A Gőgös Gúnár Gedeonról ezt írja egyik olvasója a moly.hu-n

„Gyerekkori kedvenc. Elsős korunkban már olvastuk ezeket a tüneményes meséket. Kellőképpen nagyok voltak a betűk, hogy megkönnyítsék az olvasást, a hosszú-rövid magánhangzókat, lehetséges helyesírási problémákat piros betűkkel jelezték. Nem volt zavaróan feltűnő, de segített... Amolyan segéd-olvasókönyvnek számított akkoriban. Gyerekeim is imádták kicsiként, most pedig unokáimnak vettem meg boldogan az új kiadást."

Varga Katalin súlyos beteg férje ápolása miatt zárkózottan élt. Otthon szerkesztett, az élet eseményeit gyerekei vitték haza számára az óvodából, iskolából, ezért is lettek karakterei - például a Barátom, Bonca, Piskóta szereplői - élő, hétköznapi, mégis az olvasóban sokáig nyomot hagyó egyéniségek.

Alkotásait egy kivételével mind írógépen írta, melyet unokája, a művészi hagyatékát dalfeldolgozásokkal tovább vivő Tarján Veronika, a Veronaki zenekar megálmodója és énekesnője őriz otthonában.

Varga Katalin 1928. március 26-án született Budapesten. Legismertebb művei gyerekirodalmi alkotások: Gőgös Gúnár Gedeon, Mosó Masa mosodája és az Én, te, ő - Kaland a szófajok birodalmában. A gyerekkönyvek mellett felnőtteknek is írt, verseskötetei mellett regényei is megjelentek. 1976-ban József Attila-díjat kapott. Közgazdásznak készült, kulturális szakember, majd szerkesztőségi munkatárs lett, 1953-tól nyugdíjazásáig a Szépirodalmi Könyvkiadónál dolgozott, ebből több mint egy évtizedet főszerkesztőként.