Debrecenben született, kisgazdapárti politikus édesapja az ideiglenes kormányban államtitkári tisztséget töltött be. Csodagyerekként indult, ötévesen hallás után játszotta el Boccherini Menüettjét, nyolcévesen Mozart D-dúr zongoraversenyével kápráztatta el közönségét, kilencévesen szólóestet adott Chopin műveiből, rövid ideig Dohnányi Ernő tanítványa is volt. Tizenkét évesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol tanárai arra intették: legyen „normális" gyerek, ne gyakoroljon túl sokat és a szellemi tevékenységet kapcsolja össze a fizikaival.

1948-ban megnyerte a Liszt Ferenc Nemzetközi Zongoraversenyt, a Zeneakadémián húszévesen végzett. Példaképének és második apjának Kodály Zoltánt tekinti, akinek később tanársegédje lett a szolfézs tanszéken. A nagy tekintélyű zeneszerző mentette meg az ötvenes években a kitelepítéstől, diplomakoncertje előtt pedig egy Steinway-zongorával ajándékozta meg, hogy gyakorolni tudjon. Vásáry Tamás egy kulturális delegáció tagjaként olyan sikerrel szerepelt a Szovjetunióban, hogy hazatérve kiemelt művészként kezelték. Művészi fejlődésére nagy hatással volt Fischer Annie játéka is, akivel haláláig mély barátságban volt, s akivel előadhatta Mozart Esz-dúr kettősversenyét.

Több nemzetközi zongoraversenyen is rangos helyezést ért el - 1955-ben Varsóban és Párizsban, 1956-ban megnyerte a brüsszeli Erzsébet királyné versenyt, a következő évben pedig Rio de Janeiróban végzett az első helyen. Miután édesapját az 1956-os forradalomban játszott szerepéért letartóztatták, elhagyta Magyarországot, szülei a belga anyakirályné közbenjárásával jutottak ki hozzá. Hamarosan Svájcba költöztek, az állampolgárságot 1972-ben kapta meg. A Deutsche Grammophonnál megjelent, Liszt Ferenc zongoradarabjaiból készült lemezének sikerét követően Londonba hívták, ahol 1961-ben Csajkovszkij b-moll zongoraversenyével hódította meg a közönséget. Ezzel elindult nemzetközi karrierje, a következő évben a világhírű karmester, Széll György mutatta be a New York-i Carnegie Hallban. A legjelentősebb zenekarokkal és dirigensekkel koncertezett világszerte. Zongoraművészként elsősorban Liszt-, Chopin-, Mozart-, Beethoven-, Brahms-, Debussy- és Rachmaninov-zongoradarabok interpretálásával és lemezfelvételeivel szerzett hírnevet.

Élete első hangversenyén Baranyi János zongorista-karmester dirigálta, ekkor határozta el, hogy karmester is lesz. E vágya a hetvenes évek elején valósult meg, azóta több mint száz zenekarral dolgozott. Szavai szerint vezénylés közben karmesternek, zongorázás közben zongoristának, a zongora mellől vezényelve pedig egyszerre mindkettőnek tartja magát, úgy véli, hogy a dirigálás aktívan tart a szellem, az értelem és az érzelem terén.

1979 és 1982 között a BBC Northern Symphony igazgatója, 1989-1997 között a Bournmemouthi Szimfonikusok vezető karmestere és zeneigazgatója volt. A Deutsche Grammophonnál és a Hungarotonnál szinte az egész zongora- és zenekari irodalmat lemezre vette. 1993 és 2004 között a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának főzeneigazgatója, vezető karmestere volt, 2004-ben a zenekar tiszteletbeli örökös főzeneigazgatójának nevezték ki, 2015 óta ismét a Magyar Rádió Zenei Együtteseinek főzeneigazgatója. 2006-ban megalapította a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekart.

Munkásságáért 1951-ben Liszt Ferenc-, 1998-ban Kossuth-díjat vehetett át, kétszer kapott köztársasági elnöki kitüntetést. 1988 óta a londoni Royal College of Music, 1992 óta a Royal Academy of Music tiszteletbeli tagja, birtokosa az egyik legrangosabb francia kitüntetésnek, a Művészeti és Irodalmi Rend tiszti fokozatának. 2001-ben a millenniumra alapított Kölcsey Ferenc-díjjal tüntették ki, 2009-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, a Magyar Kultúra Követe címet, valamint a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat. Szülővárosa, Debrecen díszpolgára és a Debreceni Egyetem díszdoktora. 2012-ben első magyar művészként ő vehette át az UNESCO Mozart-érmét, amelyet 1991-es alapítása óta eddig csak tíz világhírű zenész kapott meg. 2014-ben a Nemzet Művésze címmel ismerték el, tiszteletére ösztöndíjat alapítottak, amelyet évente egy zenésznek és egy önkéntesnek ítélnek oda. 2017-ben a legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Szent István Rendet vehette át, 2018-ban Budapest díszpolgárává választották, 2020-ban Dohnányi Ernő-díjjal tüntették ki.

A zenén túl címmel könyve jelent meg zeneszerzőkről tartott televíziós ismeretterjesztő előadásaiból, A szavakon túl címmel verseskötete látott napvilágot, Üzenet című önéletrajzát, életregényét több kötetben adták ki. 2005-ben nagy sikerű előadást tartott a Mindentudás Egyetemén Liszt Ferenc - a médium és a média címmel. A zongoraművész-karmester több mint fél évszázada jógázik, és nagy tisztelője az indiai kultúrának. Szabadidejében legszívesebben operát és dalokat hallgat, szavai szerint egy lakatlan szigetre Bach Goldberg-variációit vagy Chopin balladáit vinné magával.

Rendszeresen ad jótékonysági koncertet, szívén viseli a fiatal tehetségek sorsát; 2017-ben alapítványt hozott létre a hátrányos helyzetű gyerekek támogatására. Idén az újonnan alakult Magyar Muzsikusok Szövetségének tagjává választották, és ugyancsak 2023-ban jelent meg az a lemez, amelyen Chopin két zongoraversenyét dirigálja a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén, a szólót Farkas Gábor zongoraművész játssza.

Vásáry Tamás 90. születésnapját az év során több koncerttel is ünneplik.

Kapcsolódó írásunk:

A klasszicitás a kiválóságban rejlik - Interjú Vásáry Tamás karmesterrel, zongoraművésszel, a Nemzet Művészével

2023.07.26. - 11:00 | vaskarika.hu - Fotó: Vörös Attila

90. születésnapját ünnepli a Szent István-díjas Vásáry Tamás, a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának elnök-karmestere és tiszteletbeli örökös főzeneigazgatója. A csodagyerekként indult Dohnányi tanítvány, Kodály tanársegédje nemzetközi sztár lett, aki zongoraművészként is bejárta a világot és élete során a legrangosabb 100 zenekart dirigálta. Az évforduló kapcsán interjút adott az Előadóművészi Jogvédő Irodának.