljes évadát le lehet cserélni, de kulturális tárgyi örökségünk egyedi és állandó. Épp ezért a közgyűjteményeken belül a múzeumoknak kiemelt szerepük van, hiszen ezt a felbecsülhetetlen értéket ők gondozzák" - mondta el Demeter Szilárd, a Magyar Géniusz Program kuratóriumi elnöke és a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója április 21-én délelőtt a projekt indításaként megtartott sajtótájékoztatón.

A programot egyrészt ez a gondolat hívta életre, másrészt az a kormányzati törekvés, hogy a kultúra Budapest-központúságának csökkentése érdekében a vidéki múzeumok és az intézményekben zajló munka végre nagyobb hangsúlyt és elismerést kaphasson. A program nem titkolt célja ezentúl az, hogy hasson a globalizációs hatások ellen, s erősítse a nemzeti kulturális identitásunkat. „Szeretnénk, hogy minden magyar, éljen bárhol is, büszke lenne nemzeti örökségünkre és kulturális identitására, s ha bemegy egy múzeumba, mindenképp jobb magyarként hagyja el azt" - tette hozzá Demeter Szilárd.

A programot koordináló Magyar Vidéki Múzeumok Szövetsége a vidéki muzeológia társadalmi elismertségéért, a vidéki múzeumügy szakmai korszerűsítéséért, megújításáért dolgozó szervezet. „Több mint száz intézményi tagunk között mintegy harminc határon túli, így ezzel a „magyar vidéki múzeum" fogalmát határokon átívelő nemzeti eszmévé tudjuk emelni. Egyesületünket a szakmai érdekeken túl a baráti kapcsolódások és közös célok tartják össze" - mondta a sajtótájékoztatón Csapláros Andrea, az MVMSZ elnöke, a kiállítás főkurátora.

A magyar kulturális örökség tekintélyes részét a vidéki múzeumok őrzik, mely mennyiségét és értékét tekintve is páratlan. Ezen műtárgyakat azonban többnyire csak a helyben élők ismerik, ritkán utazunk akár egy Mednyászky festményért vagy a Sisi relikviákért több száz kilométert. E gondolat mentén kezdeményezte a szövetség annak az ötletnek a megvalósítását, hogy a vidék legreprezentatívabb tárgyai egy nagyszabású tárlaton megmutatkozhassanak. A téma forradalmian új, hiszen a vidék eme reprezentatív műtárgyanyagát még soha egy helyen és egy időben nem láthattuk. A Magyar Géniusz vándorkiállítás az adott településre, múzeumra leginkább jellemző műtárgyakat vonultatja fel.

67 intézmény 154 darab, történeti, régészeti, néprajzi és művészettörténeti műtárgya mesél a látogatónak az elmúlt két évezredről. A tárlat 2022 áprilisában indul Kecskemétről, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után végül Budapestre érkezik 2023 év végén.
A géniusz mögött rejlő értéket maguk a műtárgyat felajánló múzeumok határozták meg, mely képviseli az intézményt, a települést, annak történelmi és kulturális múltját.

„Volt, aki anyagi értéke vagy épp eszmei mondanivalója alapján ajánlott tárgyat, s volt, aki a legelső beleltározott műtárgyával vagy egy évszázados sztereotípia által definiálta önmagát. Így kerülhetett egy kiállításba Erkel arany koszorúja, a salgótarjáni 56-os sortűz áldozatának véráztatta inge, egy csornai faragott borotvatok és a makói hagymástalicska" - részletezte a tárlat kínálatát dr. Végh Katalin, a Magyar Géniusz Program vezetője, az MVMSZ ügyvezetője és a kiállítás főkurátora.

A kiállításnak nem csak a létrejötte forradalmi, de látványmegoldásai tekintetében is újszerűségre törekedett. A rendkívül heterogén tárgyanyag úgy került kontextusba, hogy miközben külön-külön is megőrzik saját történetüket, egymással is beszélgetnek. Nem könnyű feladat a mai kor emberének egekbe tolódott ingerküszöbét múzeumi eszközökkel elérni, de a Magyar Géniusz vándorkiállítás koncepciójában és látványelemeiben is kísérletet tesz erre. „Épp ezért csempésztük a paraszti kultúra tárgyait pláza-enteriőrbe, a kalocsai paprikatermesztés évszázados hagyományát pedig neoncsövekkel, a cifraszűrt kapucnis melegítőre felöltve szeretnénk értelmezni és akár újraértelmezni" - mondta el dr. Végh Katalin.

A vándortárlat létrehozásán és országos bemutatásán túl, a Magyar Géniusz program pályázat keretében közel 3 milliárd forint anyagi támogatást nyújt a vidéki muzeális intézmények számára. A megpályázott keretből a múzeumok értékeik kidomborítására vadonatúj időszaki és állandó tárlatokat hozhatnak létre. Emellett tudományos kutatásokat végezhetnek, konferenciákat, tanulmányutakat szervezhetnek helyi közösségük javát szolgálva. Ennek eredményeképp 38 állandó és 26 időszaki kiállítás valósulhat meg a jövőben, s az ideiglenes kollégium döntése alapján 39 tudományos kutatás kapott zöld utat.

A Magyar Géniusz Program e két, nagyívű programelemével nem csak a nemzeti identitást növeli és a patrióta szellemiséget erősíti, de a vidék megtartó erejét és szerethetőségét is támogatja. A magyarság kultúrkincseit ugyanis a főváros és a vidék együttesen tudja megmutatni és tovább éltetni, ahogy a program mottója is üzeni:

„Bárkié is a dicsőség,
A hazáé a haszon!"
(Petőfi Sándor)