A PTE Újkortörténeti tanszékének tanszékvezető egyetemi docense 100 TÖRTÉNELMI TÉVHIT, avagy amit biztosan tudsz a történelemről és mind rosszul tudod című könyvében 100 olyan hiedelmet gyűjtött össze, ami a köztudatba mára teljesen beépült, de az idők folyamán kiderült, hogy mind tévedésen alapulnak, mert tudományos bizonyítékokat nem találtak valódi mivoltukra. Sokszor a tankönyvek is ludasak a tévhitek terjesztésében, mert csupán előfeltevésekre alapoznak, vagy szájhagyomány útján terjedő legendákat fogadnak el kész tényként. Nem ritka a történelmi események politikai érdekből történő elferdítése sem.

Tanulmányainkból még bizonyára emlékszünk rá, hogy a rómaiak ie. 146-ban elfoglalták Karthágót, a várost lerombolták, a helyét pedig behintették sóval. A rómaiak valóban mondtak átkot a lerombolt városra, mondván, hogy azon a helyen többé ne lakjon senki, de a történelmi dokumentumok tanúsága szerint só szórására nem került sor.

64-ben Rómában hatalmas tűz keletkezett, ami az erős szél miatt gyorsan terjedt, ezért a város nagy része elpusztult. A legenda szerint Rómát Néró gyújtotta fel. Tettének okaként azt hozzák fel, hogy nem volt elégedett a városképpel. Legújabb ismereteink szerint Néró nem is tartózkodott a városban a tűz idején. Utána pedig megnyittatta a palotáit a fedél nélkül maradottak előtt.

Mindenki úgy tudja, hogy Napóleon alacsony ember volt. Halála után megmérték, és magassága elérte a 168 cm-t. Mint tudjuk, halálunk után valamelyest összemegyünk, ezért feltételezhetjük, hogy még ennél is magasabb lehetett egy kicsivel. A pszichológiában még egy kórképet is elneveztek Napóleonról, a Napóleon-komplexust, amikor a kistermetű emberek zsarnoki viselkedéssel kompenzálják méretbeli hiányosságaikat.

Jócskán találkozhatunk erotikus, szexuális töltetű legendákkal. Egyik ilyen például az erényövvel kapcsolatos. Filmek tucatjai szólnak arról, hogy a középkorban a várúr mielőtt harcba indult, egy vasból készült alkalmatosságot, erényövet csatolt a feleségére, hogy amíg ő a hazáját védelmezi, hitvestársa ne követhessen el házastársi hűtlenséget. Az erényöv valójában újkori találmány. Az itáliai nők használták először, azért, hogy amikor elhagyják házaikat, meg tudják védeni magukat. Kiderült, hogy a múzeumokban található, középkorinak kikiáltott erényövek egytől-egyig hamisítványok.

Történelemtanulmányaink szerint a középkorban létezett egy „ ius primae noctis" néven ismert jog, vagyis a földesurak joga a hozzájuk tartozó hűbéresek menyasszonyának szüzességére. A legújabb kutatások megcáfolták az első éjszaka jogát. Valószínű, hogy ez a legenda mint rémtörténet terjedt el, ami kiválóan visszatükrözte a kor alattvalóinak kiszolgáltatottságát.

A köztudatban elterjedtek bizonyos mondások, melyeket egy uralkodónak vagy hadvezérnek tulajdonítunk. XIV. Lajosról például úgy tudjuk, hogy ezt mondta: „Az állam én vagyok." A Napkirály ezt sohasem mondta, sőt, a halálos ágyán éppen az ellenkezőjét állította: „Én elmegyek, de az állam örökre itt marad." Ez a mondás a XIX. században született, ami valójában XIV. Lajos uralkodásának alaptételét foglalja össze.

Marie Antoinette-nek tulajdonítják a következő mondatot, amit a királyi palota előtt kenyeret követelő tömeg láttán mondott: „Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot." Ez az állítás sem hangzott el sosem, Marie Antoinette a maga módján szívén viselte a szegények sorsát. Ez a mondás inkább a szociális problémákhoz való viszonyulását tükrözi.

Nemzeti hősként tartjuk számon Dugovics Tituszt, aki magával rántotta a várfalról a törököt, és így hősi halált halt ő maga is. Valóban létezett egy névtelen katona, aki vállalta a halált, de nevéről sehol sem tesznek említést. A vitézt 1824-től nevezték Dugovics Titusznak.

Nemcsak a névtelen vitéz nevének megadása tudatos hamisítás, hanem például a Téli Palota ostromáról szóló tudósítás is. A katonák lassan, az oldalkapukon szivárogtak a palotába, és ott letartóztatták az ideiglenes kormány tagjait, tehát szó sem volt ostromról.

Bastille-t a zsarnokság szimbólumaként emlegetjük. A valóságban azonban az, hogy az ostrom idején mindössze 7 fogoly tartózkodott ott, többségük köztörvényes bűnöző. XVI. Lajos uralma idején is átlagosan csak 17 fogoly volt a Bastille-ban. Azon kívül a Bastille-t Európa egyik legliberálisabb fegyintézeteként tartották számon, az ellátásra nem lehetett panasz, a rabok olvashattak, írhattak, fogadhattak látogatót is. Ott raboskodott például de Sade márki is.

Legenda az is, hogy Magyarország partját három tenger mosta. Az Egyesült Államok nem irtotta ki az indiánokat. A harcok során sokat szenvedtek ugyan a bennszülöttek, de tudatos népirtás sosem folyt.

Végül néhány nőellenes tévhit:

Lucrezia Borgia egyáltalán nem volt olyan méregkeverő, mint amilyennek beállítják. II. Katalin szerelmi élete korántsem dühöngött. Mária Terézia nem imádta a huszárokat, hű marad férjéhez. Medici Katalin nem méregkeverő boszorkány mivolta miatt vált híressé, és Viktória királynő sem prűd szörnyetegként élte napjait.

Hahner Péter könyve alaposan megbolygatja történelmi ismereteinket. A most megjelent 100 történelmi tévhit a szerző tizenkettedik kötete. Száz talány valódi eredetére bukkanhatunk az olvasmányos, több évtized tapasztalatait összegyűjtött munkában.

Hahner Péter:

100 történelmi tévhit, avagy amit biztosan tudsz a történelemről - és mind rosszul tudod

Animus Kiadó, 2010