Kirándulástippek: Regéc bakancslistás vára

Képgaléria megtekintése2022.09.20. - 10:20 | Büki László

Kirándulástippek: Regéc bakancslistás vára

Regéc várának romjai közt szinte tapintható a csatáktól terhelt történelem lehelete, míg a helyreállított reneszánsz palotaszárny falai között a főúri pompát bemutató élményalapú kiállítás fogadja a látogatót. A Zempléni-hegység egyik legnépszerűbb kirándulóhelye egy vulkáni kúpon áll, és egykor II. Rákóczi Ferenc otthona volt.

A Regéci vár egy 1300 körül épült erősség a Zempléni-hegység középső részén. I. Lipót császár rendelete értelmében Caprara generális a várat 1686-ban leromboltatta, azóta csak a romjai állnak.  

Regéc nevét, ami szláv eredetű és szarv, földnyelv a jelentése 1298-ban említik először, megemlékezve arról, hogy a Baksa nemzetségbeli Simon fia György Regéc alatt ütközött meg 1285-ben egy, az úgynevezett második tatárjárás során az országra törő tatárok egyik seregével, azonban valószínű, hogy a csata csak a Regéc nevű hegy alatt zajlott, vár akkor még itt nem állt. Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a 13-14. század fordulója körül.

I. Rákóczi György unokája I. Rákóczi Ferenc, választott erdélyi fejedelem, az ország egyik leggazdagabb főura 1666 tavaszán feleségül vette Zrínyi Ilonát. A Wesselényi-összeesküvés leleplezése után I. Rákóczi Ferenc anyja, Báthory Zsófia a jezsuiták közreműködésével kegyelmet könyörgött ki fia számára. I. Rákóczi Ferenc életben maradt ugyan, de a császári kegyelemnek nagy ára volt. Négyszázezer forint váltság mellett a Rákóczi várakba császári őrséget kellett fogadni. Zrínyi Ilona aggódva érdeklődött ezután egyik levelében, hogy Regécet nem vették-e fel az „elhányandó várak" jegyzékébe. Ekkor nem csak a gazda, de a vár is kegyelmet kapott. 1676. március 27-én megszületett II. Rákóczi Ferenc, a csecsemő még nem volt 4 hónapos, amikor meghalt édesapja, I. Rákóczi Ferenc. Ezt követően Zrínyi Ilona gyermekei gyámjának jelentette ki magát, átvette az örökös főispáni méltósággal járó teendőket. 1677-ben érkezett gyermekeivel Regécre, ahol II. Rákóczi Ferenc gyermekkorának első éveit élte. Itt szerezte meg latin tudásának alapjait, itt ismerkedett hazája történelmével.


1683 májusában Regécen szervezték a felső-magyarországi hadellátó központot, Szirmay Miklós várkapitány gondoskodott róla, hogy Regéc várának pincéi tele legyenek. Zrínyi Ilona ebben az időben itt élt, irányította a vásárlásokat, a várbéli munkát, készítette a zászlókat a nyári nagy hadjáratra. 1685-ben döntő támadásra készültek a császáriak a kuruc seregek ellen, ezért Thököly élelemmel és hadi néppel szerelte fel Regécet. Nem sokkal ezt követően Thökölyt a váradi pasa elfogatta, a kurucok a török ellen küzdő csapatok soraiba álltak, így 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is kaput nyitott, azzal a feltétellel, hogy a császáriak oda nem vonulnak be. Nem így történt, Caprara generális a császári rendelet értelmében a várat 1686-ban leromboltatta. Tőből feldúlatott s kiforgattatott a német által.

Regéc várának hadi jelentősége a Rákóczi-szabadságharc idején már nem volt, az 1701-ben készült jelentés szerint kijavítása aligha lehetséges. A vár ugyan már nem szolgálta az 1703-ban kezdődő szabadságharcot, viszont a regéci uradalom összes javaival annál inkább. A szabadságharcot 1711-ben leverték, ezt követően 1715-ben a Rákóczi javakat elkobozták, így Regéc rövid ideig a kamara kezébe került. 150 000 forint kegyadomány fejében 1720-ban Trautsohn Donát Lipót osztrák herceg tulajdonába kerül a regéci uradalom, aki a birtokkal nem sokat törődött.

Az egykor oly dicső vár elpusztított falaiból származó kövek jelentős részét a környékbeli lakosok - rengeteg más várrom építőanyagához hasonlóan - széthordták saját házaik építéséhez. A Trautsohn család örökös nélkül kihalt, így a regéci uradalom visszaszállt a kamarára, mely 30 évig gazdálkodott rajta.


1806-ban részben csere, részben királyi adomány címén Bretzenheim Ágost Károly osztrák birodalmi herceg lett az új tulajdonos. A herceg haláláig bérlők gazdálkodtak az uradalmon, a vár gazzal benőtt romjait már csak kirándulók látogatták. 1823-ban az ifjabb Bretzenheim saját kézbe vette az uradalom gazdálkodásának irányítását. A regéci előnevet kapott Bretzenheim Ferdinánd 1855-ben meghalt, az uradalmat felesége - Schwarzenberg Karolina - és annak leánytestvérei örökölték. Ismételt öröklések és eladások következtében az uradalom fokozatosan elaprózódott, széthullott. Az egykori uradalmi központ, a regéci vár a Károlyi család tulajdonába került, a gróf utasítására helyeztek el 1936-ban először emléktáblát az északi torony falán. Emléktáblát azóta többször is elhelyeztek a várban, de mára egy sem maradt meg ezekből, köszönhetően a vandáloknak.

1949-ben a várat államosították, ám az osztrák főurakhoz hasonlóan a Magyar Állam sem bizonyult gondos gazdának, hiszen az ezt követő ötven év alatt semmit nem tett a magyar történelem e jelentős műemlékének érdekében. A 20. század második felében leginkább csak bozótirtás folyt a vár területén, legutóbb a 80-as évek második felében, ekkor a Bükki Nemzeti Park és az Északerdő Rt. szervezésében. Az első, részben civil szervezésű, amatőr régésztáborok is ez utóbbi időszakban jelentek meg a vár körül.

Tavaly a regéci vár több helyen párkánymagasságig fennmaradt, romos keleti reneszánsz palotaszárnyát hagyományos falazási technikával, a pincétől a tetőzetig kiegészítették, és falai között megnyílt a „Főúri pompa a várfalak között" című interaktív, élményalapú kiállítás. A hiteles források, egykori várleltárak alapján rekonstruált termeken végighaladva betekintést nyerünk a főnemesi családok és a vár népének 16-17. századi otthonába, mindennapjaiba. A főúri környezetet bemutató enteriőrök, a reneszánsz palotaszárny falai között felcsendülő korabeli zene a letölthető többnyelvű applikációk révén mélyebben megismerhetők. Az élményt illatok - rózsamuskátli és levendula -, valamint megfogható, kipróbálható tárgyak teszik teljessé.

A földszinten megtekinthető a déli és az északi sáfárház, a fehér sütőház és az ecetesház, amelyekben az élelmiszer feldolgozása és raktározása történt. Magyarország első reneszánsz babaháza is itt kapott helyet, ez II. Rákóczi Ferenc fejedelem regéci gyermekéveit idézi fel. Az emeleten, a régi ebédlőpalotában a 17. századi ebédlőterem rekonstruált korhű berendezése látható, a „virágos kék szenelő bolt"-ban, azaz Alaghy János várúr egykori szobájában Vergilius-idézetes kandallópárkány került visszaépítésre és kiegészítésre, a leányasszonyok házában pedig a várúrnő lakótere ismerhető meg hímzett textíliákkal, ruhákkal, míves bútorokkal.

Forrás: wikipedia; MTI

Megközelítés:

Gyalog: Regécről a templomtól nem messze kanyarodik balra a főútról a kék és a piros jelzésű út, innen 2,5 km után az egyre emelkedő, jól jelzett turistaúton érünk fel a várba. Mogyoróskáról a kék jelzésen fél óra sétával jutunk a várhoz. A kéktúra útvonala elvisz a vár mellett, így figyeljünk arra, hogy az alpesi házikó után balra egy meredek, piros és kék L jelzésű erdei úton haladjunk (kb 150-200m), aminek a végén jobbra kanyarodva hamarosan elénk tárul a vár.

Autóval: a településen táblák jelzik a vár felé vezető, jobbra leágazó kis, keskeny utat. Az erdei murvás út egészen a vár aljáig felvisz, azonban főleg a második fele kissé nehezen járható, érdemes a közbenső két parkolóhely valamelyikénél hagyni a kocsit, és gyalog folytatni az utat.


A hírhez tartozó képgaléria

Új hozzászólás