Életének meghatározó részében Magyarországon élt és alkotott Verancsics Faustus történetíró, humanista tudós, csanád püspöke. A XVI. század második felében veszprémi várkapitánnyá is kinevezték, ahol rengeteg inspirációt merített egyik kedves elfoglaltságához, a feltaláláshoz. A legenda szerint az ejtőernyő ötlete is itt pattant ki a fejéből: Kedvese a váralján lakott, így ki kellett találnia valamit arra az esetre, ha bekerítik őket, hogyan tud könnyen, gyorsan lejutni hozzá. Erre volt megoldás az ejtőernyő, melynek emlékét a veszprémi várnegyedben, a Hősök Kapujánál bronztábla őrzi. Verancsics egyébként számos más találmányról is említést tett, többek között a szélturbina őse is nevéhez köthető, de fejlesztett szállítóeszközöket is (például olyan hajót, mely képes a vízfolyással szemben is közlekedni).

Több millió évvel ezelőtt még a Tethys-tenger borította a területet. Ekkor ugyan embernek nyoma sem volt még, de annál több érdekes élőlény lakott itt. Ilyen volt például a kavicsfogú óriásteknős is, melynek maradványait Laczkó Dezső geológus, paleontológus fedezte fel több mint 100 évvel ezelőtt. A mókás állatoknak állít emléket a Sintér-árokban található Halagút, melyet a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület tagjai készítettek. Neve egyébként nem véletlen, fogai valóban lapos, kavics-szerű alakban, két sorban helyezkedtek el az állat állkapcsában.

Habár a város számos történelmi személynek, meghatározó eseménynek állít páratlan emléket, 2010-ben úgy gondolták, mindezek mellett emléktáblát emelnek az ismeretlen jó embereknek is, melyet a szemfülesek a várkörnyéki műemléki negyed egyik családi házának falán fedezhetnek fel. A tábla minden olyan embernek emléket állít, akik a hétköznapokban kisebb-nagyobb tettekkel, önzetlenül segítettek és segítenek másokon. Az ötlet Heller Ágnes filozófustól származik, aki a tábla 2010-es avatásán személyes történetét emelte ki: az Auswitzba deportált édesapja a vonatból kidobott egy cédulát, ezen üzent a családjának. Ezt egy ismeretlen ember találta meg és juttatta el borítékban a családhoz.

4. A Szikla, egykor az ország széfje

A Szikla a város híres katonai bunkere, melyet még ma is használ a Magyar Honvédség Légierő Parancsnoksága. (A központ innen figyeli az ország légterét.) Titokzatosságához hozzátartozik, hogy a város egyik legikonikusabb helyén, a Jókai utcában helyezkedik el, de aki nem tudja, mit keres, annak elég nehezen észrevehető. Bejárata egy, a környezetébe beleolvadó épületből nyílik, esetleg az emléktábla lehet árulkodó jel arra, hogy nem átlagos helyszínnel van dolgunk. A bunker őrizte ugyanis egy darabig a Szent Jobbot és a Szent Koronát is, még 1944-ben, ráadásul szinte az ország széfjeként is működött, tekintve, hogy a 30 tonnás aranykészletet is itt őrizték.

5. Nemcsak a királynék városa

A többség a "királynék városaként" ismeri Veszprémet, kevesebben tudják viszont, hogy a "hét domb városaként" is hivatkoznak rá, természeti adottságai miatt. Egyesek szerint innen kapta nevét is, mely a szláv bezprem szóból ered, ennek jelentése "dimbes-dombos", "egyenetlen". A hagyomány szerint ugyanis a város hét dombra épült, úgymint Várhegy, Jeruzsálem-hegy, Cser-hát, Temető-hegy, Benedek-hegy, Galya domb és a Kálvária-domb.

+1

2023-ban Veszprém Európa Kulturális Fővárosa. A címnek köszönhetően idén a város különös figyelmet kap Európa-szerte és számos programmal várja egész évben az ide látogatókat, felhívva a figyelmet a régió gazdag kulturális életére. A programsorozat része a most 20. születésnapját ünneplő VeszprémFest is, melyen a várhegy alján, festői környezetben, családias hangulatban élvezhetjük a koncerteket. Az esemény különlegessége, hogy sok hasonló nagyságrendű rendezvénnyel ellentétben már a kezdetektől megrögzötten környezetbarát is, melyért, a helyiek büszkék rá, hogy egy helyi családi vállalkozás, a Greenman felel.