A Dal idei adásfolyamát Rókusfalvy Lili mellett Fodor Imre vezeti, Freddie átigazolt az ezt megelőző műsorba, a Szerencseszombatba - nekem hiányozni fog, különösen azért, mert Freddie énekesként legalább tudott szakmailag értelmeseket kérdezni a zenészektől, Imrének így az első adásban azért eléggé érdekes dolgok kerültek ki fogai kerítésén.

A zsűriben most nincs változás, Egri Péter, Ferenczi György, Mező Misi és Wolf Kati fog véleményezni. A zsűri az adásonkénti tízből négy dalt juttat tovább, a közönség pedig alkalmanként plusz egyet. Így összesen húsz dal jut tovább a kétadásnyi elődöntőbe, ahol akusztikusan hangzanak majd el a dalok. Onnan aztán majd összesen 8 produkció mehet döntőzni, ahol már szimfonikus hangszereléssel hallhatjuk a versenyzőket és dalaikat.

A dalokat márpedig nagyrészt az adásokban fogjuk először hallani, ugyanis eddig alig-alig találtunk elérhető dalt az interneten, szóval többségében meglepetések fognak minket érni - reméljük, kellemesen. Lássuk, mit tartogatott az első élő adás!

Szirtes Dávid - Az igazi történeted
A szimpatikus, fiatal fiú kellemes, bár sablonos, a jól ismert harmóniamenetből álló popzenével érkezett, és bár élettörténete nem erre a könnyű műfajra predesztinálná, azért a dal mégis működik nálam, ez talán a szövege miatt lehet. Hallatszik, hogy mennyire izgul, de hát nem lehet egyszerű egy ilyen élő műsort elkezdeni.

HolyChicks - Víz alatt levegő
A dallal nem lenne bajom, ha normálisan hallanám, de a lendület mellett a zene sem igazán jön át a közvetítésben, a rockzenék hangosítása minden évben kritikán aluli, sajnos most is. Némi hamisságot is fel vélek fedezni az énekben. Egyébként érdemes a ritmusszekcióra figyelni, ahol ráadásul a New Level Empire-ben is zenélő Fanni basszerozik.

Varga Zsuzsa - Te beszéled a nyelvemet
Őszintén szólva nagyon kíváncsi voltam, hogy fog élőben működni ez a dal, hiszen roppant bonyolult, nehéz szerkezetű, nem az a "verze-refrén" típusú szerzemény, ráadásul énektechnikában, levegővételben, szövegbeosztásban sem egyszerű, szóval vártam, és szerintem nagyon jól sikerült - más kérdés, hogy az egyszerűbb dolgokhoz szokott közönség vajon mennyire lesz vevő egy ilyen izgalmas újdonságra? Örülök viszont, hogy a zsűri pozitívan fogadta.

Mirror - Hív még
Jó szövegű, jó háttérvokálokat használó zenekar a Mirror, telt hangzással, jó ritmusszekcióval, jól összerakott zenével, énekléssel, kis hörgéssel, és bár igazán nem szeretném semmihez hasonlítani, de itt, ezen a színpadon elkerülhetetlen az AWS-re gondolni e stílus kapcsán. Az éneken még picit lehetne gyúrni, mivel a mozgás miatt helyenként nehéz a levegővétel.

OliverFromEarth - Utoljára látni nehéz
Saját, szakítás kapcsán keletkezett verse megzenésítését adja elő a kellemes fejhangokat és szép szöveget (néha hibás prozódiával) használó Olivér. Sajnos kissé hamis, de ez előfordul (nem működő mikrofon, izgulás, stb.). Lényeg, hogy ő egy kedves, szerény, érzékeny előadó, sőt, ezek szerint költő is, aki őszintén adta elő saját megélt érzelmeit. Lehet, hogy ez valakinek talán nem tetszik, nekem még mindig szimpatikus ez a nyíltszívűség. (Az, hogy gyöngysort adtak az énekesre, tetszett, zoknit viszont nem, az már kevésbé.)

Szebényi Dániel - Vigasztaló
Zongorás, szépen felépített, jó technikával elénekelt, jó szövegű balladát hallhatunk egy remek zenész-énekestől, erős vokálszekcióval kiegészítve. Nem sok hozzáfűznivalóm lehet, ez úgy jó, ahogy van.

The Anahit - Bírom még
Kedvelem ezt a bandát, a dalban pedig pont az egyszerűsége a nagyszerű. Jó a szövege, jó a hangszerelés, jó az ének, plusz remek volt a színpadkép, illetve a koreográfia.

Escape My Shadows - Emlékezni rád
Itt viszont már lehetetlen eltekinteni az AWS-el való hasonlóságtól, különösen azért, mert pontosan ugyanaz a hangneme ennek a dalnak is, mint a Viszlát nyár-nak, a szöveges rész első két-három üteme pedig konkrétan ugyanaz a dallam (persze nyilván nem szándékosan). A zenekar fiatalokból áll, ehhez mérten még kissé küzd a "gyerekcipővel", de mindenképpen van bennük potenciál, ügyesek a gitártémák, jó az energiájuk és a kiállásuk.

aZorka - Tavasz, tél
Van az utóbbi években ez a kissé "lenyeltebb" énekstílus, kerekített e-kkel, fátyolos fejhangokkal, egyre-másra jönnek az ilyen stílusú fiatal énekesnők, szemben a masszívabb, "zsírosabb", erőteljesebb hangokkal - persze nem mondom hogy ez rossz, vagy jó, csak érdekes tendenciának tartom. Kellemes, jazzes zene, helyes szövegű, jó dal, háttérzenének bármikor el tudom képzelni. A Kőbányai Zenesuli ismét megmutatta, hogy milyen tehetséges növendékei vannak/voltak. (Az meg, hogy történetesen Lackfi János lányáról van szó, teljesen hidegen hagy, mert ezeknek az információknak szerintem semmiféle köze nincs és nem is lehet a tehetséghez, teljesítményhez.)

Kovács Áron - Lennél
Láttunk már színészeket zenélni, de műsorvezetőt énekelni ritkán - persze itt az is kiderült, hogy inkább az énekes vezet műsort, nem fordítva. A jelen dalt elvileg a lánykérése alkalmából írta Áron, ami a Wikipédia szerint valamikor 2005-ben lehetett, ez viszont nem világos, hogy hogy illik bele a 2022. augusztus utáni dalok versenykiírásába (hacsak azóta nem történt újabb leánykérés). A dal maga leginkább népdalra emlékeztet, erre erősít rá a hegedűszólam is, a kissé teátrális előadásmód pedig Áron musicalénekesi gyakorlatát is jól mutatja. A zsűri szépen ki is hozza első helyezettnek, bár én nem ezt tartottam az este legjobb dalának.

A zsűri pontszámaival továbbjutott Kovács Áron, Szebényi Dani, OliverFromEarth és Varga Zsuzsa, a közönség szavazataival pedig az Escape My Shadows jutott be a következő fordulóba.