Papírkivágás technikájával készült el, és a rendezők mozgatásával kelt életre Frakk, Lukrécia és Szerénke, valamint Károly Bácsi és Irma néni. A Frakk, a macskák réme szereplőinek történetein generációk nőttek fel az elmúlt fél évszázadban, miközben olyan legendás szinkronhangokat hallgathattak, mint Szabó Gyula, Schubert Éva vagy Váradi Hédi. Egy epizódszerepben Pusztaszeri Kornél is feltűnt, akit még főiskolás korában választottak ki a rajzfilmsorozat gazdátlan foxijának szerepére - minderre az M5 kulturális csatorna Librettó című műsorában emlékezett vissza.

„Hihetetlen volt az egész, hiszen a Frakk gyerekkorom meghatározó meséje volt, álmomban sem gondoltam volna, hogy egy nap az én hangomon szólal majd meg egy karaktere. Megdöbbentett, hogy ekkora sikere van, hogy felnőtt létemre még szinkronizálhatok benne, miközben a 70-es évek elején indult. Akkoriban még úgy készültek a rajzfilmek, hogy először a szinkronokat vették fel, és azok alapján tervezték meg aprólékosan, filmkockánként a jeleneteket. Így még a szájmozgás is hiteles tudott lenni" - mesélt a kulisszatitkokról a színművész, aki Pumukli, Martin Lawrence és Jackie Chan állandó magyar hangjaként is hallható.

A rajzfilm története szerint Frakk nem kedveli a két idegesítő cicát, akikkel együtt kényszerül élni, a cím mégis félrevezető, hiszen a magyar vizsla egyáltalán nem egy rémisztő macskagyilkos. A beszélő négylábúak triója egy nyugdíjas házaspárhoz - név szerint Károly bácsihoz és Vilma nénihez tartozik. Míg Károly bácsi szíve egyértelműen Frakk felé húz, Vilma néni a kiállhatatlan macskákért rajong. A lusta cicák párosa, Lukrécia és Szerénke tulajdonképpen folyamatos hadban állnak a vizslával. Ez az ősi rivalizálás a szélsőségek-, a különböző attitűdök-, illetve a nemek közti konfliktust is szimbolizálja, miközben minden korosztályt megnevettet. Frakkot Bálint Ágnes alkotta, három évadot élt meg, miután 1972-ben debütált.

Pusztaszeri Kornél szerint a rajzfilm sikere abban rejlik, hogy őszinte és emberi figurák, illetve helyzetek jelennek meg benne, és megerősíti az emberekben azt a gondolatot, amire számtalan mese épül: a jó mindig győz, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. A teljes beszélgetés újranézhető a Librettó Médiaklikk-oldalán, ahol 60 napig elérhetők a korábbi epizódok is.