Szomolya fölött, a Vén-hegy nyugati lejtőjén kemény anyagú, meredek oldalú sziklakúpok csúcsosodnak, falaikba apró fülkék mélyülnek: ez Magyarország legtöbb fülkével (117 db) rendelkező kaptárkő-csoportja. Az itt látható nyolc nagyobb, fülkés sziklára, kőkúpra tagolódó riolittufa vonulat a közeli borospincék, barlanglakások, és számos egyéb faragott üreggel egyetemben a helyi emberek és a jól alakítható tufás kőzetek közös történelméről mesélnek. Csak míg a többiről pontosan tudjuk, mi célt szolgáltak, a kaptárkövek eredeti rendeltetése, készítőik kiléte, sőt, a fülkék kora máig tisztázatlan.

A szomolyai kaptárkövek megismerésére egy jól kiépített bemutatóterületen nyílik lehetőség, ahol információs táblák segítenek eligazodni a térség mozgalmas földtörténetében.  A domborzati viszonyok miatt, illetve a sziklatömbök védelme érdekében korlátok közé zárt fémjárda, számos lépcső és terasz kalauzol végig a 2019-ben megújult Kaptárkő tanösvényen.

Amint a lépcsőket taposva érezzük és látjuk is, meredek lejtőn járunk - ezt részben az 1958-ban kezdődött kőbányászat alakította ilyenné (főként a bemutatóhely keleti felén). Tiltakozások hatására szerencsére két évvel később védetté nyilvánították a területet, így biztosították a kaptárkövek fennmaradását. Rögtön az első jobbkanyar után szembetaláljuk magunkat egy méretes kaptárkővel. Hiába hívták e csúcsos kősüvegeket ördögtoronynak, kecskekőnek vagy ablakoskőnek, esetleg kősárkányoknak is, időtállónak végül a méhészetből származó név bizonyult.

Hogy a sziklakúpok üregei mi célt szolgáltak, arra biztos magyarázat nincs, be kell érnünk a feltételezésekkel, melyek egyikét sem sikerült teljes mértékben igazolni. Az első kőtorony oldalában máris megfigyelhetjük azokat a kis vésett fülkéket, amik bizonyosan emberi beavatkozásra utalnak, de rendeltetésük kérdéses (a Bükkalján összesen 82 kaptárkő található, rajtuk 479 fülke mélyül). Utóbbiak peremén keret fut körbe, melybe fedelet helyezhettek, amit lyukakba vert ékekkel rögzítettek.

Sok helyen egy olyan járat nyoma is megfigyelhető, amit a méhészkedéssel hoznak összefüggésbe: állítólag ezen keresztül közlekedtek a rovarok. Ám a Kárpát-medencében sziklaméhészetről nem ismeretesek feljegyzések, Eger környékén is csak a szájhagyomány említette, hogy a törökök erre használták volna ezeket a sziklákat. A kutatók ennek nem lelték bizonyítékát, és azt is furcsállják, hogy a török hazatérése után hirtelen megszűnt ez a tevékenység. Az első kanyarban látható kaptárkő egyik fülkéjének hossztengelye pedig oly ferde, hogy az állítólag megkérdőjelezi a méhészet lehetőségét.

A természet folyamatairól szerencsére biztosabbat tudunk: a kaptárköveket a vízerózió bontotta ki puhább fedőrétegeik alól. Némi lépcsőzéssel lefelé tartunk, és már a következő sziklahalmot bámulhatjuk. Ez egy törésekkel, szűk hasadékokkal szabdalt kőcsoport, rajta jól tanulmányozhatók a fülkék oldalába vájt furatok, amiket egyesek a méhek röpnyílásainak tartanak. Ha továbbindulunk a rámpán, hamarosan a bemutatóterület aljára vezető lépcsőkhöz érkezünk, lent egy réten szerény pihenőhelyet alakítottak ki.

Az elágazásnál magasodik a következő kaptárkő, melynek tövében ásatások során 14-15. századi kerámiatöredékeket találtak. Némely elméletek szerint már jóval régebben, a vaskorban használták a fülkéket, méghozzá szakrális célokra. Vélték már kelta törzsek urnatemetkezési helyeinek is őket (Eger környékén sokáig élt a szájhagyomány, miszerint egy pogánylázadás elesett vezéreinek hamvait helyezték itt el), ahogy áldozóhelyeknek és bálványtartóknak is.

Némi lépcsőzés következik, és a legnagyobb kaptárkővel nézhetünk szembe: a Királyszékeként emlegetett példány a legek sziklakúpja. Rajta található a legmagasabb (112 cm magas) és a legtöbb (48) fülke, de talán ez a legékesebb is. Búbos kemencéhez hasonlító nagyobb kúpra és több kisebb kúpra tagolódik, hasadéka is saját nevet kapott, ez a Kutyaszorító. Feltűnően sok a nagyméretű fülke: a nyílásmagasságuk általában 60 cm fölött van, nem egy meghaladja a 80, sőt a 90 cm-t is. 

Szomolya központjából a P▲ jelzést követve másfél km-es sétával érjük el a területet, amit egy óra alatt kényelmesen bejárhatunk. Érdemes összekötni a kirándulást a szomolyai Tájház meglátogatásával, illetve a Nagyvölgy-tetői-kilátó felkeresésével. Forrás: termeszetjaro.hu

Kapcsolódó írásunk:

Kirándulástippek: a noszvaji barlanglakások

2022.04.18. - 00:30 | vaskarika.hu - Fotók: Büki László 'Harlequin'

Noszvaj barlanglakásai igazi bakancslistás úticélok. A legrégebbi barlangokat az 1600-as években mélyítették ki, de a legtöbb a 19. századból származik. Noszvajon volt olyan időszak, amikor a lakosság 30%-a élt ilyen lakásokban. Barlanglakás- és kaptárkőtúránk első része.